Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-09 / 28. szám

(A PESTI ÁGOST. HITV. GYMNASLUM-b a n) a szigorlatok junius 19—24-ig folytak dél­előtt és délután: a közvizsgák pedig jun. 26—28-ig tar­tattak. Eddigelő 6 osztályból áll ezen gymnasium; ta­nárai : Batizfalvi István, ez idő szerint igaz­gató tanár, ki a földirat és a történeteket taniíja ; G r e­guss Gyula a szám-, mér- és természettan tanára; Dorner József a természetrajz és vegytan ta­nára , Horváth Zsigmond és Szénássy Sándor a latin és görög nyelvek tanára; T o r k o s László a magyar nyelv és irodalom tanára. Mint segédtanárok működtek Bierbrunner Gusz­táv segédlelkész, ki a vallásoktatást vitte, s Dietze Sándor, ki a német nyelvet és irodalmat tanította. A kiadott gymuasiumi Értesítő az 186 1 /6 5 ik évről megemlíti többi közt a nevezett tanárok irodalmi működéseit a tanév folytán, mely úgymond, e következő adatokból tűnik ki: Batizfalvi Istvántól megjelent ez év folytán a „Földrajz elemei" hatodik kia­dásban. Sajtó alatt van a „A világtörténet alaprajza" a gymnasium és realtancda felsőbb osztályai számára, ki­adja Osterlamm Károly. Dietze Sándor tói meg­jelent Madách Imre „Az ember tragoediájának" német fordítása. Sajtó alatt van Batizfalvi „Földrajz elemei­nek'' német fordítása. Dorner József tői meg­jelent „Ásványtan felsőbb tanodák számára. Pest 1865." kiadta Batizfalvi István. Azonkívül néhány az akadémi­ának beadott növénytani munkálat felett bírálatot irt. Greguss Gyulától Camoens L u z i á d á j á­n a k fordítása, kiadta a Kisfaludy-társaság. Horváth Zsigmon dtól „Görög nyelvtan" első rész, Oster­lamm Károly könyvkereskedésében. SzénássySán­dórtól megjelent „Latin mondattan," hasonlókép Osterlamm Károly könyvkereskedésében. Torkos L á s z 1 ó tói megjelent ,,Költészettanu fő gymnasiumok számára, kiadta Batizfalvi István, kapható Osterlamm Károly könyvkereskedésében Pesten. Ugyancsak T o r­k o s L á s z 1 ó tói olvassuk az idézett gymnasiumi Ér­tesítőben „A nagyar verselés alapelvei" cimü értekezést, melyet az illetők (tanárok és költészettel foglalkozók) figyelmébe ajánlunk, mert foglalatjánál fogva igen is ko­moly figyelemre méltó. — A mondottakból világos, hogy a pesti ev. gymnasium tanárai kitűnő szorgalommal for­golódnak az irodalom terén. Ha általában többet élveznék nálunk az irodalom terményeit, aLuziáda és Az ember tragoediája fordításairól gyakrabban olvastunk volna lapjainkban, melyek azonban szörnyeb­ben bel- es külföldi anekdotákkal töltöznek, hogysem időt és fáradságot igénylő tanulmányokat közöljenek; a szokott könnyedes dicséretek vagy megrovások pedig nem sokat használnak sem az irodalomnak sem az olvasó közönségnek. Az iskolák számára irt könyvek, már ren­deltetésüknél fogva, több biráló figyelembe részesülnek; kell is, hogy minden uj iskolai könyv az által igazolja megjelenését, hogy valamiben felülmúlja elődeit. Ugy tudom, hogy a pesti ev. gymnasium tanárainak tanköny­vei birálat^nélkül nem szűkölködnek, különösen Szé­nássy Sándor latin nyelvtana, mely sokban a szokott tanutat elhagyván, a nyelvtudomány ujabb elve­ire alapitotta methodusát. Ilyen újításnak kettős igazo­lása lehetséges, elméleti, ha t. i. az új tanút a tu­domány követeléseinek megfelel, s gyakorlati, ha a tanítás sikerét előmozdítja. Curtius görög nyelvta­nának megjelenése s az iskolákban szerte való alkalma­zása tökéletesen elméletileg és gyakorlatilag igazolja an­nak helyességét, sőt szükségességét, hogy a nyelvtudo­mány ujabb eredményeit az iskolai tankönyvekbe felve­gyük. Szénássy Sándor a latin nyelvtanban ugyanazt igyekezett tenni, s ha azon sikert tekintjük, a melylyel ö a latin nyelvet tanítja, azt vagyunk kénytele­nek bevallani, hogy az elméletileg helyes methodus a gya­korlatban is helyesebb a réginél. De föltételeztetik, hogy a tanitó maga jól tudja, s tökéletesen átértse a tárgyát, különben lehetetlen sikerrel tanítania. Emlékezzünk mi öregebbek arra, hogy milyen favágó-munka volt a görög nyelv tanítása, mikor mi jártunk iskolába; hisz nálunk a férfikorban lévő emberek annyira el vannak vadítva, hogy a görögöt nehezebbnek tartják, mint az éjszaki pó­lusra való utazást. Mikor tanulók voltak, „iszonyú tudós" vala, kirül a hír azt mondta, hogy görögül i s tud, és akkor ezt a dolgot a tanítók nagyobb része szintoly iszo­nyúnak véli vala, mint a tanítványok. Nézzétek azonban Horváth Zsigmondot, játék neki a görög nyelv, mert nemcsak érti, de tudja is ám és sok tanít­ványa a második görög grammaticai osztályból bizony töb • bet tud a görögből, mint az előtt némely „iszonyú tudós." A tartott szigorlatok általában azt bizonyították, hogy lehető jó tanításban részesülnek a tanítványok, és a vizsgáló bizottság meggyőződhetett arról, hogy a ki Tor­kos László vagy Greguss Gyula alatt nem tanul, az csak­ugyan invitá Minerva tanul. Szakértő tanúk kiemelték Dorner Józsel füvészeti tanítását; — s azon állitás, hogy úgy látszott, mintha mindenik osztály nagyon szerette volna a hit- és erkölcstant meg a bibliai előismereteket, továbbá a földrajzot és történeteket, csak Biérbrunner és Batizfalvi tanárok dicséretére válik. Visszatérvén a latin tanításra, azon igyekezetet is tapasztaltuk mind Szénássy mind Horváth részéről (mert Torkoson kivül, ki az első osztályban tanítja Szénássy grammatikáját, ez utóbbi is tanitjá a latint,) hogy némi gyakorlati készségre is kezdenek törekedni a tanítvá­nyoknál, minek folytatását óhajtjuk. A ki egy kicsit deá­kul tud beszélni, az erősebben megfogta az elméleti taní­tást, a minek a leendő tudós, biró, ügyvéd stb. nem egy­szer fogja hasznát venni. GYŐR, jun. 30. 1865. Nt. szerkesztő úr ! Régi mon­dat, elvitázhatlan igazság: „néma gyermeknek anyja sem érti szavát!" Mi is, hogy hallgatagság bűnébe ne es­sünk, főleg oly téren, melyen nem lehet eleget szólani, — értem a nevelés ügyét, — ugy hiszem a reménység

Next

/
Thumbnails
Contents