Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-03-12 / 11. szám

Az egymásután felmerült tárgyak közöl ezeket tarlom közérdekűi k \ek: Mé0

' a rrult évben Zemplén mezővárosában tartott őszi közgyűlésünkön hatá] ozatba-tétetett, hogy : miután a nagyméltóságú m. k. helytartótanács azon év mart. 18-án 633-ik sz. a. kelt intézményével Zemplénmegye közönségét oda utasitotta hogy a róm. es gör. kath. lelkészek és tanitók fizetéseit az azokhoz tartozó hívek fekvő birtokára telekkönyvileg biztosítsa, hogy[azon esetre is ha a kérdéses telek más hitfeiekezetü kezére kerülne, a lelkészeknek és tanítóknak járó fizetés csorbát ne szenvedjen; — egyházunk hívei is szóllittassanak fel önkénytesen vállalt egyházi tartozásaiknak birtokaikra való betábláztatására. Alólirt ily alapon ez ügyben lépést tett, de még eddig kivánt siker nélkül, — mivel híveinek egyházi tartozásaik betábláztatása felőli szándokát együttesen jelentvén be, oda utasíttatott hogy a nyilatkozat személyenként külön íven történjék, ez meglévén az adó hivatalhoz küldetett százalékoltatá3 végett — ott megbüntetést követeltek, miért hogy a nyilatkozat nyolc nap alatt be nem jelentetett. E tárgyra vonatkozólag azért egyházmegyei ügyvéd urunk kinyilatkoztatá hogy: a betábláztatás felöli nyilatkozatnak egy íven együttesen kell megtörténni, — a telekkönyvnéli kivitelre magát egész készséggel fel— ajánlá. A mult évben két lelkész társunk hunyt el: Vályi Pál s. a. Ujhelyben, — Vattay András B.-Szőllőskén. A b. szőllőskei egyház lelkészéül t. Hajzer András s. a újhelyi helyettest hívta meg. A s. a újhelyi egyház pedig kérvényt nyújtott be; hogy miután kikerülhetlen okok miatt lelkész választásában célhoz nem juthatott, korlátlan választhatási joga még egy évig hagyatnék meg, — s egyszersmint ajánltatnék a n. t. egyházkerületi gyűlésnek, hogy mint tavaly, ugy ez évben is a lelkészi féltizetést egyházi épületei javítására fordíthatni engedtessék meg. Sok lenne leirni mennyi vélemény-nyilvánulásnak lett szülője az újhelyi egyház e kérvénye .... annyi fő a dologban, hogy: az újhelyi egyház magát törvényeink alól kivételesnek képzelve esperesi engedélyt nem kért, — mert mint egyik követe nyilvánitá az nekik jogok, hogy engedély nélkül hívhatnak lelkészt, és e jogot alapítják az egyház jegyzőkönyvén melyben engedélyről nincs emlékezet, „jogot pedig — úgymond — fel nem adunk/' Ha történt is hogy az újhelyi egyház engedély nélkül hivott lelkészt, szabályaink megtiprásával történt, — ez pedig nem jogalap, — az engedélylevél az egyházak szabad választhatási jogát nem korlátozza hanem kikább jogi érvényre emeli azt! . . . az evangyéliomi szabadság, aa evangyéliomból született szabályok megtartása ! ' Egyházmegyénk kimondá hogy miután az újhelyi egyház jogával nem élt, azt kibocsátá, — de még is a történhető kellemetlenségek kikerülése tekintetéből, hogy az újhelyi egyháznak lelkészválasztásra még idő engedtessék, a gyűlés F. a. Ujhelybe april 20-ra elnapoltatott. Végül sok beszéd közt az is felemlittetett hogy az újhelyi egyház kivételessége felöli képzelgő hitében élni azzal is bizonyítja, mivel az egyházlátogatóknak gondnoki számadást több év óta nem mutat fel, és mint tudva van, — az egyházmegye tudta nélkül több rendbeli ingatlan vagyonát eladta. E tekintetben küldöttség neveztetett ki, hogy az egyházban megjelenvén mindenekről számot kérjen, s eljárása eredményét az april 20-ra elnapolt gyűlés eleibe terjessze fel. B. K. ref. lelkész. TÁRCA. NŐNÖVELDEl VIZSGÁLAT. Sz, Kalocsa Róza úrnő az elmúlt őszszei alapított egy helvét hitvallású nőnöveldét, mely mint ilyen, egyetlen a fővárosban. Hogy a tisztelt úrnőnek számos akadálylyal kellett küzdenie, tudjuk; hogy pedig ez akadályokat szerencsésen leküzdötte, láttuk a február 27-én a délelőtti órákban tartott félévi vizsgálatból. Lelkiismeretbeli kötelességünknek tartjuk e vizsgá -latról a szülők, leánygyermekeik s általában a nevelésügy érdekében néhány szót szólani. Főt. Török Pál főpásztor úr nyitotta meg a vizsgát, melyre a szülőkör kivül is szép számú hallgató közönség jött össze. Mind -nyájan szép reményekkel, várakozással mentünk odí; r s reményeinket kétszeresen láttuk teljesülni. A gondos úrnő figyelme a legjelentéktelenebb tárgyra is kiterjedt ; de meg kell vallanunk, hogy buzgó törekvésiben nem kevéssé segité öt elő magyaros szellemben növelt tanítványainak dicséretre méltó, lankadatlan szorgalma. Mintegy vetélkedve siettek ők némi részbei megkönnyíteni a nevelés rögös pályáján az áttörés nehéz munkáját. És e nemes vetélyben — jól esik kimondanunk, a hogy hallottuk — kivétel nem volt egy sem. Különben ezt is csak Kalocsa Róza úrnő gyöngéd, nemes bánásmódjának, mindenkit megnyerő modorának tulajdonithatni. Lelki örömmel hallgattuk a vallástanból, hazán k történetéből adott feleleteket; olyan szépen, szabatosan beszélték el őseinkhadviseléseit,királyaink beiintézkedéseit — még pedig nemcsak kivonatban — hogy akármelyik férfi tanodának becsületére vált volna. A Kalocsa Róza úrnő által személyesen tanított i r á 1 y t a n,- magyar,- német- és francianyelvtanbólis nem csupán nagy szorgalmat, de szép sikert mutattak elő, mit csakis a jeles tanításnak köszönhetni. Majd a világ-