Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-31 / 5. szám

Berekesztésül feljegyeztetik: hogy ezek az itt megállapított rendszabások, a kölcsönös egyességen fundált s több idő óta fenálló békes­séges szokásnak prejudicálni nem akarnak ugyan; de ha a régi szokás netalán valamelyik félnek sérelmet okozna, és ellenmondás alatt volna, te­hát az olyan hibás usus az itt megállapított prin­cípiumok szerint az illető egyházi felsőség befo­lyása mellett, megigazittassék, és a rendetlenség­ből származott sérelem megorvosoltassék. Jóllehet, ezen előrebocsátott, s most ujjon­nan általunk közmegegyezéssel kidolgozott rend­szabásokat, a régibb végzés szerint most bezárni, s azokat állandó sinórmértékül kiadni kellett volna, ezen rendszabásokat mindazáltal, a mind a két részről mostanában tartandó superintendentialis közgyűlés közelléte tekintetéből, a szükséges megerősítés, g foganatba tétel végett, mostan a fő tiszteletű superintendentiának hivatalosan be­mutatjuk. Kelt Nagy-Greresden május 15-én 1833. Kis János m. k. a dunántúli evang. keríi­letbeli gyülekezetek superintendense, Bellitz Jó­nás m. k. kemencsi ev. senior és kiküldött; Kis Jósef m. k. predicator és kiküldött. Alsó Káldi Káldy Jósef m. k. mint kiküldött. Kamondy La­jos m. k. mint az ágostai vallástartó superinten­dentiának világi kiküldötte. Márton György m. k. mint kiküldött. — Tóth Ferenc m. k. a helvét vallástételt követő dunántúli ekklézsiák superin­tendense mint kiküldött. Nagy Mihály m. k. a helvét, hitvallástételü Tatai egyházmegye espe­restje mint kiküldött. Kolrnár János m. k. a hel­vét vallástételü pápai egyházi vidék segédgond­viselője mint kiküldött, Eőry Szabó Gábor m. k. suptialis assessor s kiküldött. Sebestyén Gábor m. ' k. suptialis assessor s kiküldött. Kivonat, a dunántúli ev. egyházkerületnek 1833. jul. 10-én Csöngén tartott gyűlése jegyző­könyvéből : 24. „főt. sup. ur, a helv. hitv. követő dunán­túli kerületi megyével vegyes kiküldöttség által alapított Írásbeli rendszabásokat beadván, mivel azok átaljában helyeseknek és szükségeseknek találtattak, a kerületi rendek részéről helyben ha­gyattak, egyedül azt tartván föl, hogy a meny­nyire jelen valóképen, talán némely előre nem lá­tott esetek elmaradtak vagy jövendőben más körül­állások változtatást kívánnának, azok iránt to­vábbi rendeléseket vagy a szükséghez képest változtatásokat tehessenek. Többnyire ezen rend­szabásokat egész kiterjedésekben, a pénztárból fizetendő költségen leirattatván az esperes urak­nak kiadatnak a végett, hogy megyéjökben ki­hirdetvén, mindazok, a kiket illet, magokat azok­hoz szorosan alkalmaztatni el ne mulasszák; más részről pedig a h. h. követő dunántúli kerületi rendeknek atyaiiságosan megiratik, hogy a ke­rületi rendek által már most elfogadott kölcsö­nös és közös rendszabásoknak szoros megtartá­sát eszközölni méltóztassanak.a Közlő nincs azon helyzetben, hogy a dunántúli helv. egyházkerü­letnek ezen egyességre vonatkozó határozatát igy kivonatban közölhetné, de biztos tudomása van a felől, hogy az egyességet elfogadta, sőt azt a kerületi gyülekezetekben mint sinórmértékül szol­gálót köröztette. Szükségesnek tartottuk pedig újra közlését az egyességnek e lapok utján is,hogy lássa a közönség mikint gondoskodtak az apák egyetértőleg oly súr­lódások elháritásáról, melyek az atyafias békes­séget, nem csekély mértékben zavarják. — Azon­ban ugy látszik, hogy sokan ezen egyességet ta­lán elévültnek is gondolják, vagy nem ismerik, különben nem merülnének föl, most harminc év múlva oly tények, minők e lapok utján is közöl­tettek, sajnálatára minden békeszerető protestáns embernek. Közlő azt hiszi, nem volna fölösleges do­log, nemcsak a két egyességre lépett egyházkerü­letben ez egyességérvényességétujra kihirdetni, — hanem azt más egyházkerületekkel is közöl­vén azokat testvériesen fölkérni, fogadtatnék el azokban is sinórmértérül, hogy lenne mindennütt rend, béke, szeretet és egyetértés, mit Isten adjon! K. S. TUDOMÁNYOS KUTATÁS A VALLÁSBAN. II. Az öskeresztyén kor, s a kózépszázadok. (Folytatás.) A keresztyén egyház keblébeD végre igen nevezetes és végzetteljes ellentétet képezett a római pápák, mint Jézus úgynevezett helytartóinak egyházi és világi hatalma által előidézett vita és meghasonlás. Mi­előtt ezt célomhoz képpes rövidbe szorítva előadni megkí­sérteném, minden félreértés eltávolításáért ki kell jelente-9*

Next

/
Thumbnails
Contents