Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-27 / 48. szám

Mind ennek a sok szónak egy a vége: a közvélemény már nyilatkozott a munkáról az első kiadás gyors elkelése által, s a második kiadás a pártfogást még jobban megér­demli. Nagy-Körös, 1864. nov. 15. Szilágyi Sándor professor. BELFÖLD. SZÁSZ-VESZSZÖS, nov. hó. A küküllöi ref. egyház­megye r. zsinatának, mely fennevezett községbeli leány­egyházunkban nov, 1. és 2-án fögondnok gróf B. F. és nt. D. I. urak elnöklete alatt tartatott meg, kiválóbb tárgyait képezék : az 1854-iki köz szt. zsinat jegyzökönyve egyház­megyéket érdeklő nevezetesebb pontjainak és több felsőbb leiratoknak felolvasás utáni tudomásul vétele és tárgyalása. Olvastatván a k. zsinati jegyzőkönyv 20-ik v. száma, melyben az egyházmegyék felhivatnak kimeritö tervet ké­szíteni arról: mimódon és minő elemekből óhajtanák az egyh.megyei testületeket képviseleti alapon újból szervez­tetni, és a 90-ik v. szám, melyben azon megfejtendő kérdé­sek állíttatnak fel, hogy a püspöki visitaiu mimódon menjen véghez, micsoda egyénekből álljon, s minő hatáskörrel bír­jon ? mivel a k. zsinati jegyzőkönyv későn szétküldése miatt az ezen pontokban foglalt nevezetes dolgok feletti vélemények megérlelése tekintetéből a jegyzökönyvek r. zsinat előtt ki nem oszlathattak, rögtönzött véleményekből pedig részletesen kidolgozott terv nem készíttethetvén: ennek következtében érintett pontok tüzetesebb tárgyalása és a tárgyalás eredményének felsőbb helyre igényelt fel­küldése tavaszi r. zsinatunknak tartatván fenn, addig egy azok felöli előleges véleménykészités bizottmányokra ru­háztatott át. Az 58-ik v. szám, mely megállított papválasztási sza­bályainkat foglalja magában r. zsinatunktól köztetszéssel fogadtatott ugyan, de nem minden észrevétel nélkül. Neve­zetesen a 6-ik szabály a) és b) alatti pontjait, melyek sze­rint a kitűnő előmenti fokozattal végzett és külföldi egye­temeket meglátogatott papjelöltek a megüresedett első osz­tályú egyházakban pályázatra felbocsáttatnak, az egyete­meket tőlük nein függő okok miatt nem gyakorolható honn maradt kitűnő papjelöltektől ellenben e jogélvezet megta­gadtatik, egyházmegyei gyülésünk indokoltnak nem látván, s tekintve a papi pályát, ennek sem elméieti, sem a gyakor­lat mezejéről szerzett tapasztalásokkal amazoknak, ezek felett kedvezményekben részeltetését maga is indokolni nem birván, választási szabályaink ezen pontjait illetőleg felírást intézend a jövő k. zsinathoz, miszerint azok oda legyenek módositandók, hogy vagy az egyetemeket láto­gatott papjelöltek se bocsáttassanak az első osztályú egy­házakban pályázatra, vagy ha azok felbocsáttatnak, akkor bármely kitünö előmenti fokozattal végzett papjelöltnek e jogélvezet biztosittassék; máskülönben a szabály ez ágá­val alapja vettetik meg a papság közt egy oly elválasztó falnak, milyen az egyház tanári testülete és lelkészikara közt némely gőgös tanároktól erősített bástyáknál fogva, mai napig is fennáll. Egyházmegyénk ez észrevétellel kisért pontokon ki­vül papválasztási szabályainkat minden részében korhoz alkalmazottaknak találván, a pályázandók képességét meg­vizsgáló bizottságnak r. zsinat részéről tagjaiul választá: Benedek Ferenc, Erösdi Pál, Báthori János és Sámuel Jó­zsef atyánkfiait. Továbbá : Olvastatván a 91-ik v. szám, mely a krajcáros élő­töké hová fordításáról szól; e pont alatt az egyh.megyék illetékének miként beszolgáltatásából látván r. zsinatunk, hogy ez üdvös intézet népszerűséget nem vívhatván ki kö­zel áll a megbukáshoz, némely tagjai alkalmat vevének azon régóta táplált nézetök kifejezésére, miszerint a püs­pöki fizetést hordozzák az egyházak az eddig gyakorlott módszerint, a szállásbér pedig a püspök N.-Enyedre vissza­köllöztetésével szüntettessék meg, s ne küzdjünk többé a sikerre nem vezethető káros élőtökének, minden évben ak­kora erőfeszítésbe kerülő fentartásaért. E nézetnek bizonyára meglesznek nyerve a vélemé­nyek, ha fögondnok gr. B. F. meggyőző okokkal nem fejti vala fel annak is az anyaszentegyházra kiszámithatlan ká­ros következéseit, hogy a theologicum seminarium és mes­teri képedé Kolozsvárról, hol az ifjúság előtt a tudomány-és társadalmilag kiképzödhetésnek annyi tekintélyes forrá­sai állanak tárva, N.-Enyedre tétettek át; mely város épen nem bir sem tudományi, sem társadalmi tekintetben oly széles alapú kútfőket, hogy abban a haza és egyház leendő bajnokai mértéket ütő kiképzést nyerhessenek; tekintve már most mikép az egyházi kormányzás folytonosságot igénylő kezelése az egyházi főtanács tisztje, melynek pe­dig a püspök hivatalánál fogva igen jelentékeny tagja, a ki tehát mint ilyen, hogy az anyaszentegyházunkat általában érdeklő nagyobb fontosságú dolgokba méltóságához illöleg befolyhasson, szükség, hogy Kolozsvárit lakjék, mely vá­ros egyéb előnyei mellett főleg azért is igényt tarthat a püspöki hivatal kebelében állandósításához, mivel az egy­házi főtanácsnak tagjai itten tartózkodnak oly e jelentékeny számmal, hogy szükség esetében érvényes határozat hoza­talra elegendően egybegyűlhessenek. Ezek igy lévén, fizessük a krajcáros élőtökét, s hagyjunk fel a püspöki hi­vatal N.-Enyedre visszatétetésének követelésével, mert az által nemcsak hogy egyházunkra nézve semmi hasznost ki nem vihetünk, de sőt épen ártanánk, megnehezítvén magá­nak a püspöknek a közügyeinkbe való befolyhatást. Az el­nök gróf ily szellemű beszéde a lehető ellenkező vélemé­n yeket megváltoztatván, a kros intézet életét egyházme­gyénkben a gyakorlatba vett célokra nézt ezúttal meg­menté. Ezekután áttért a r. zsinat a tanügyre, melynek elő­mozdítása érdekéből october 20-án Bonyhán értekezlet tar­tatván, a tanügyi bizottmány jegyzökönyve r. zsinat elébe terjesztetett, hogy az abban ajánlott népnevelésre vonat­kozó javaslatokat megvizsgálja, s mint illetékes testület azoknak életbeléptetését elősegítse.

Next

/
Thumbnails
Contents