Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-04 / 36. szám

nézve. Az utasítások nagyon hosszadalmasak, részletesek, a nélkül, hogy szerző a dolog lényegével foglalkodnék. Legnagyobb súlyt fektet az írásra, azonban felette nehézkessé tette az eljárást az által, hogy a legelső kezdettől fogva ütem szerint irat. Ez nem kivihetetlen, de ezért nem tanácsos, nem természetes, mert a nehézségeket összehalmozza, nem figyelve azon itt nagyon is alkalmazható szabályra: divide, et vinces. Továbbá a hangoztatásban nagyon felületesen jár el, pedig ez volna egyik előkészítő foglalkodás az írásra. Nem sokat törődik a szabatossa'ggal, a kifejezések s illetőleg a nyelv tisztaságával; az egyes mondatokban, melyeket szerző olvastat, igen sok hiány van tartalom, alak és széphangzat tekintetében, melyek ennélfogva nem hogy képeznék, de inkább megrontják a nyelvérzéket s az értelmet sem fejlesztik, stb. Hibázott szerző abban is, hogy azoknak, kik az ABC-ét használják, a főnév, melléknev nyelvtani meghatározását adja, alanyt, állitmányt emleget s ekkép az ABC-ét összezavarta az elméleti nyelvtannal, stb. Két ABC lévén bírálatra kiadva, lássuk a másikra beadott véleményes bírálatban ide vonatkozólag felállított elveket. Az ABC tanmenete kezdő, lépcsőzetes, lassan, de biztosan haladó. Ezért 1. megadja azon ügyességet, mely szükséges valamely szó hangokra elemzésénél, valamely hang érzékitésénél. 2. Ügyel a betűk alakulási s alakítási folytonosságára. 3. A hangokra fejtett, elemezett s alakozott szót értelmezi. 4. Az egyes szavakból a nyelv- s gondolkodástan szabályai szerint alkot s igy bővít mondatokat. 5. Az olvasókönyvre átmenetül egyszerű mondatokból alkotott, lehető rövid, alakilag s anyagilag egyaránt helyes elbeszélésekkel véget ér. A tanmodort illetőleg arna íontos kérdésre: meddig máradjunk a szóolvastatásnál ? előlegesen a következőket kell megjegyezni. 1. Az olvasásnak három lépcsője van, u. m. gépies, értelmes, szép olvasás. Az ABC tulajdonképi feladata a gépiem olvasás. Épen ezért a szóértelmezés, mint értelemfejlesztö eljárás, a gépies olvasástól teljesen külön gondolandó. 2. A sajátlagos irvaoivasás tanítását megkellett előzni a beszéd- és értelemgyakorlatoknak vagy a szemléltető oktatásnak. 3. Az egyes szók leolvasásánál azok tisztán kiejtésére s az azoknak megfelelő tárgyak értelmezésére is kellő gond fordítandó. 4. Minthogy az egyes szók irvaolvasása is sok oldalról veszi igénybe a gyermek érzéki s értelmi tehetségét: maradjunk a szóolvastatásnál kellő ideig s kezeljük e szakaszt kellő önállással. Mert 1. Első célunk a szók irvaolvastatása. A szókkal fogalmak vannak megjelölve, melyekkel tisztába kell jöni az értelemnek, hogy egy mondatot mint Ítéletet felfoghasson, s a szavakat kellő helyen s értelemben használhassa. Az egyes szók folyékony olvasása után következik a mondatoké ugyanígy. A minő mértékben ura a gyermek a szónak értelmileg, oly mértékben képes azt folyékonyan s értelme* sen elolvasni. 2. Midőn az egyes szókat értelmezem, akkor a beszéd s értelemgyakorlatokat ismétlem, mintegy vizsgálatot tartok a gyermek e részbeni jártassága felett. 3. Az egyes szók hangokra elemzésénél a hallérzék, leírásánál az elfogadó s utánozva alakító munkásság, leolvasásánál a látérzék, beszédszervek vannak igénybe véve; végre, midőn a szónak értelmet adok, a gondolkodó tehetség is gyakorolva van : igy képzem az embert már a szóolvastatásnál is minden oldalról oly mértékben, a minőben ezt a kezdővel korához képesf tennem lehet. Kivánhatjuk-e hát, hogy a gyermek egész mondatot olvasson, midőn az egyes szó leolvasása is egész lényét veszi igénybe ? Akár a kiható vagy cselekvő, akár a beható vagy értelmi munkásságra gondolván a dolog természete kívánja, hogy az egyes szók folyékony írása olvasása megelőzze a mondatokat. Az ABC tartalmára nézve követelendők: 1. Hogy az irvaolvasásra felvett szók, söt az egyszerű mondatok alanyai is érzékileg felfoghatók legyenek. 2. Figyeljen a könnyebben kiejthető s egyszerű szókra. 3. Lassan s lépcsőzetesen menjen a különböző természetű s összeköttetésű szótagokból állókra. 4. Mondatai legyenek hangzatosak, érthetők, nyelvtanilag helyesek s igy bővítettek. 5. Legyenek azok változatosak azon mértékben, a mint az irás- s olvasásban mind inkább előre haladt a gyermek s az irvaoivasás mellett előkészítsen az ABC után nyomban következő olvasókönyvre. Az e.tanügyi bizottmány meghagyása folytán ezeket láttuk szükségesnek közzétenni a beadott bírálatokból, hátra van az egyéni nézetek előadása. Dr. Ballagi Mór Árvái József bizottmányi tagok. PÁPA, aug. 17. Az iskolák a szellemi élet ferrásai, a tudományos ismeretek terjesztői, s főleg a protestantismus életgyökere. A szellemi ismeretek kiapadhatlan terjesztésében és a nemes erkölcsi életnek fölélesztésében virágzó iskolák a népnek mindennemű szolgaságtól megmentöi. Ezért is kell, hogy ily életszükségességek, fontos intézvények iránt mindenki figyelmes érdekkel viseltessék, — mindenki szent kötelességének ismerje, ezeket — a neki adott tehetségek szerint — majd szellemi, majd anyagi erővel fáradhatlanul ápolni. E meggyőződés birt reá, hogy a tudományok fáklyájának egyik lobogtatóját, a pápai főiskolát, az 186%-ik iskolai évi működéséből röviden megismertessem, ós igy e