Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-18 / 51. szám

SZERKESZTŐ- ES KIADQ-hivatal: Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 ltr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. TŰNŐDÉSEK TUDOMÁNYOS ÉLETÜNK FÖLÖTT. (Vége.) III. Tudományos állapotunkról gondolkodva kissé tán hosszasan is szóltam annak csak egyik tényezőjéről: tanodáinkról. Ezt tennem kellett, mivel indokolt meggyőződésem szerint nemcsak hiányaikban látom veszteglé sünk egyik legfőbb alapját, de átalakításuktól várom tudományosságunk újjászületését. Valamint a jogéletnek az államszervezet, a vallásos életnek az egyházi közösség; — épen ugy a tudományos életnek a tanodák, a tudományos akadémiák, és az irodalom képezik egyfelől organumait, másfelől — hogy ugy szóljak — megtestülését. Nálunk pedig még nagyobb szerepre vannak hivatva a tanodák, mint a kifejlett irodalmi élettel dicsekedhető nagy nemzeteknél. Először már csak annálfogva is, mivel közöttünk senki sem álmodhatik arról, hogy mint tudományos iró irodalmi termékeiből föntarthatja magát, hanem a mellett magán vagyonára avvagy hivatalára kell támaszkodnia; vagyis helyesebben kenyérért dolgozása mellett, mellékesen foglalkozhatik a tudománynyal is; s miként kimutatni igyekeztem, főleg nálunk egyedül a tanodák emberei lehetnek azok, a kiknek nem mellékes dolguk, hanem hivataluk a tudomány művelése. — Es másodszor azért, mivel egyenesen tanodáink vannak arra hivatva, hogy a tudománynak mind productiv erőket mind pedig iránta érdeklődő közönséget nevel jenek. Mert önálló tudományos életünk, s tudományunk'hiányának a m ásik már többször érintett leermélvebb ö J alapja az, hogy a nagy közönségben nincs a tudomány iránt elég eleven érdeklődés, elannyira, hogy nálunk a tudománynak nincs is közönsége. A komoly művek legtöbb példányát a molyoknak a könyvárus polcain tanyázó serege emészti meg, s természetesen a hol nincs fogyasztó, ott a termelés sem megy. Jaj — hallom ismét — könnyű a 30—40 milliónyi nemzet — sőt az egész világ számára iró francia, angol, meg német tudósoknak, de mi nyelvünkkel is elszigetelt kis nemzet vagyunk !I Igaz, országunknak magyarajku lakossága alig haladja túl a nyolc milliót. De hát annak a 3 millió lelket sem számláló s szinte külön nyelvű Dán népnek, meg annak a 3 milliónyi Holland nemzetnek saját nyelvén a miénkhez képest mily gazdag tudományos élete van! ? P. o. Hollandiában csak a prot. theologiai tudománynak a hirlapokon kivül 4 — 5 folyóirata van. Pedig épen a Holland nép ellenében nem állithatjuk, hogy nekik békés, boldog történeti életük volt, mig nekünk török tatár, és mindenféle pusztító harcok nem engedék meg a tudományos cultura kifejtését. Azt a Holland népet idézem például, a kinek elébb földjét is ugy kellett lépésről-lépésre kiküzdeni a tenger fenekéről., és azután erkölcsi önállóságát kellett 'égy óriás szabadságharcban kivívni. A szellemi életben, s különösen az irodalom és tudomány terén egy nemzetnek sem számsze— rinti sokasága, hanem tudvágya és akaratereje a főtényező. Nekünk sem létszámunk csekélység^ a főbajunk, hanem — mondjuk ki nyiltan — a"*'' 101