Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-04-16 / 16. szám

lás gyermekek és a népesség közt oly arány létezik, melynek mását, nem mondjuk Magyarhazánkban, de az egész földön alig találhatni; miután az arány az iskolás gyermekek és népszám közt ugy áll, mint 1 az 5 höz. — Még hozzá tehetjük, hogy oly diszes, téres, kipadolt iskolák léteznek, alkalmas széles padokkal, vagy asztalokkal ellátva, a legkisebb német egyházakban is, minőt a magyarok közt a legnépesebb és fényesebb egyházakban is hiában keresünk. — Noha azonban a nyári iskolázást mi is kívánatosnak tartjuk: az általa ajánlott eszközt a nép könnyebb vezetésére, a protestantismus szellemével ellenkezőnek, s épen azért el nem fogadhatónak tartjuk, s mely eszköz szerinte abban állna: .,m ivei a lágy eszközök célhoz nem vezetnek, büntetés terhe alatt szigorúan rá kell parancsolni a szülékre, hogy gyermekeiket nyáron is iskolába küldjék f e 1: s ez ajánlatot egy protestáns pap szájából hallva, ugy tetszik, mintha egy középkori római pápától hallanánk e szavakat: „mivel a lágy eszközök az eretnekek megtérítésében célhoz nem vezetnek, tehát szigorúan kell velők elbánni." Mert hát miben álljon tulajdonkéljen az általa oly nagyon ajánlott szigorúság ? Ez csekély véleményünk szerint, csak e kettőből állhat: vagy naponként kisbíró által a gyermekeket nyáron is iskolába vezettetni, — mi képtelenség; vagy a szüléket pénzre büntettetni. De hát ha a szülék a pénzbírságot lefizetni nem akarnák, — mit tenne velők ? Talán execjuáltatná őket ? Sok szerencsét hozzá 1!! Akkor csak álljon be inkább pénzügyőrnek, mint papnak, — ama hely jobban meg illeti őt. — Ha értekezést, s nem cáfolatot írnánk, tényekkel be tudnánk bizonyítani, hogy épen az iskoláztatásban az általa oly hévvel ajánlott szigorúság, a legcélellenesebb eszköz. Oly gyógymód ez, midőn valaki a fogfájást ugy akarja gyógyítani, — hogy a fogfájó betegnek fejét leüti, s ez az, mit páter Lorenzo Romeo és Júliában füveink gyógyító erejére vonatkozólag mond: ,,az erény vétekké fajul, hibásan gyakorolva." 5-dik felfedezése: „h ogy a németek nem járnak szorgalmato san a templomba mert azt mondják; „tiszteletes uram egy penészes prédikátiót feszit le úgy is a gerendából, melyet már sokszor olvasott előttün k." Kérjük szépen a t. közlőt, legyen szives név szerint megemlíteni, hol nem járnak a bácskai reformátusok azért templomba, mivel a pap által már sokszor elolvasott prédikátiót nincs kedvök hallgatni; mert mi csak egyetlen bácskai német reformált egyházat tudunk, hol a nép a templomot kerüli, és ez a cservenkai egyház, hol tudomásunkra a t. közlő fényes bevonulása óta, az egyháznak egy harmadrésze a templomnak feléje sem megy, — s hol sem magas röptű eszméi, sem személyeskedő egyházi beszédei, úgy nevezett kipapolásai (miket ugyan nehezen a szuette gerendából feszit ki:), nem képesek a híveket a templom belsejébe egybegyűjteni, s ha neki saját egyházában az a tapasztalata s panasza van, hogy üresen állnak a padok, a templom belseje kong ; ebből ne tegyen következtetést minden egyházakra, mert bizony nékünk nincs panaszunk hallgatóink templomba járása ellen. Mi pedig azon általa felhozott történetet (talán esetet ?) illeti, melyet neki egy szemtanú beszélt, hogy bizonyos egyházban öten hallgatták vasárnap délelőtt a lelkész tanítását: biztosithatjuk a t. közlőt, hogy ez a szemtanú őt roppantul felültette ; s mi azon következtetését illeti, hogy ezen eset bizonyság arra, hogy a németek rosz templomba járók: erre azt feleljük, miszerint tudunk mi oly esetet, hogy egy magyar egyházban, vasárnap reggel, a lelkészen, tanítón, és iskolás gyermekeken kivül, egyetlen egy lélek sem volt templomban. De nem nagy elfogultság volna-e azt következtetni, hogy a magyarok mindenütt rosz templomba járók. (Vége köv.) ANDORNAK-ról tiszt. Szunyoghy Mihály előkönyörgő úrtól azon szomorú hirt vettük, hogy nt. Orbán József alsó-borsodi helv. hitv. esperes, és tiszanánai lelkész urat épen midőn híveinek a templomi szószékből hirdette az Isten igéjét, szélhűdés érte, azonban, mint a hozzánk küldött levélben olvassuk, még mindég van remény teljes felüdüléséhez. Helyette az esperesi teendők végzésével ideiglenesen nt. P r á g a y Lajos makiári lelkész úr bízatott meg. Különös érdeme nt. Orbán József urnák, hogy a 260 év előtt megszűnt eger-városi ref. ecclézsiát uj életre hozta, s hogy fáradozásainak sikerült Andornakon iskolát felállítani, és a megválasztott tanítónak fizetést eszközölni. Adja az ég, hogy a t. férfiú mentül hamarabb folytathassa újból áldásos működését. TÁRCA. HÁLA NYILVÁNÍTÁS. f Koburg Ágost szász-gothai herceg ő királyi Fensége, a jelen év első napjaiban, egy a kecskeméti ev. egyház lelkészi hivatalához intézett levélben 200 frtról szóló utalványt kegyes volt küldeni, oly utasítással, hogy az összeg a kecskeméti ev. egyház templomépitési költségeinek fedezésére, a kecskemét-városi pénztárnál mielébb felvehető. Ez egyszerű jelentésből és e lap mult évi számainak több adataiból azt láthatja a t. olvasó, hogy ő királyi Fensége valláskülőmbség nélkül mindenfelé gyakorolja a szűkölködő intézetek iránt jótékonyságát. Midőn mult évben a főt. Máday Károly superintendens úr hivatalos körútja alkalmával több felvidéki s különösen gö~ mörmegyei egyházakat nagylelkű bőkezűséggel megajándékozott ; ez idő szerint az alföldről sem feledkezett meg. Mint a nap, mely jótékony sugaraival hegyet, völgyet, rónát bevilágít mindenütt életet költve; ugy ő királyi Fenségének jótékonysága is mindenfelé kihat, hol az intézeteket életre segíteni s ezek által az emberi legszentebb érdekeket előmozdítani szükség. Midőn fényes jelét az áldozati készségnek szerencsém van feltüntetni: a hálás örömtől áthatott egyház nevében kívánom, hogy a jóságos ég áldja meg ő Fensegét életboldogitó örömökkel. Margócsy József, kecskeméti ev. lelkész. *) GYÁSZHÍR. E hó 7-én drága emlékű halottat, a 84 éves Várady Józsefet kisérte a gemzsei ref. egyház közönsége a temető kert csendes magányába. "*) Kéretik az „Evanjelik" t. szerkesztősége, szíveskedjék e sorokat, vagy legalább azok lényeget becses lapjába felvenni.