Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-27 / 22. szám

a mostani jelentékeny népiskolatanitói fizetéssel aztán tekintélyesen emelkednék) kellene vezetni, — hetenkint 6 óráni szemléleti s gyakorlati szempontbóli látogatását is; mely gyakorlati módszert gyakorolt tanitók képzésére elengedhetlennek gondolunk. Ismét Schweiz, Sopron és Lövő példáival támogattatik a több elfoglaltatás. Ingyeni benlakás és ingyen tanulhatás is javasoltatik az ingyen vagy olcsó köztápiához. A sup. tervezetben ajánlott tanári szám ellen sem tesz kifogást e.megyénk, de igen a fizetés csekélysége ellen : mert ugy gondolkozunk, hogy jó fizetés = jó tanár, jó tanár = jó képezde, jó képezde = jó tanonc, jó tanonc = jó néptanító, jó néptanító = jó népnevelés. Mig az egyh.k. terv 600 frtot javai, mi az igazgató tanár számára 1050 frt s ingyen lakást, a két másik számára 650 frt s ingyen lakást s anépisk. tanitói díj egymásközti felosztását, mi szinte 4—5 száz forint, a segéd-tanárok számára 500 frtot; később aztán, midőn az intézet maga képezhetne maga számára segédtanárt, kevesebb is elég lenne. A tanári állomások betöltésére is kiterjeszti figyelmét a bizottmányi javaslat, kivétel nélkül csőd és pedig az egyenlően legjobbak közüli választhatás útján s külképezdékbeni képződés feltételével. A sup. bizottmány csak annyit mond, hogy biztos forrás nyittassék a tanárok fizetésére; az e.megyei pedig előbb elősorolja a szükségletet s azután forrásokat jelöl ki fedezésére. A szükséglet volna 2850 frt tanárfizetésre, ezen kivül, tantermek, tanárilakok, ebédlő, lakszobák, konyhakert, faiskola, kapás növények, méhészet, selymészet, baromtenyészde s egyéb épületek helyiségeül legalább 10 hold tér. E szükségletek értéke nincs kitéve, mert az attól függ, hogy hol lenne a képezde felállítva. A kerületi bizottmány erre nézve Pápát ajánljamint központot, melyet a szegény tanuló könnyebben el, érhet: mely helyen a kerület jobban felügyelhet; a lel— késznöveudék mint leendő iskolafelügyelő is szerezhet ismeretet; végre mint hol a praeparandiai tanárok, mint a központi főiskola szellemi életének tagjai sokkal erősbek leendhetnek a szellemiekben. Ámde fönebbi négy indokra, igen alaposan, azt mondja e.megyénk, hogy 1. jelen közlekedési viszonyaink közt nem az a kérdés hol közelebb, hanem hol olcsóbb ? Még e század első felében is neki indult a Dráva vidéki tanuló a Dunán Tiszán keresztül Debrecennek, mert tudta hogy ama három gyilkos kérdésre jó választ kap ott. De külömben is nem oly nagy egyh.kerüle tünk hogy fő fő tekintetbe jöhetne, egyik szélitől nem a közepe hanem másik széléig menni. 2. a felügyeletet nem az egyházkerület egyeteme, hanem elnökei, iskolagondnokai, az egyh.megyék kormányzói, képviselői, szóval nem egy helyhez kötött, hanem a szabadválasztásnál fogva most itt majd amott és mindenütt levő hivatalnokai gyakorolják, mint jelenben a szintén szélső fekvésű R Komáromból. — Pest és Patak kerületeiknek központjuk-e ? 3. A lelkész növendékeknek legfölebb csak a nevelés és oktatástant kellvén hallgatniok, s ezt is magasb tudományos, mig a képezde növendékeinek egyszerűen gyakorlati szempontból, vagy külön kathedrát kellene Pápán is állítani, vagy egyik vagy a másik oldalnak szenvedni együtt. 4, Az utolsó érv oly természetű, melynek leggyőzőbb példákkal ellenmondhatni. Németországban, — gondolom kiki elfogja a nevelés és oktatás terén legkitűnőbb tekintélynek ismerni, — 1811-ig több mint 40 tanítóképezde állíttatván fel, közülök csak 4 állíttatott felsőbb tanintézet mellett, sőt a müncheni is felállítása után 7 évre más helyre tétetett; 1811 óta pedig 20 ily megalakult intézet közül csak egy se tétetett felsőbb tanintézet mellé, sőt még csak nagyobb városba se, sőt a berlini is városi képezdévé alakíttatott át. A négy felhozott érv közül tehát egy sem szól Pápa mellett, sőt a két utóbbi épen ellene. Ez okok alapján nem tudott nyilatkozni "e.megyénk már a mult gyűlésen Pápa mellett: ellenben Csurgót ajánlá föl helyiségül kővetkező okok alapján. A falusi élet igénytelenségeire, mert ily helyeken fognak működni képezdénk növendékei, könynyebben nevekednek a falusias Csurgón, mint a városias Pápán ; a fegyelem kezelése könnyebb tehát biztosabb is a városi élvekkel nem kínálkozó csábok és bünfészkektől ment faluban minő Csurgó ; a ruházat igényetlenebb lehet s ez részint növelészeti részint olcsóbbsági előny ismét Csurgó részére. Végül a képezde növendékinek a tisztán tudományos foglalkozásra hivatott felsőbb tanulók életétől, társalmi viszonyaitól a gyakorlati gazdászatban tettleg nevelés által teljesen elütő jellegű s nálunk még idegen szervezete, a képezdei növendékekre való tekintettel kötelmünkké teszi, hogy Pápán semmi esetre se, hanem valamely egyszerű kis helyen allitsuk föl a képezdét. Úgyde e fönebbi okok, mondhatná valaki, nem Csurgó, hanem csak valamely zajtalan egyszerű vidéki hely mellett szóllanak. Ámde minthogy Csurgó ép ily helyiség, tehát e mellett is; az itt elősorolandók pedig specifice e mellett, minden általunk ismert szóba jöhető helyek fölött az egyházkerületben, de különösen a szóban forgó Pápával viszonyítva. Ugyanis: Csurgó honunkbani fekvésénél fogva, mint a prot. és nemzetiség szélső bástyája hivatással bir véd-sőt elöfokot képezni s küldetéssel a művelődést a protestantismust s mindezekben a nemzetiséget a haza végpontján nem csak áttörhetetlenül megszilárdítani, hanem a magyar földműveseknek jelenben már nagy mérvű, Slavoniába költözési csatornáján, mint akkép sikerrel már mégis kezdők, — előbbre vinni s ez által nemzetiségünk mint egyházunknak a leghatalmasabb szolgálatot tenni; mit pedig ép a népnevelés szent ügyének e pontoni buzgó fölkarolása mozdíthat elő leghathatósban. Csurgót kitűnő levegője, vize, átalában egészséges és kellemes vidéke, termékeny talaja kiválólag ajánlják.