Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-17 / 42. szám

s o d i k bölcseimi osztály minden tantárgyaira nézve nem egyesítve, hanem külön választva s igy sikeresebben tanitatnék. c) A kevesebb órára szálitott tantárgyakat illetőleg kiváló figyelem forditatott arra, hogy azok lehetőleg csoportosítva. egy időben nagyobb számú órákon, tanitassanak' d) Bárha sajnálattal kényszerült értekezletünk többféle fontos tantárgy összevonására, mégis némi megnyugvást talál abban, hogy tanodáinknak főbb feladata nem annyira külterjes irányban, hanem ugy tanítani, hogy a tudomány alap igazságait, vezérelveit megismertessük, s az azok iránti vonzalmat az élet számara megalapítsuk, — kis helyre sokat kell beszorítanunk s ott egymás mellett megférkeznünk, különben ifjaink fisikailag képtelenek a tanulmányok elgyözésére ; annyival inkább minthogy alsóbb osztályos növendékeink magántanitására is időt forditniok, — és önmunkásságukra is tért kell engednünk. Az érettségi vizsga tartására nézve megállított szabályok közül csak a következőknek közlését tartom szükségesebbnek : „1. Az érettségi vizsgálatra föl nem vett, de szervezetünk szerint rendesen előadott tantárgyakat is tartoznak a növendékek kielégítő eredménynyel bevégezni, különben érettségi vizsgálatra nem bocsátatnak. 3. Szükségesnek tartjuk, hogy az érettségi bizonyítvány mellett ifjaink, jelenleg gyakorlatban levő fotanodai rendes bizonyítványt is nyerjenek ; ezekből a hallgatott tantárgyak száma és rendszerünk előnyei részletesebben kitűnvén. 9. Az érettségi vizsgák vezetésére és a bizonyítványok ellenjegyzésére az egyházi főtanács nevez ki évenkint felügyelő biztost. A egyházi főtanács f. é. junius 6-án tartott népes gyűlésében, melyben a közzsinat is testitületileg részt vett a tanszervezetnek ezen lényeges módosításait közakarattal helybenhagyta, s a teljesedésbe vétel iránti rendelet és átmeneti intézkedések 1864. 262. sz. alatt már az egyes főtanodákhoz el is érkezett a részletes kivitel az állandó egyházi főtanácsra bízatván. Igy alakult át az erdélyi ref. tanodák három éves bölcseimi tanfolyama két évessé, nem mintha a három évest minden tekintetben határozottan jobbnak ne tartanok, hanem a négy éves jogi tanfolyam beállítása és a körülmények nyomása miatt: hogy az érettségi vizsga a 8-ik év végén letehető legyen, s jogi és egyházi pályára lépő ifjaink tanulási idejökre nézve egy évet nyerjenek. „19. sz. A kolozsvári mart. 31-iki bizottság tantervében az első éves theologiai előkészületi osztály tantárgyai közé bevolt osztva az általános vallástörténelem, mely jelen tervezés alkalmával a megfelelő első jogi osztály tantárgyai közül kihagyatván, ennek érdekében felszólalt tiszteletes Szász Domonkos kolozsvári segédtanár atyánkfia. Fölfejti miszerint az iskolai nevelésnek egyik legfőbb célja lóvén az erkölcsi és vallásos érzések megszilárdítása, ezen célnak a fensőbb osztályokban jelenleg gyakorlatban levő hagyományos szokás szerinti vallástanítás a jelenkor szükségeihez mérten nem felel meg. Ezt tovább is fentartani lehetetlen az iskola és élet közti nagy ellentét hova tovább mind élesebb feltűnése s ez okból az ifjak igazi vallásos és erkölcsi érzésének csökkenése, ingadozása nélkül. E téren azonban biztos újításokat csak erőszakos rázkódás nélkül, lassan és ugy lehet tenni, hogy a jelen a múltban gyökerezzék. Ezen cél előmozdítására a vallás általános történelmét, — mely különböző időkorok vallásos eszméinek összehasonlítására, méltányos bírálatára vezet. — Tapasztalásból hasznosnak és eélszerünek tartja. Hogy ily tárgyú kézikönyv hiányán némileg segítve legyen, erre vonatkozó dolgozatát felajánlja az értekezletnek s kéri, hogy annak megvizsgálására s arról a jövő értekezleten való jelentéstételre értekezletünk kebeléből bizottságot nevezzen ki. Egyszersmind jelentvén kolozsvári tanár atyánkfiai, hogy ezen tárgy nálok, pár év óta, indítványozó által szép eredménynyel tanitattatott: Ertekezletünk tiszteletes Szász Domokos atyánkfia nézeteit helyeselvén fölajánlott müvének megbirálására s a jövő III-i-k értekezleten való részletes ismertetésére kinevezi? Mihályi Károly, Hegedűs János, Sámi László és Kis Ferenc atyánkfiait." „26. sz. Jelen jegyzőkönyv 21. sz. a. megállított tanári özvegy és árvák segélyezésének reménylhetöleg megerősítendő alapszabályaiból kifolyólag, — ezen segélyezési alap folyamatba indulandó pénzeinek kezelésére közfelkiáltással: 0 c s v a i Ferenc kolozsvári tanár atyánkfia pénztárnokká Takács János atyánkfia pedig ellenőrré, — az alapszabályok értelmében, — megválasztattak.u 27. Soron volt J a n c s ó Lajos mult évi indítványa, az elemi osztálytanárok iránt; azonban nevezett tanár atyánkfia a hátralevő tanácskozási idő rövidségét tekintetbe véve, Írásban kidolgozott munkálatának jövő értekezletre leendő halasztását kérte. A kolozsvári tanári karra bízatott, hogy J. L. dolgozatát kellő számú példányokban lemásoltatván, mentül előbb küldje meg az értekezletet alkotó tanodák tanárkaraihoz, hogy azoknak tagjai a dolgozat tartalmával megismerkedve a jövő értekezleten érdemileg hozzá szólhassanak. „28. Előterjeszti elnök atyánkfia hogy szükséges lenne alapszabályaink 14. pontja értelmében elhatározni a jövő Ill-ik értekezlet tartásának helyét; — ennek következtében : Előadja Szabó György szászvárosi tanár atyánkfia, hogy a szászvárosi ref. gymnasiumnak a gondviselés, — szenvedett mostoha napjai kárpótlásául, közelebbről gr. Kun Gothard ö nagysága személyében oly pártfogót rendelt, ki takarékosan meggazdálkodott filléreiből, nevezett gymnasiumnak régóta befejezetlenül álló egyik szárnyát, felépítetni ígérte s ezen igéret folytán az építkezés annyiia haladt, hogy Isten kegyelméből jövő évben talán egészen, — annak nagy tanterme azonban mindenesetre, — felszentelhető lesz. Ezen ünnepélyesen véghezvitetni határozott felszentelés emelésére, elöljárósága nevében és megbízásából, felkéri tanári értekezletünket: hogy jövő évi Ill-ik