Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-06-25 / 26. szám
mindig jobban hozzá szoknak azon gondolathoz, hogy a hollandi ref. egyházban tanitásszabadság van. A fennebb ismertetett alkotmány 1851-ben jelentékeny módosuláson ment át, a közzsinat az egészet átvizsgálta, s az uj szabályok a királyi megerősítést is megnyerték. Lássunk néhány lényegre tartozó módosulást. *•)' Az egyházi hatóságok, hatásköreik ugyanazok maradnak, mik az 1815-iki alkotmány szerint. (Az 5). Ezen kormányok tagjait az egyház nevezi ki, azon módon, mint ezen szabályzat főbb részeiben elő van adva. (Ez és a 15-iki alkotmány közt ezen elvben van a legtöbb külömbség). A községi — egyházi tanácsok és a közzsinat tagjait kivéve, a többi hatóságok tagjai három évre választatnak, évenkint a tagok egyharmada kilép. Senki nem lehet valamely felsőbb hatóság tagja, mig az alsóbbaké nem volt, senki nem lehet egyszerre a megyei és a tartományi kormány tagja. (6) Minden, az egyházi tanácson feljül álló hatóság tagja mellé jő egy helyettes, ki — ha a rendes tag meg nem jelenhetik, vagy felsőbb hatóságba lép át, helyét pótolja. — (7) Minden változásról azonnal tudósitni keli az illető ministeriumot, és a közzsinat secretariusát. — (8. 9.) A választások az illető egyházi gyűlésekben történnek, hogy a gyűlés határozatképes legyen, a tagok legalább kétharmadának kell jelen lenni, s a határozatnak általános többséget nyerni. — (12) Az egész egyházat kötelező törvényt csak a synodus hozhat. Ha ez különösön valamely tartományra vagy megyére vonatkozó határozatot akar hozni, meg kell kérdenie az illető hatóság véleményét. Ha valamely tartomány, vagy megye, vagy kerület akar csak reá tartozó dologban változtatást tenni, a legközelebb fölötte álló testület megegyezésével teheti; ez megegyezését csak azon esetben tagadhatja meg, ha a változtatás az általános, törvényekkel ellenkezik. (Folyt, köv.5 ISKOLAÜGY. (AZ ERDÉLYI REF. TANÁROK ÉRTEKEZLETE.) Szászváros, junius 2. Harmadéve N.-Enyeden, tavaly M.-Vásárhelyt volt az értekezlet összegyűlve, s ennek eredményeként már is sok üdvös indítvány és életbeléptett szabályzat keletkezett, melyekről a főbb vonásokban már a lapok t. olvasói is értesültek. Ez évre egyszersmind a felszentelendő uj épület ünnepélyes megnyitása végett is a tanári értekezlet Szászvárosra volt meghíva,s a tanintézet nagy termében a szép számmal egybegyűlt tanárokat, a fölszentelési ünnepet követő nap reggelén a tanoda főgondnoka gróf K ú n *) Az 1851-ik évi közzsinati jegyzököny 534 — 558 lapjain „Algemeene reglement voor de Herv. kerk. in het koningrijk der Nederlanden." A zárjelbe tett számok az articulusokat jelölik. Kocsárd úr, nemcsak meleg és hazafias, de egyszersmind mély bölcselmet tartalmazó, művészien átgondolt és kivitt beszéddel fogadta, mely érdemelné, ha ugyan a nemes gróf ismert szerénysége megengedné, hogy itt egész terjedelmében közölve legyen. A főgondnok úr üdvözlő beszédét a megállapított szabály értelme szerint, helybeli tanár Szabó György úr felolvasása követte a tanoda történetét tartalmazó, melyre hangyaszorgalommal minden megszerezhetettada tot felhasznált, hogy külömben is terjedelmes müvét valódi tanodai monographia rangjára emelje. Különösen méltánylandó azon törekvése, hogy a tanoda beléletének fejlését is emelje, mely adataink gyér volta mellett annyival becsesebb, mert minden egyes momentuma nem csak azon tanodának, hanem összes tan- és nevelés, rend- és módszerünk történelmének ismeretére mind több-több világot vet. ': í ") Szabó György történeti értekezése, bár időnyerés tekintetéből a részletesebb adatokat olvasatlanul kelle hagynia, majdnem két óráig tartott délután s az értekezlet rövid pihenésre szétoszlott; de már délutáni 4 órakor újra együtt ült, hogy a szabályszerint sorozaton levő önkényt vállalt értekezést meghallgassa és vitassa. Ezúttal P. Szathmáry Károly, n.-enyedi tanár, értekezett a hazai és általános történelemnek célszerű tanitásmódjáról felsőbb ref. taintézeteinkben. Az értekezésébal folyó indítvány főbb pontjai: 1) a történelem elemi iskolákban mese-modoru biographicus ; a gymnasiumban rendszeres ez időszámitással összekötött; a legfelsőbb akadémiai folyamban pedig az általános történelem ó kora régészeti, középkora lehozó (deductiv), újkora pragmaticus és bölcseimi legyen. 2) A bölcseimi tanfolyamban magyar mivel tség-történet tanittassék, főtekintettel az irodalom történetére ; ez utóbbi, mely eddig külön taníttatott, ismétlések elkerülése és könnyebb megértés tekintetéből ebbe beolvasztatván. 3) A jogi tanfolyamban, eddigi gyakorlat szerint is, a hon-, jog- és nemzetgazdászat történelme adassék elő. 4) A hazánkban könnyen megszerezhető régibb oklevelek, pecsétek, érmek, kéziratokból stb. minden iskolánál egy kis régészeti muzeum állittassék, s ez a tanitás alkalmával való használaton kivül hetenkint legalább egyszer tanulmányozásul mindenkinek nyitva álljon. 5) A történelem előadására szánt tanterem a kellő térképekkel, családfákkal, régészeti stb. rajzokkal (melyeket részletesen kijelölt) láttassanak el, hogy az előadás illustrálása által a tudományt érdekesebb és könnyebben felfoghatóvá tegyék. Ez értekezés hosszas eszmecserét fejtett ki. Némelyek értekező előadását odamagyarázták, mintha a nemzeti irodalom történetét akarná megrövidíteni; holott célzata épen ellenkező ; a mennyiben eddig a hazai poli*) Köszönettel vennők, ha a tiszt, szerző monographiája fontosabb mozzanatait közzététel végett összeállítaná és lapunk számára beküldené. Ugy szintén a többi értekezéseknek is szívesen megnyitjuk hasábjainkat. Szerk.
