Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-10-02 / 40. szám
annyival inkább, minthogy köznevelési ügyünk másik szintoly nagy fontosságú, szintoly terjedelmes ágáról, a népnevelés és néptanodák ügyéről, a mltgs egyh. főtanács és a főtiszt, köz szent zsinat a szervezeti javaslat 37- ik pontja szellemében immár intézkedni méltóztatott; elrendelvén a üéptanodai bizottságokat és néptanítói értekezleteket, melyeknek vezetése, tovább fejlesztése, a tiszteletes lelkipásztor urak kezébe van letéve. Egyébiránt ezen alázatos kérésünkkel kapcsolatban bátrak vagyunk alapszabályaink 6-ik pontjából kiindulva nyilvánítani, hogy tanári értekezleteinken mint eddig ugy ezután is minden ügybarátot, — ugy az egyházi mint a világi rendből — a legszívesb készséggel látunk részvétöket s véleményeiket a legőszintébb rokonszenvvel fogadjuk. Mely alázatos felterjesztésünknek teljesítését kérvén, tisztelettel öröklünk a mltgs egyh. főtanácsnak alázatos szolgái:" íme ez azon hírhedett felirat, melyet B. űr oly méltó indignatióval sujt porba s melynek folytán ugyan csak B. űr „hallomás után" anélkül hogy alapszabályainkból és a feliratból egy betűt is látott volna, rólunk e lapok 25-ik számában ily kedvező véleményt szíveskedett közzétenni. „Csodálatos, darab idő óta a t. tanár urak, mennyire irtódznak főiskoláink szellemi és anyagi ügyei kezelésében P nyilvánosságtól, s mint igyekeznek az azokkal megismerkedhetés alkalmaitól elzárni a inéit, főegyházi tanács által kinevezett fö- és algondnok urakon kivül mindenkit, különösen a papokat és iskolatanitókat. Valóban protestáns nevelőintézetek tanáraihoz illőbb lesz vala más szabadelvűbb kérelemmel folyamodni fel, mintsem ily, — már az ipartéren is megszüntetett, — céhrendszerre emlékeztető elvek szerint kívánni értekezleteik szerveztetését." Egyesek vagy testületek, kik köztéren foglalkoznak : ha hibáznak, bármikor a közvélemény Ítélőszéke elébe idézhetök; nem irtóztunk soha sem én sem tanártársaim, sem kicsi, sem nagy darab idő óta a nyilvánosságtól és a közvélemény ítéletétől, de mikor B. űr egyedül be akar állani közvéleménynek, s Erdély értelmiségének azon részét, mely 57 ref. rendes és segédtanár testületéből és a körülmények szerint több-kevesebb tagu értekezletéből áll, alaptalanul oly könnyelműen Ítélgeti s oly magas hangon akarja tanítgatni: mi illő, mi nem illő, — eröszakot követek el tollam hegyén, ne hogy olyat írjon a mi hozzám igazán nem illő. — Ha B. úr cikke hazai lapban jelent volna meg: a tanári-értekezlet méltóságán alólinak tartanám felszólalni oly ügyben, melyet Erdélyben minden református írástudó ember tudhat, ha csak szemét akarattal be nem hunyja előtte; igy azonban viszonyainkkal ismeretlen magyarhoni testvéreink kedvéért néhány tájékozó megjegyzést szükségesnek tartok : Magyarhonban a ref. fö- és középtanodák (collegiumok és gymnasiumok) is épen ugy, mint a népiskolák a superintendentiális gyűlés felügyelete és kormányzása alá tartoznak, Erdélyben ez csak a népiskolákra nézve áll, a fő- és középtanodák: számszerint 7-en közvetlenül az egyházi főtanács fökormányzata alatt állanak és ezt százados tapasztalat, senki által kétségbe nem vont eredmény s a legterhesebb időkben fentartott független önkormányzat teljesen célszerűnek bizonyították. Ezeo kormányzási elvnél fogva nem állhatnak nálunk egyházi felsőség alatt a tanári értekezletek, s nem elegyedhetnek ebbe szavazó tagok gyanánt, esperesek, népiskolai körlelkészek stb. Ezen értekezletekben egyébiránt, — melyek nem a népiskolákkal, hanem a fö- és középtanodák növelési és tanítási ügyeivel foglalkoznak, — sokkal több a kötelesség mint a jog; a napokat fáradtságos tanácskozásokkal töltik, s mégis minden ügyben csak értekeznek, indítványoznak, vagy felszólitlatva véleményt adnak, terveket készitnek: de semmi nemű olyan határozat hozatalába nem ereszkednek melyek az egyes tanodák tanári karainak önkormányzati jogain kivül esnek, s véleményeik és terveik csak az egyházi főtanács tetszése és belátása szerint jutnak törvényerőre. Közvetlen, legközelebbi célja egyszersmind tanari értekezleteinknek, hogy tagjait a tudományok egyes ágainak mívelésére: tudományos kérdések kitűzése és személyes érintkezés által ösztönözze, s a hiányosok helyett jó tankönyvek létrejöttét eszközölje. Megtörténhetnék idegen elemek fölvétele által az is, hogy a tanári testület véleménye gyanánt oly valami kerülne ki értekezleteinkből, ami nem a tanári testület többségének véleménye, és megtörténhetnék, hogy egészen más ós nem a nézetünk szerint legsürgetőbb növelési és tudományos kérdésekről kellene tanácskoznunk; ez az init föliratunkkal kikerülni óhajtottunk, s a miért a protestáns és tudományos közvélemény .előtt a felelősséget bármikor magunkra vállalni készek vagyunk, mert „értekezleteinken mint eddig ugy ezután is minden ügybarátot ugy az egyházi mint a világi rendből a legszívesb készséggel látunk, részvétöket, véleményeiket (csak szavazataikat nem) a legőszintébb rokonszenvvel fogadjuk." Bátor vagyok egyszersmind, tanártársaim nevében is, a t. szerkesztőséget tisztelettel fölkérni, hogy ilyen és ehez hasonló kényes természetű kérdésekben, ha becses lapja hitelét előttünk fen akarja tartani, csak közhitelt érdemlő egyén tudósítását szíveskedjék közleményei közé fölvenni, ki alájegyzett nevével áll jót arról a mit irt. És ezen utolsó nem óhajtott, de szükséges kitérés után ismét visszaállok az értekezleti jegyzőkönyvre. 12. sz. a. Az egyházi főtanács véleményt kér az iránt, hogy a mult évben készült s némi módosításokkal elfogadott javaslatok hány példányban nyomattassanak ki közhasználatra. (Tudván hogy az ujabb törvények utasítások stb. nyomtatás alá kerülnek, s akkor a nagy község részletesen megolvashatja, azért szorítkoztam eddigi közlésemben azoknak csak rövid kivonatára). CFolyt. köv.)