Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-06 / 45. szám

kiváltképpen Németországon, Schweizban és Hollandiá­ban uralkodó dogmatismust, az evangyéliommal 'élése ellenkező, az Istennek lélekben és igazságban imádását gátló bitágazati civódást, az emberi lelket lefékező, a szabadon gondolkodást bilincsbe verő symbolumokhoz merev ragaszkodást, valamint kapcsolatban ezekkel egy szeretetlen, s olykor gyülölséggé fajuló, a visszavonást, háborúságot élesztő kopár polémiának bő táplálékot nyujtottnak—és igy kiszorítva a tiszta keresztyénységet, Jézus isteni szent tanát az egyházból, s a mi roszabb, az emberi kebelből a felekezetességnek egyházi gyűlések, zsinatok végzései által szentesitett tévtanait a templomi szószékből, hangoztatták,mintszintén sajtó útján is terjesz­tették, s épen azért maga a t. szerző úr is igen helyesen jegyzi meg, (Előszó IY. 1.) hogy az általa ismertetett egyházszónoklati müvek: ,,a szeretetet ölték-meg, csak­hogy hittani nézeteik igaz voltát érvényre emeljék." Ne élesszük-fel azon kor sötét szellemét és hittekintélyi fa­natismusát, — s az annyi Ínséget előidéző, a hazánkat is gyászosan sujtoló protestáns papismust bemohosult sírjából ne idézzük-elő! Sőt inkább légyen hála az Istennek! hogy ama század elmúlt s felvilágoso­dott és nemesebb időben élve, az Idvezitőtöl hirdetett Isten országához közelebb jutottunk. I. Mi elsőben Tóth M. úr könyvének ismerte­tetése következtében felhozandó némely bibliographiai adatokat illető, az általa nem emiitett s alább elősoro­landó magyar protestáns hitszónoklati, egyrészben épen Debrecenben nyomtatott munkák a 16. és 17-d. századból, feltalálhatók részint itt Pesten a nem­zeti Muzeum könyvtárában, melyeket tehát nekem megtekinteni módom volt, s azoknak cimét épen ugy, mint nyomtatva vannak; azon kor orthogra­phiájának megtartásával közlöm, mi. ugy hiszem, bibli­ographiai tekintetben némi érdekkel bir, részint pedig Maros-Vásárhelytt vannak a teleki könyv­tárban, melynek catologusából idéztem az illető munkákat, —megjegyezvén, hogy én nem tartottam szük­ségnek csak a mondott két könyvtárban is fellelhető, s célomra tartozó minden könyveket előszámlálni. Egy pár oly munkát is hoztam fel, melyeknek szerzőit a t. szerző úr idézi ugyan, de azoknak tőlem emiitett köny­veit nem ismertette. Ilyenek pl. K á r o 1 i Péter, és Keresszegi József. A) A pesti nemzeti Múzeumban ta­láltató munkák. 1. Az Apostoli Credonak avagy Vallasnak Igaz Magiarazattia Predicatiok szerint, Az Keresztieneknek Eppületekre írattatott C a r o 1 i Peter Varadi Predicator altal. Debreczenben Nyomtattatot Rudolphus H o f f­h a 1 t e r altal. Anno D. M. D. LXXXIIII. 4-rét. Ajánlva van: „Tisztelendő Nemes Uramnak Va­radi K a 1 m a r Mihalnak, Bihar Varmegieben Levő Harminczadosoc Grondviselöienek a Nagisagos Bathori Sigmondnac Erdeli Vaydanak etc. engedelmeböl es ren­deleseböl: Kegyelmet es bekeseget, kiuanok az Istentől az mi Attianktul es az Ur Jesus Christustul." (E könyv­ben mindössze 34 szent beszéd van). * 2. Az zentök Fő innepüröl való Evangeliomok ma­gyarazattyokkal özve, Eztendő altal, az zegeny egyigyö Köröztyenöknec ertelmere Íratott B e y t h e Istuan Predicator altal. — Nyomtatot M a n 1 i u s János al­tal Nymöt Uij Varat M. D. LXXXIV. — 4-rét. Ajánlva: Nagysagos es Nemzetes Azzonyanak Z r i n i Dorotthya azzonnak Az Nagysagos B a t t­h y a n i Boltisar Uramnak Magyar orszagh Kirallyanak etök fogoij mestörenek, es Romaij Köröztyen chazárnak tanachyanak felesegenek ugy mint kegyelmes azzonya­nak Istenbeli kegyeimet keuan, az Ur Jesus Christus altal, Ez ajánlás végén: Nagysagodnak ajanlom kedig kcgelmes azzonyom, valami ez kichin munka, annak­okáyért mert latom hogy nagysagodnak az Ur Istentől malaztya vagyon, Isten bezedenek zerelmére, es gyönör­ködesére. Nymöt Uj varat Karachon havanak első napyan 1584. eztendöben. Nagysagod zegeny alazatos zolgája B e y t h e István. 3. Fő Innep Napocra való Epistolak Magyarazatij eztendö altal, irattanak B e y t h e István Predicator altal. — Nyomtatot Nymöt Uij Varat M a n 1 i u s Já­nos altal, Karachon hónak 17 napyan M. D. LXXXIV. 4-rét. Ajánlva; Elö Istennek zent Fianak, az Ur Jesus Christusnak, emböri nemzetnek megvaltoyának es egygyetlen egy remenysegenek, örökké való alazatos zolgalattyat ayanlja. A végén: Az embőrré lettödnek 1582. ezten­deyeben. Isteni felsegödnek .álazatos es méltatlan zolgaya B e y t h e Istuan Praedicator. 4. Eztendő Altal való Vasarnapi Epistolak, Magya­razattyokkal özve, irattanak Beythe Istuan Praedicator altal. —Nyomtatta Nymöt Uij Varat, Man-1 i u s János Karachon hónak 20 napyan 1584. — 4-r. Aj á n 1 v a: Piis Ministris Verbi Divini, Gratiam et Pacem in Domine Servatore omnium. A végén: Datae Nymöt Uijvarini 19. Mensis Decembris Anno 1584. Stephan Beythe. 5. Az Dániel Propheta könyvenek, az szent Iras zerint való az magyarazattya, Mellyet rövid Predicati­okban foglalt volt Kecskemeti A. János az Pa­tachi Ecclesianak Lelki pásztora, es abban az időben Szemplin Varmegyeben levő Ecclesiaknak Seniora ect. 90

Next

/
Thumbnails
Contents