Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-02-14 / 7. szám
PROTESTÁNS r EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A BIBLIA. XII. Bibliaterjesztés. A szentírás általános terjedésének a római egyház egyeduralma idejében útjában állottak, a mint láttuk, a pápai és püspöki tilalmak vagy legalább a biblia honi nyelven való olvasásának korlátozásai. De eltekintve ez akadálytól, nagy mértékben nehezítve volt az a nyomdászat feltalálása előtt a bibliapéldányok eló'állitásának bajos és költséges volta által, ugy hogy csak a gazdagabbak voltak oly helyzetben, hogy magoknak másolatokat szerezhessenek. Egy bibliai concordantia a 15. században Párisban 100 aranyon adatott el, Seneca levelei 15 aranyon, egy Plutarchos 30 aranyon. A nyomdászat mindjárt feltalálásakor jelét adta annak, hogy lényeges eszköze lesz a szentírás terjedésének az által, hogy az első nyomdai művek egyike 1462 a mainzi (mások szerint bambergi; 1. Mayer, „Greschichte der Schrifterklárung I. 123) latin biblia volt, ívrét 2 kötetben, melyre 1464 egy német biblia teljes kiadása következett, nyomtatva Fust János és Schöffer Péter által. De még azután is egy biblia ára oly tetemes volt, hogy csak a vagyonosabb polgárcsaládoknak volt annyi módjuk, hogy egy bibliát bírhassanak. A mainzi latin biblia 1470-ben 40 talléron kelt. A következő század elején egy közönséges Lutherféle biblia Luft Hans műhelyéből 1 tallér volt. Mily értéke volt pedig akkor egy tallérnak, kitetszik abból, hogy Fridrik János alatt a wittenbergi theologiai tanároknak 200 frt évdijuk volt. A Spenertől eredt egyházi uj élet korszakának sok egyéb keresztyén vállalatok mellett azon kísérlet is köszönheti létrejöttét, melynek célja volt a biblia lehető legolcsóbb kiállítása által azt a nemzetek minden renden levő egyéneinek közös sajátjává tenni. Franké közremunkálása mellett, Spener barátja báró Canstein által 1712 Hálában egy bibliaintézet alapíttatott, a honnan 1842-ig közel 2 millió uj testamentum és 2,356,988 egész biblia (ezek közt valamint az uj testamentumok közt egy jó szám cseh nyelven) nyomatott és igen mérsékelt áron áruitatott: egy biblia ára közönséges papiron 11V2 ezüst garas, jobb papíron 133 /4 ezüst garas. Sokkal gazdagabban ellátva s azért világölelő kiterjedésben működött e század elejétől fogva ugyan e célra a brit és külföldi bibliatársulat (The british and foreign society) Londonban. — Sokkal nagyobb mértékben mint Németországon volt a brit birodalomban a szentírás példányainak hiánya érezhető. Legközelebb egy lelkészt a walesi grófságból, hol a nép még mai nap is, egy az angoloktól nem értett s ezért tekintetbe sem vett saját kelta dialectuson beszél, e szükség érzete úgy megragadta, hogy Londonban keresztyén férfiaknál egy kelta biblia kiadásra szükséges költséget megszerezvén, 20,000 példányt kinyomatott, s odavaló oly keresztyének kezeibe juttatta, kik soha bibliát nem láttak. E volt az első lökés a keresztyén emberszeretet jelenleg világölelő nagy művéhez. Különösön az 1795-ben alakult angol missio-társulat tagjainál ébredt fel ez alkalommal a gondolat és 1804-ben egy biblia-társulat alakulása által létesült is, hogy nemcsak keresztyén országokban, hanem a föld-kerekség minden nyelvein ter- „.. i3 '' .í m
