Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-04 / 23. szám

$ PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint, ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A FŐISKOLÁK ÉS EGYHÁZ KÖZÖTTI VISZONY. (Folytatás.) IV. Ugy látszik, hogy jeles vizsgálódásomban kirivó ellenmondásba jöttem önmagammal. Én a ki csak az imént „Tűnődéseimben" oly keserű fájdalommal jajdultam föl azért, hogy magyarországi prot. közönségünk és egyházi testületeink miért nem gondoskodnak valahára a tudomány akadémiai s önálló müvelésére képes főtanodák berendezéséről; én most magam is arra az eredményre jutok, hogy az egyháznak a tudományhoz semmi köze, a főtanodán akár a chemia, akár a theologia tanárainak tudományos vizsgálódásába semmi beleszólója , mivel hogy a főtanodák nem egyház-vallásos-, hanem tudományos intézetek. Hisz ebből világosan az következik, hogy e szerint az egyháznak sem tudományra, sem az azt művelő főtanodára nincsen semmi szüksége sem; és ha mégis akadémiákat állít, akkor legalább is fölösleges fáradságot és haszontalan pénzkiadásokat vállal magára, sőt sajátképen túllép egyházi hatáskörén. — Azonban ez csakis látszólag, de nem valósággal következik igy az egyháznak és főtanodáknak folebb kifejezett természetes viszonyából. Mert ha az egyháznak nincs is semmiféle hivatalos tudománya, s arra directe szüksége sem lehet; de annál nagyobb szüksége van a tudományra indirecte, annál nagyobb szüksége van tudomá nyos emberekre, p. o. tudományosan képzett lelkészekre. — A többek között különösen két okból — van a keresztyén s kivált a prot. egyháznak nélkülözhetetlenül, és folytonosan szüksége indirecte a szabad tudományos vizsgálódásra és tudományos emberekre: Először, mivel az egyháznak szüksége van közös hitének elveit és igazait szabatosan kifejező tanokra, vagy dogmákra. E dogmák pedig — miként láttuk — a tudományos vizsgálódás eredményei; és ugy a kath. mint a prot. egyháznak minden eddig fönállott és fönálló symbolikus tanai a theologiai s bölcsészeti kutatások gyümölcsei. És igy az egyháznak mindenek előtt szüksége van a tudományra azért, hogy annak eredményeiből tanait formulázhassa, és azután tovább képezhesse vagy a korábbi dogmák átalakítása vagy uj tanok megalapítása által Még a magának csalhatatlanságot igénylő és változhatlanságát decleralt római egyház sem volt képes minden dogmáit egyszer mindenkorra megállapítani. Emlékezzünk reá, hogy a külömböző időkben egymás után formulázott ookumenicum symbolumok után is ugy a gyakorlati vallásos élet tovább fejlődésével, mint különösen a vallásos képzeteknek a tudomány által eszközlött változtatásaival mennyi ujabb és ujabb tanhatározmányok születtek, még a íridenti zsinat sem tudta véglegesen befejezni a tanok megmegállapitását, azóta is hozattak ujabb tanhatározatok, p. o. Mária szeplőtlen fogantatásának dogmája. — Ha hát még a római egyház sem képes hitelveinek formulázásában megállapodni, mennyivel inkább lehetetlen ezt tennie a prot. egyháztestületnek, a mely magát, mint testületet is, csalhatatlannak soha nem tariotta és nem tartja, a mely a 16-ik században szerkesztett confessioira világosan kijelenté, *) hogy azokat hitének csak azon idő *) Azonkívül, hogy mind a második (a Magyarországban is elfogadott) helvetika confessio, mind az ágostai hitvallás ezt tisztán kimondják; — a hitvallások változtatásának lehetősége és szüksége mellett bizonyít még különösen a reformált confessiok történeti eredete. A ref. egyháznak összesen 26 confessióját ismerem, közöttük egyetlen egy sincs, a mely minden egyes egyházakban egyetemes érvényű volna, hanem p. o. az angol püspöki egyházban az anglicana-, Skotiában a scoticana-, Belgium és Hollandban a belgica-, Schweiz és Magyarországban a második helvetica; Svédhonban a svevicastb. confessiok érvényesek, közöttük pedig épen a nevezetesebb tanokban tartalmilag is jelentékeny eltérés látható. Ha tehát egy azon egyház különböző részeiben egyidejűleg is keletkezhettek tartalmilag különböző confessiok, a nélkül hogy azon testületek ez által megszűntek volna egyazon ref. egyház tagjai lenni; vájjon miért ne volna lehető, sőt magából a körülményből és egyéb okokból még elkerülhetetlenül szükséges a confessioknak időfolytán, az összes míveltség és vallásos életnézet átalakulásával való változtatása ? Hisz ez időszerű vál^$ toztatásra is szinte a ref. symbolumok keletkezésé, szolgáltat törteneti bizonyítékot. Zwingli fölléptétöf' %