Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-06-25 / 26. szám
1-8Ő zsoltárral a 99-dik dicsérete XLII-dik zsoltárral. A 102-dik dicséret versfejein, mely a XLII-dik zsoltárból van átvéve, ezen betűk állanak: Litem meam discepta, o deus ! igy van ez az Uj zengedező mennyei karban, a debreceni 1736-ki kiadásban pedig igy van: Litem meam discepta o ! Deus sit! Nevezetes ezen ének azért is, mert a külömböző kiadásokban a 3-dik vers elein az ő betű előtt e betű is van, a 13-dik vers nem t, hanem c betűn kezdődik, a 21-dik versfőn látható v betűt u-nak kell mondani — nyilván mutatja az, hogy már akkor jobb magyarsággal cs-t irtak a ts betű helyett, az ő betű elöl pedig, elhagyták az e-t, igy irván öcsém , nem pedig eötsém. A még hátralévő három betű, p. o. s, i, t, mely ezt tenné „sit," nyilván mutatja, ezen ének hiányos voltát. A 75-dik dicséretben is a 12-dik versről a 15-dik versre hibás az általmenetel; mert a helyett Michael Starius fecit, Starinusnak kellene lenni az n betű tehát minden esetre kimaradt. — A szent Dávid király bűnei ellen öt dicséret, háborúsága Dávid királynak stb. még mind eddig pör alatt van ; mert a debreceni példányokban a 4-dik vers igy is kezdődik : Templomodat, igy is : Szent templomodat, ezen ének azonban, verseire nézve hiányos ; mert a debreceni példányok közül, lehet olyat ts látni, melyben ezen ének csak 15 verssel van, valamint az „Uj zengedező mennyei kar"-ban is; ellenben pedig az ^736. és 1810-ki kiadásokban 16 versből áll, mely igy kezdődik: „Szent Dávid király az ő lelkében igy könyörög vala stb. — Tehát most már Harkiani vagy Harti vagy végre Harsáni irta-e ezen éneket, az a kérdés!! Ha figyelembe vesszük, hogy abban az időben a Starinus helyett Stariust irtak, ugy a Harti nevet is Hartianusnak könnyen mondhatták, és Írták vala mint a Harsánit is, Hartianusnak, következésképen, hogy ki irta azon éneket, csak is ezen két vezeték név közül választhatunk : Harti vagy Harsányi, miután ilyen nevek a legrégibb könyvekben is fordulnak elő, de Hartiani sehol sem, és miután emiitett ének 4-dik versfején mind a t mind pedig az s betűt fel lehet találni. A 116-dik énekre nézve is külömböznek a kiadványok; mert az „Uj zengedező mennyei kar"-ban két verssel kevesebb van, mint a debreceni és frankofurti kiadásokban. Az elsőből ezen név jön ki: István deák kész — az utóbbiakból pedig ezt lehet kiolvasni: István deák k. e. sz. e; tehát ezt vagy igy kell kiegészíteni: István deák készített éneke, vagy: István deák kész éneke, mind kettőnek könnyen felfogható értelme levén. A 82-dik dicséret vers fejeiből, mely éneket az „Uj zengedező mennyei kar"ban nem lehet feltalálni, ezen magasztos nevet lehet kiolvasni: Gábriel Bethlen fecit," mely igy kezdődik : „Gyakorta való buzgó könyörgést, kiván az Isten jó fejedelmekért" stb. — Az egész énekben, mint tiszta tükörben vallásos lelke, ragyogva fénylik az olvasó előtt! — A 93-dik dicséret szerzője, megtetszik a versfőkön kezdődő betűkből, diákosan „Starinus de justo" vagy magyarul: Sztárai az igaz emberről, igy kezdvén énekét: Sok emberek vagynak-e széles világon, kik tévelygésben vágynák stb. — Utána a 94-dik dicséretnek ugyan ,csak ő volt írója, mert igy lehet olvasni a versfőkből: Michael Starinus faciebat. Szinte az ö neve van a 97-dik dicséret versfejein, mely énekben az istentelenek ellen könyörög: Michael Starinus contra magnum orabat, tudniillik contra impios magnum orabat, mint ez megtetszik az ének tartalmából, mely a 37-dik zsoltárból van átvéve. A 136-dik dicséret „mikor szent Dávid kegyetleneknek gonoszságát látá stb." — szinte töle való, melyben, az istentelenek ellen énekel — Starinus contra impios, a 10-ik és 11-ik vers közt az R betű hibásan elmaradván a Starinus helyett Stainus olvasható. A 115-dik dicséret versföin ezen név tűnik ki: Michael Vég-Ketskeméti. A 120-dik dicséretet irta Barát István; mert ezen betűk vannak a versfökön: Stephanus Barát. A mi ezen éneket illeti: Mennynek és földnek nemes teremtője az „Uj zengedező mennyei karcban, kétszer jön elő, ugy mint a „teremtésről szóló osztályban 234. szám alatt, ezen nótára: Mi kegyes Atyánk vagy." Vu právoj vőri, és az első vers igy hangzik : Mennynek és földnek nemes teremtője, Minden dolgoknak bölcsen rendelője, Az ég a földdel, hogy együtt ne lenne, De külön lenne. — A másik a közönséges nyomorúságról irt osztályban van 476. szám alatt — ugyanazon nótára, és első verse igy van : Mennynek és földnek nemes teremtője, És mindeneknek kegyelmes Istene, Sehol senki nincs, ki tőled nem félne, És nem rettegne. A debreceni kiadásokban, szinte ezen utóbb emiitett szöveg szerint van 330. szám alatt. De sem egyik sem másikból nem voltam képes kimagyarázni, miszerint Erdélyi János úr ismertetése szerint ezen ének alatt ez volna olvasható : precatio Stephani Szegedini, e carcere Dei beneficio liberati." Sőt ha az egyik előtt látható „Vu právoj vőri, bir valami jelentőséggel, ezen szöveg, azt kell mondanunk, nem eredeti, hanem fordított." — Vagy pedig a nem ismert bártfai énekesben, az igy kezdődő ének, egészen más tartalmú. A 78 és 83. szám alatti énekeket mint ez a versfőkből megtetszik, ismét Sztárai Mihály készítette : mert ez látható a versfejeken. Hogy az L betű mellől az Y elmaradt, annak oka semmi nem más, mint az, hogy ezen betűvel magyar szó nem kezdődik. A 95-ik szám alatti éneket: Mikoron Dávid Saul előtt futna ad notam: Fohászkodom Uram hozzád. Magócsi Gáspár irta; mert a versfőkből ezen fényes úri nevet lehet kiolvasni. A XLII-dik zsoltárból átdolgozott 99-dik dicséret ad notam: elbemegyünk nagy örömbe igy kezdődik: Mint kívánkozik a szarvas, a 6 első versfő ezen nevet mutatja ki: Miklós. Erdélyi úr utána teszi még Chasz, igen de az én kezeim közt lévő példányokban a 7-dik vers, nem cs, hanem ts-vel kezdődik. Kár hogy ezen Miklós vezeték nevét is nem tette oda.