Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-03-05 / 10. szám

16. A híven fáradozó lelkipásztorokat, tanítókat, gyülekezeteket s különösen érdemesült gyülekezeti tagokat közgyülésileg megnevezni. 17. Minden, az egyes gyülekezetekben föltűnő szép erkölcsi irányt vagy eredményt közgyülésileg ismertetni. 18. A fölügyeletük alattiaknak, minden elvégzendőkről, minden évbeni lelkiismeretes szá-Ö ' moltatása által a hanyagságnak elejét venni. A közgyűlés különös kötelességei: 19. A különösen érdemesültek érdemeit megörökíteni s az igazán híveknek talált sáfárok, lelkipásztorok, tanitók stb. emlékére emlékbeszédet tartatni. 20. Minden keresztyéni útat fölhasználni, hogy az érdemesült egyének és gyülekezetek iránt a tisztelet, bizalom és érdemeik elismerése nyilvánvaló legyen. 21. Minden, a gyülekezetekre vagy egyesekre ujabb terheket rovó határozatokat a lehető részletes okadatolással hozni, e mellett fölvilágositással s a hol szükségét látja föl világositókkal kisérni. 22. Minden határozatai végrehajtásáról határnap alatt számot venni. 23. Hogy a tanitói osztály tudatlansága miatt ne lehessen hiba, szigorú censurákat alkalmazni. E) közvetlen egyházfegyelem. I. Gyülekezeti rendes köztagokat illetőleg. 24. Gyülekezeti rendes köztag az, ki nemcsak megkereszteltetett de ezenkívül az ő hitéről a gyülekezet színe előtt is vallást tett azaz confirmáltatott. A confirmálásig minden egyháztag a szülői s tanitói fegyelem alatt áll; — ki confirmálva nincs, még nem rendes gyülekezeti tag, s mint ilyet, a gyülekezeti rendes köztagokat illető jogok, még egyáltalán nem illethetik. 25. A rendes köztagok irányában alkalmazandó fegyelem fokozatai: a) Négy szem közti megintés, b) Tanúk előtti intés, c) Presbyterium előtti intés, d) A gyülekezet szavazattal biró tagjai előtti intés, e) A rendes köztagokat illető jogoktóli megfosztás, milyenek: szavazat gyakorlására, keresztszüleségre, egyházi hivatalra, házasságnáli tanúskodásra, funerátorságra, szóval semmi oly megbízatásra nem alkalmazhatás, melyben a megbízatás egyházi as cselek vényt foglal magában. E pont alá sorolható minden olyantóli megfosztatás, mely bizonyos érdem következménye szokott lenni p. az iskoláit teljesen hanyagoló gyermek nem kap bizonyítványt — a hol szokás hajadonoknak koszorúsán esküdni, az ezen fokozatu fegyelem alatti hajadont koszorutlanul esketi a lelkész stb. f) Az úrvacsorátóli eltiltás, g) A gyülekezet közösségébőli kizárás, a mi azt teszi, hogy ilyentől sem az egyház nem követel semmi egyházi szolgálatot, sem ilyest az illető irányában nem is teljesít, — ilyen szolgálatok: esketés, temetés, — mi alatt nem a köztemetőből! kizárás, hanem csak a temetés egyházias része értetik — stb. 26. Kik és miként gyakorolhatják a fegyelmet : A négyszem közti megintést minden hivatalos színezet nélkül de illő komolysággal teljesítheti bármely, a vétket észrevevő rendes tag, a megintendő! maga keresvén föl. A tanuk előtti intést végzi a lelkipásztor, házához hivatván a megintendőt, ki ha meg nem jelennék, a lelkész és tanuk által keresendő meg, de ez eset a vétket súlyosbítja. A presbyterium előtti intést ennek nevében, színe előtt s szokott gytilhelyén teljesiti a lelkipásztor. Ha a megintendő a meghívásra meg nem jelennék a presbyterium kebeléből a lelkipásztor vezetése alatt küldöttséget nevez és küld az intésnek a fölkeresendő megintendőni gyakorlására, de az ily eset a vétket súlyosbítja. E fokozattól fogva minden fegyelmi tény presb. jegyzőkönyvbe vezetendő. A gyülekezet előtti intést a templomban, a családfők jelenlétében és nevében a meghívott vétkesen a lelkipásztor végzi. Helyesen nem indokolt kétszeri meghivatás utáni meg nem jelenés esetében a vétkes ellen további fokozat alkalmazandó. A tagsági jogoktóli megfosztatást szinte ezen módon gyakorolja a családfők gyülekezete.