Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-15 / 3. szám

perspicue explicatur atque ab adversariorum calumniis vindicatur, verum etiam clarissimis et solidissimis sacrae scripturae testiraoniis confirmatur.a

— Elfogadja a „smalcaldi artikulusokat : „in iis enim articulis doctrina Angustanae confessionis repetita est, et in quibusdam articulis everboDei a m p l i u s declarata, et insuper fundamenta monstrata et graves causae recitatae sunt, cur a p o ntificiis erroribus et idolomaniis secessionem fecerimus, cum etiam in is rebus cum pontifice Romano nobis convenire non possit, quodque cum eo in illis conciliari nequeamu s.u

#

) — Elfogadja „Luther mind két kátéját/' mivel n: „pia doctrina, e verbo Dei rlesumta, in iis maximé perspicue et simplicissime in usum rudiorum et laicorum est comprehensa et dilucide deciarat a." De nemcsak ezen nyilvános hitvallási könyvekre hivatkozik a Form. Concordiae, hanem az ö magányirataira is, „Haee publica et ab omnibus piis approbata scripía in plurioribus ecclesiis et scholis semper habita fuere pro compendiaria hypotyposi seu forma sanae doctrinae, quam D. Lutherus in suis scriptis e sacris literis contra papatum et alias sectas depromsit luculenter declaravit et solide fundavit. Et a d D. L u -U e r j e x p 1 i c a t i c 11 e s praeclaras tam in polemicis quam didacticis i p -s i u s scriptis compreh. ensas provocamus."**) Azonban nemcsak ezen általánosságban, „hanem az egyes dogmák fejtegetésénél" is hivatkozik a Form. Conc. Luther irataira; p, az „eredeti bünrőli" dogma fejtegetésénél hivetkozik Luthernek a Genesis 3. fejezetét magyarázó commentárjára; a „szabad akaratróli" dogmánál hivatkozik a Zsoltárok magyarázatára és a „de servo arbitrio" cimü munkájára. Szóval, majdnem minden dogma fejtegetésénél idézi Luther rnagányiratait. Mindezekkői világosan látható, „hogy a Form. Conc, egyrészt nem akar egyéb lenni, mint az Augustananak bővebb magyarázata, másrészt pedig élesebb pronuntiálása a lutheri szellemnek és határozottabb elvetése az ellenfél tanainak. "*) Köztudomásu dolog, hogy Melanehton is aláirta a smalc. articulusokat, de oly jegyzettel, mely az ő tekintélyét nagyban csökkentette, sőt az egyház elárulásának vádját is reá hárította. Melanch. aláírása mellé ezen jegyzetet iktatá : „supra positos articulos approbo ut pios et christianos. De pontifice autem statuo, sí evangélium admitteret, posse ei, propter pacem et communem tranquillitatem Christjanorum, qui jam sub ipso sunt et in postero sub i p s o e r u n t, superioritatem in episcopos, quam alioqui habét, jure huinano, etiam a nobis purmitt i,<£ **) Libri Symb. pag. 380. ss. Azon szoros érülközésnél és kapcsolatnál fogva,, melyben a magyarhoni ágostai egyház németországgal, nevezetesen Wittenbergával állóit, hol lelkészeink legnagyobb száma tanult és ordináltatott: nem maradhatott ki az, hogy a flaciusi viták magyarhonba átplántáltattak és az „Augustana mellett a Form. Concordiae is köztekintélyre — symbolumi érvényre — vergődött. Ezt világosan látjuk az ágostai egyház zsinatainak határozataiból. A „zsolnai zsinat" (1610) canonaiban olvassuk, hogy az egybegyűlt zsinati tagok azért gyülekeztek öszsze, miszerint törvényeket alkossanak az „Augustanam Confessionem amplectentibus ecclesiis." Az előszóban tehát az ágostai hitvalláson kívül más confessio nincs említve, miután itt csak az egyház címezése van adva; de mára X. canonban, hol a püspök jogai és kötelességei a theologiae candidatusok megvizsgálása és felszentelése tekintetében tárgyaltatnak, mondatik : Singuli superintendentes de ordinandibus suum habent protocollum; ordinandi vero omnino libro concordiae su.bscribere teneantur, neque a 1 i -ter ad sacros ordines admittantu r." Itt tehát a superintendenseknek kötelességökké tétetik, hogy a candidatusokat a liber concordiae-re, még pedig omnino köteleztessék: a liber concordiae alatt pedig nem értetik egy vagy más hitvallási könyv, hanem valamenynyi együtt s összevéve, „tehát a Form, Concordiae-t benfoglalva."*"1

) — A superintendenseknek továbbá kötelességgé tétetik, hogy nemcsak ök maguk hirdessék a „pura et orthodoxa fides"-t,*'*) hanem hogy arra is ügyeljenek, — miszerint a lelkészek által is hirdettessék. (I. Can.) A „szepesváraljai zsinat" (1614.) szórói-szóra ismétli a zsolnai zsinat első kánonját: omnimode incumbant (Superintendentes), quatenus „plura et orthodoxa doctrina" . . . praelucere possint." A III. kánonban meghagyatik a superintendenseknek, hogy: in v i s i t atione inquirent, quid, quomodo, vei quam fideliter doceant Ministri? A VIII. kánonban rendeli, hogy a felszentelendő lelkészjejöltek secundum ritum ecclesiae Witenbergensis ordináltassanak, és a kik külföldre mentiek tanulás vagy ordináltatás végett, azt csak oly egyetemeken tehessék, melyek a „liber coneordiae"-hez ragaszkodnak. Azon körülmény, hogy a honi superintendensek által ordinálandók, „secujidum ritum ecclesiae *) Quod enim commemoratu seripto, videlicet aug. Confessionem, apoiogiam, smalcaldicos articulos, minorem et majorem catechismos Lutheri illa doctrinae Christinae summa ampleeti voluerisnms: eam ob causam factum est, quod in iis unanimem et communem ecclesiarum nostrarum piám sententiam contineri semper sit judicatum. Libri Symb. p. 391. Az ezen zsinatra választott superintendensek : „Láng Éliás," „Melikius Sámuel," „Abrahamides Izsáklt orthodox lutheránusok voltak.