Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-09 / 28. szám

hogy a hollandi vallásos viszonyok közt az állam a nép­iskolák felől máskép nem intézkedhetett. Lássuk már a külömböző népiskolák szervezetét, általánosságban, az ide vonatkozó állami törvényekből. *) (Artieulus 1.). Az elemi tanitás kétféle, közönséges és szélesebb körü. A közönséges elemi tanitás magában foglalja: a) az olvasás, b) az irás, c) számolás, d) alak­tan, e) holland nyelv, f) földrajz, g) történelem, h) ter­mészetismeret, i) és énektanítását. A szélesebb körü elemi tanitás magában foglalja még: k) az élő nyelvek (német, angol, francia) alapele­mei ismeretét, 1) számtant, m) gymnastikát, n) rajzolást, o) gazdaságtant, p) és a, leányokra nézve a női mun­kákat. (Art. 3.) Az elemiskolák köz és magán iskolák. Köziskolák, melyeket a község, vagy a tartomány, vagy az ország, vagy ezek együtt tartanak fenn, a többi ma­gán iskola. Magán iskoláknak is nyújthatnak az emii­tett testületek segélyt; de az ekként segélyezett iskola a köziskolák törvénye alá esik, s valláskülömbség nél­kül mindenki tanulhat benne. (Art. 5.) Az elemiskolák tanitói fő és segéd tanitók vagy tanítónők, s mindkét nemű növendékek. (6.) Senki »em lehet néptanító, ki az alább következő szabályok szerint képességét be nem bizonyítja. (Art. 12.) Az ál­lam gondoskodik — tanitóképezdék felállítása által, — hogy jó tanitók képződjenek. (Art. 16.) A köziskolák nyitva állanak valláskü­lömbség nélkül minden gyermekre nézve. Számok és be­rendezésök a község szükségeihez alkalmaztatik. A tani­tás minden községben felöleli legalább az 1-ső art. a —i alatt elszámlált tárgyakat, hol a szükség kívánja, s lehet­séges az 1-sö art. k — p alatt elszámláltak közöl is többet vagy kevesebbet, vagy mind. (Art. 18.) Mely iskolában a tanítványok száma 70-t felül haladja, a fötanitó segítségül nyer egy növendéket; 100 tanítványon felül egy segédtanítót és egy növendé­ket, ezen felül minden 50 tanitványra egy növendéket, minden 100-ra egy segédtanítót. — (19.) A tanitók fize­tését a községi tanács határozza meg ; egy fötanitó évi fizetése legalább 400, egy segédtanítóé legalább 200 holl. forint és szállás. (23) Hogy valaki tanitó lehes­sen, birnia kell : a) egy bizonyitványnyal arról, hogy alkalmas ezen hivatalt betölteni, és b) egy erkölcsi bizo­nyitványnyal azon község elöljáróságától, melyben az utolsó két évet töltötte. (22) A tanítót a községi tanács választja legalább három, legfennebb hat jelölt közül, kiket az iskola felügyelő, polgármester és a birák ter­jesztenek elő. (23) Az iskolai oktatás a helyes és hasz­nos ismeretek betanítása által szolgáljon a gyer­mekek értelmi fejlesztésére s mindennémü keresz­tyényi és társadalmi erényekben gyakorlására. A ta­nitó óvakodjék valami olyat tanitni. vagy tenni, mi & becsülettel ellenkezik , vagy a máskép gondolkozók vallásos fogalmait sérti. A vallástanitás az egyház­községeknek van átengedve. — (26 — 29) Nyugdíjban részesül a tanitó 65 éves korában, 40 évi szolgálat után ; vagy ha tehetetlenné válik, 10 évi szolgálat után is. A nyugdij összege, szolgálata utolsó évében kapott fizetése két harmada. E célra a tanitók tartoznak fizetésekből évenként 100 frt után 2 frtot az állam pénztárába beszol­gáltatni. A nyugdij kétharmadát az állam, egyharmadát a község pénztára fedezi. (Art. 31, 33, 36) A tanitás költségeit a község fe­dezi, — a mely helység ezáltal túl lenne terhelve, a tar­tomány és állam pénztára segélyezi. Az arra képes gyer­mekek tandíjt fizetnek. (5 —10 frtot évenként a körül­ményekhez képest.) (Art. 37—39.) A magán iskolák tanítóitól az ál­lam ugyanazon kellékeket kívánja, mint a köziskolai ta­nítóktól ; de a tanításra nézve csak annyit, hogy az ne ellenkezzék a jó erkölcsökkel, s ne terjeszszen gyűlölsé­get a más felekezetek iránt. (40—44.) Ki tanitó akar lenni, vizsgát kell kiál­lania, ez által nyer képességéről bizonyítványt. A segéd­tanítótól vagy tanítónőtől megkívánják, hogy jól tudjon olvasni és iriii, kielégitőleg ismerje a holland nyelv sza­bályait, készséggel és helyesen tudja magát kifejezni, szóval és írásban; tudjon számolni egész, közönséges és tizedes törtszámokkal, s ezt tudja alkalmazni pénzekre,, mértékekre; ismerje az alaktan elemeit, proportiokat, földrajzot, történelmet, a természet ismeret elemeit, az éneklés elméletét, s a növelés és oktatástan szabályait. A főtanitótól vagy tanitónőtől ugyanazon tárgyak isme­retét kívánják , de alaposabban s nagyobb terjede­lemben. (52 — 59.) A tanitás ügyre, — a belügyminister fő­felügyelete alatt — felvigyáznak: a) a községi iskolai bizottságok, b) a megyei iskolai felvigyázók, c) a tarto­mányi isk. inspectorok. Minden községben van egy isko­lai bizottság, melynek tagjait a községi tanács választja. A megyei és tartományi iskola-felvigyázókat a király ne­vezi ki hat évre ; utazási költségeiket az állam fedezi. A tartományi felvigyázók a belügyminister elnöklete alatt évenként az elemi oktatas ügyében értekezést tar­tanak. Az említett felvigyázók mind a köz, mind a ma­gán iskolákba bemehetnek, a tanítótól felvilágosítást kö­vetelhetnek. Az a és b alatt emiitett felvigyázók tartoz­nak a hatóságuk alatt lévő iskolákat évenként legaláb b kétszer meglátogatni, s a tartományi felügyelőnek refe­rálni/­Végül álljon itt néhány statistikai adat az elemi is­kolákról, 1857-ből. ») *) Lásd 1857-iki kormánylap, aug. 3-iki 103-ik számát ,,Wet tot regeling.van het láger onderwijs."­*) „Statistisch jaarbock voor het Koningryk der Ne­derlanden," s Graveubage 1860. Az ujabb adató c a holland pontosság dacára annyira hiányosak, hogy nem használhattam.

Next

/
Thumbnails
Contents