Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-20 / 21. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A Iipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. MIKDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. A FOISKOLAK ES EGYHÁZ KÖZÖTTI VISZONY. III. Az elmondottakból már világosan kitűnik, hogy minő természetes viszony lehet a főtanodák mint tudományos intézetek, és az egyház mint a hit közösségében élő vallástestület között. Az egyháznak miként láttuk a tudományhoz direet csak annyi köze van, hogy a kutatások által eredményezett igazságokat, de csupán mint kész eredményeket saját tanaivá, dogmáivá fölveszi, valamint az állam a kiérlelt jogi maximákat törvénynyé emeli. A fötanodában pedig a tanárok teendője egyfelől a tudomány eddigi eredményeit kritikailag, s általában tudományosan megvizsgálni, és azontúl uj eredmények találásáért kutatni; másfelől azonban a tanítványokkal szemben a nyilvános előadásokon nem tárgylagosan, uj (az egyház által is majdan fölvehető) eredmények megállapítása a sajátképi cél, hanem lényegesen subiective, a reflectáló vizsgálódás közlése által a hallgató tanítványoknak tudományos kiképzése, a tudományos munkásságra képesítése. E szerint az egyháznak és az académiáknak mind legközelebb elérendő törekvési céljuk, mind a tudományhoz való viszonyuk annyira eltérők, hogy munkakörük is egészen különböző. És a fötanodákat a tudomány kezelésében soha semmi körülmények között sem szabad sem az állami sem az egyházi, hatalomnak alárendelni, az akadémiák és egyetemek mind az egyház mind az államtól teljesen független, egyedül a tudományos élet müvelésére szolgáló intézetek. — — A tudomány emberének, s kivált a professornak, kinek a tudomány hirdetése professiója, soha sem szabad az által határoztatnia gondolkodását, hogy mit kívánnak az egyház és politicai testületek egynapi változó érdekei, hanem egyedül annak a feladatnak kell elméjében és szavaiban uralkodnia, hogy mi az igazság ? ! Az igazság szabad keresése, a tudományos gondolkodás minden embernek épen oly önálló szellemi szüksége és sérthetlen joga, mint akár a vallásos hit akár a polgári jog. Ezeknek önálló szervezete s biztositása az állam meg az egyház, amazé a főtanodák, akadémiák, és irodalom. Állitásunk ellen azonban mindjárt két körülmény hozható föl nevezetes ellenvetésül: 1. hogy a főtanodák nemcsak tényleg, de történetileg is egyházi intézetek, és 2. hogy bennük a positiv theologia tárgyaltatik. Bármiként követeljük is „elméletben" a főtanodáknak az egyháztól való függetlenségét, a valóság megcáfol, mert hiszen p. 0. nálunk Magyarországban a prot. fötanodákat kivétel nélkül az egyház állította és tartja fönn. De meg egész Európában a történet azt bizonyítja, hogy az akadémiák és egyetemek legalább eredetileg az egyház által alapitattak, s egyházi felügyelet alatt állottak. — Es igy a főtanodák mégis csak egyházi intézeteket, következőleg egyházi hatalom alatt állanak. — Az ugyan nem áll, hogy az európai fötanodákat és egyetemeket eredetileg mind az egyház alapította volna. Igf még jóval a reformátió előtt látunk Angliában is nem az egyház által állított egyetemeket. Azonban elismerjük, hogy az európai keresztyén polgárisodás első stádiumában az ugy nevezni szokott középkorban több természetes okoknál fogva a főtanodák csakugyan egészen egyházi intézetek voltak. Először már csak annál fogva is, mert az időben mindennemű fensőbb műveltség és tudomány csaknem kizárólag az egyháznak s illetőleg az egyházi rendnek birtokában voltak. Tudjuk, hogy még a nem keresztyén görög-római irodalom termékeit is a zárdákban őrizték meg és ápolták. Továbbá, fölebb is érintettük, hogy a r. kath. egyház azt a fenséges hivatását, hogy az emberiséget keresztyénitse, életében és gondolkodásában ker. műveltséggel hassa át; az által akarta betölteni, hogy mindent még az államot is egyházi intézménynyé kebelezte be. Ez okoknál fogva igen természetes, hogy részint maga az egyház gondoskodott főtanodák fölállításáról, részint pedig a melyeket mások alapítottak is, azok szinte egyházi hatóság alatt állottak. Korábban Nyugoteurópában minden egyetem fölállításához pápai engedély és elismerés kívántatott, (s az minden császári vagy királyi oklevél nélkül is elég volt) valamint minden egyetem a tanítás dolgában is közvetlenül püspöki vagy érseki hatóság alatt állott. Végül ez szükségkép következett, abból a körülményből is, hogy a római nak hivatalos theologiája lett. Az egyházi theologiá$ajE-j 41 MÍ1