Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-03-05 / 10. szám

helyrehozni, utánpótolni, — e mellett minden tekintetben példás életű, — s nemcsak egy két nap, hanem romlottsága fokozatának megfelelő ideig. Megtérését pedig, annak ily közvetett nyilvánítása mellett közvetlenül is kijelenti az általa sértett előtt. Általában kívánatos, hogy valamint a büntetés alkalmazásában, ugy a büntetés alóli föloldozásban is a legnagyobb meggondolással s óvatossággal járjunk el, hogy igy az egyházfegyelem soha se aljasulhasson el a megölő betűhöz ragaszkodás által farizausi filákteriummá, hanem legyen az a lélek által elevenitő. íme ezek az igazságok, az elvek, melyeken az egyházfegyelemnek alapulni kell. Ki van ezekben mondva a fegyelem célja, köre, tere, határa, kezelési módja. Ezekből folyólag kivánom kifejteni az egyházfegyelmi törvényeket. Tudom én azt, hogy absolut jó törvénykönyvet alkotni ember nem képes, de relátive jót akként igyekszem létrehozni, hogy ezen az egyház jogfogalmait és érzületét meggyőződésem szerint híven kifejező elveknek lehetőleg megfelelőn törekszem szerkeszteni a fegyelmi törvényeket. Azt is megjegyzem itt, hogy a Komjáti Kánonok ül. Classis XXI—XLIII. Kánonáig levő s minden általam ismert kánonokban és javaslatokban fejtegetett egyházfegyelmi törvényeket csak annyiban veszem s vehetem figyelembe, a menynyiben a fölebb előszámlált s hitem szerint teljesen a sz. iráson alapuló igazságokkal s elvekkel összeegyeztethetők. C) Az egyházfegyelmi eljárás alá tartozó tények részletesen előszámlálva. Hogy gyógyszert ajánlhassunk előbb a bajt kell ismernünk. Azért ha egyházfegyelmi törvényeket. akarunk alkotni, előlegesen kell tudnunk, még pedig lehetőleg részletesen, mindazon tényeket, melyek a fegyelmi eljárás körébe esnek, mint olyanok, a mik által egyházunk felfogása szerint az Isten- s az egyház- s az egyes ember iránti kötelességek sérelmet szenvednek. Ilyenek: I. Az Isten iránti kötelességeket illetőleg: a) Káromkodás, esküdözés, hamis esküvés. b) Az isteni tisztelet elhanyagolása, vagy annak zavarása. c) Inneprontás. 2. Az egyház iránti kötelességeket illetőleg: b) Az elöljárók iránti tettleges tiszteletlenség. e) A határozatok iránti engedetlenség. f) A társulat iránti kötelességekben! lelkiismeretlenség és hanyagság. 3. Az egyesek iránti kötelességeket illetői e g: g) szüléknek gyermekeik nevelésében s taníttat á sábani hanyagsága. h) A gyermekeknek szülőik iránti gonosz magaviselete. i) A családtagok közti egyenetlenség. k) Az öregek iránti tettleges tiszteletlenség. 1) A más élete s egészsége elleni kihágás, veszekedés. m) Mértékletlenség. n) Paráznaság, o) Nősparáznaság. p) Yiszás házasság, q) Törvénytelen házasság, r) A más vagyona elleni kihágás, s) A pazarlás és fukarság. t) A rágalom. u) Botránkoztató, s rendetlen magaviselet. Mielőtt ezen vétkes tények esetében alkalmazandó fegyelmi szabályokat részletesen megállapítanám, szükségesnek látom a következőket megjegyezni. En fölebb azt mondtam, hogy a fegyelem alá vonandó vétkes tényeket a lehető részletességgel kell ismernünk, ha jó szabályokat akarunk készíteni, s mégis én magam is csak általánosságban határoztam meg azokat, midőn ilyenformán számláltam elő: botránkoztató magaviselet stb. Erre röviden azt felelem, hogy miután a részletezés mindig csak relatív lehet: ugy hiszem, hogy az okos lehetőségnek eledet tettem részletezésem-O O ben. Mert ha bár még az előszámlált vétkes eseteket egyenként és roppant terjedelmességgel definiálgattam volna is: lehetlennek tartom, hogy minden lehető esetet meghatározhattam volna; mig igy a vétkek ezen sorozata ama tulhosszadalmasság nélkül is lehetőleg tájékozza a fegyelmi alapigazságokat figyelembe vevő prudens pásztort, hogv egyes liívei irányában mily egyes