Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-04-16 / 16. szám

maga megindítandó folyóirat is valamelyik képezdével közvetlen ÖszszekÖttetésben fog állani. Könnyű belátni, hogy ha sikerül kivánt emelkedést adni a népiskolának, sok tekintetben mily nagyszerű kö­vetkezményeket von az maga után; egy részről a köz­értelmiség, a népszellem és népélet csaknem láthatólag emelkedésnek indul, más részről kellő tiszte­letben és méltánylásban fognak ré­szesülni az avatott munkások. Ha annyi érdemeket szerez hazánkban a népneve­lés terén a tanítói testület, ép oly tiszteltté leend, mint Poroszországban, hol az 1848. országgyűlésen nyolc is­kolatanitó foglalt helyet a nemzet képviselői közt! Valóban a tanítói testületnek önmaga iránti köte­lessége, áldozattal is felküzdeni magát az irodalom ma­gaslatára, létre hozni és fentartani e közlönyt, mivel megjelenésének kimaradhatatlan következménye lesz a tanítói testület állásának emelkedése anyagi és erkölcsi tekintetben. A népiskolatanitó még nem foglalta el köztünk azon emelkedett állást, mely őt, mint a közmiveltség leg­hatalmasabb tényezőjét, a társadalmi élet rendszerében hivatásánál fogva méltán megilleti. De bátran ki lehet mondani, miszerint magától a tanitói testülettől függ, ál­lását köztünk lehetőleg tiszteltté tenni. A protestáns mi­veltségnek van annyi emelkedése és megtisztultsága, hogy közvéleménye minden tekintetben a legméltányo­sabb lesz azok iránt, kik ügyének a legnagyobb szolgá­latot teszik. Egyébiránt a megindítandó folyóiratnak nemcsak népiskolatanitók, hanem elöljárók, szülék s a nevelésügy minden barátai előtt érdekes tartalmúnak kell lennie, s buzgó pártolását annál biztosabban lehet remélni, mert a ki a nevelés ügyéért áldozik, az emberiség, a haza és az egyház oltárán teszi le áldásban önmagára sokszoro­san visszatérő áldozatát. Árvái József, Nagy László, Veres László. A fenebbi programmot tájékozás végett kö­zöljük lapunkban, hogy a szakértők hozzá szól­hassanak: nem lehet csak ugy hü-bele Balázs módjára belekapni egy ily közérdeket képvise­lendő közlöny megindításába, a tanügyi bizott­mánynak előre tájékoznia kell magát a hozzá­értő közönség e tekintetben való véleményéről; nehogy majd akkor, ha már a folyóirat megin­dult, kelljen a felmerülő hiányokat foltozni és ta­tarozni; ez csak hátrányára volna a célnak a népnevelés szent ügyének. Ha egyszer előleges eszmecsere útján meg lesz állapitva mit, és mi alakban kell a megindí­tandó közlönynek hoznia, akkor legkevésbé sem kétkedünk, hogy a tartalmat, a szellemi részt il­letőleg teljesen megfogja ütni a mértéket, mert hála Istennek van elég szakértő emberünk, ki gondolkodni is, irni is tud. De a dolog anyagi ol­dala, a pénz, a pártolás! hogy leszünk majd ezekkel? Mi ugyan a részvétlenség sokszori, sajnos tapasztalásai utáu sem vesztettük még el hitünket a magyar protestáns közönség jóakara­tában és életrevalóságában; adja Isten, hogy, mint már annyiszor, most az egyszer ne csa­lódjunk. S z e r k. o«w KÖNYVISMERTETES. Phaedri, Augusti Liberti Fabu­larum Aesopiarum Libri V; et Appen­dices Fabularum III. curante Ferd. Kovács. 2. Kimerítő szótár Phaed­r u s A. L. meséihez és minden függe­lékéhez irta Kovács Nándor. A valódi tudomány és a jczan nemzeti nevelés teen­dőinek legtermészetesebb egymásutánja, hogy mihelyt az idegen befolyások nyomása alatt nyögő nemzeti nyelv és irodalom alárendelt helyzetéből az őt megillető polcra emeltetett, mindjárt a classicus nyelvek és irodalmi mü­veknek criticai, de a mellett lehetőleg a nemzeti nyelv­szellemhez idomitott meghonosítása következzék. Igy történt nálunk is és ez volt a legnemesebb bosszú, melyet a nemzeti nyelvek eddigi — bizonyos tekintet­ben — elnyomóikon állottak, egyiránt becsületére váló elnyomottnak és elnyomónak. A német irodalom p. o. mihelyt önmagának önállósítását a mult században és a jelennek elején befejezte, az utolsó 4 évtized alatt kü­lönösen hozzálátott a classicai stúdiumokhoz, s a szöve­gek átvizsgálása és kritikai kijavítása által az összeha­sonlító nyelvészet felügyelete alatt, mind átalában a tu­dománynak, mind különösen az iskolai nevelésnek tagad­hatlanul igen fontos szolgálatot tön. Hazánkban is (hol dacára annak, hogy ezelőtt nem nagyon régen is még deák nemzet valánk, vagy talán épen e miatt a classicus nyelvek valódi értéke és fontos­sága felöl mostanában némely téves és korlátolt nézetek kezdenek terjesztetni, melyeket csak azért emlí­tek fel, nehogy azt gondolják, hogy észre nem vétettek) a legújabb időben örvendetes iparkodás és előmenetel tapasztalható a classicus nyelvek és müvek tanulmányo­zása s meghonosítása körül, bár még inkább szorosabb úgy szólva mindennapi szükségeinkre vonatkozólag, úgy hogy őszinte örömnek kell meglepni az irodalom és ne­velésünk minden barátjának keblét, valahányszor csak e szakba vágó uj müvet van alkalma üdvözölni. A classicus müveknek helyes és könnyű megértését eszközlik ugyan az általános szótárak és fordítások is, de még sokkal jobban előmozdítják azt a speciális szótá-32

Next

/
Thumbnails
Contents