Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-02 / 40. szám

40. Haza és egyház nagy férfiai halálakor. 41. Egyházi elöljáróság hivatalba iktatásakor. 42. Iskolai év kezdete és végeztekor. 43. Egyházi gyűlés alkalmával. 44. A reformatio emléke ünneplésekor használandó énekek. Az ekkép rendezendő énekeskönyvbe a meghagyandó zsoltárok és énekek átdolgozására vagy ujak készitésére nemcsak hitfelekezetünk, de nemzetünk legjelesb költőit Arany János, Tompa Mihály, Erdélyi János, Szász Károly, Losonczy László, Bulcsu Károly és másokat is fel lehetne kérni. Az énekek dallamai átírására és rhythmus szerinti beosztására felkérendők lennének Pesten: Bognár Ignác, Bartalus István, Debrecenben: Nagy Károly, Nagy-Körösön: Nagy József, Sáros-Patakon: Ivánka Sámuel urak és mások mint szakértők. — A protestáns egyházi hírlapban nyilvános pályázást lehetne nyitni, hogy a nevezettek, vagy mások, kik egyházi énekek dallamai készítésére magukban hivatást éreznek kisértsék meg tehetségüket, s az általuk írandó dallamot Pestre — egy biráló választmányhoz küldjék be. — A biráló választmány teendője lenne az ekkép beküldött dallamokat megbírálni, a mennyiben sikerültek lennének énekeskönyvbe leendő felvételre ajánlani, s a „Protestáns Egyházi Lap" mellékletéül négy hangra téve ideiglenesen is közétenni. Ekkép vélnök mi énekeskönyvünket javítandónak-, ekkép bizonyitanók be hogy mi protestánsok vagyunk s mindenben a tökéletesedés felé törekszünk. Ha 1806-ban hitfelekezetünk négy egyházkerülete szükségesnek látta, hogy nyelvünk elöhaladása tekintetéből az akkori énekoskönyv javítandó volt; mennyivel inkább szükségesnek Ítélheti ma, midőn nemcsak 1806 de egy pár évtized óta is nyelvünk óriási haladást tett. — Zenészeti tekintetben pedig a javítás még szükségesebb, mert 1806-ban e tekintetben semmi változás nem történt. Sőt miután Erdélyi János úr a sárospátaki füzetekben közzétett igen jeles cikkében történetileg megmutatta azt, hogy a reformatio elején eldödeink nemzeti dallamú egyházi énekeket hangoztattak az egyházakban, és e nemzeti dallamokat Goudimel francia dallamai szorították ki: az ujonan átalakítandó énekeskönyvbe felveendő ujszövegü énekeknél dallam tekintetében vissza lehetne térni a nemzeti dallamokra, s ez által alkalmat nyújtanánk hogy a jövő ivadék annak idejében ismét beállandó énekeskönyv javítása alkalmával egészen nemzeti dallamokat alkalmazzon. Az itt elszámlált okoknál fogva és előadott módon mi tehát énekeskönyvünket mind szöveg mind dallam s hangjegyek tekintetében javítani, s a hasznavehetetlenek kihagyásával azt könnyebben megszerezhetövé tenni véleményezzük. —s»<>r ISKOLAÜGY. SEPSI-SZENT-GYÖRGY (HÁROM-SZÉK). 1864. sept. 7-én. Királyhágón inneni, mint túli testvéreinket, mind szellemi, mind nemzeti szempontból méltán érdekelvén Székelyföldünk e kiválóan protestáns vidéke szívében annyi áldozat- és nemes buzgalom-szülte sepsi-szentgyörgyi ev. ref. középtanoda: engedtessék az egyházi és iskolai ügyek ez illetékes helyén egy szerény hasáb, melyen feljegyezve álljon emiitett iskola ez idöszerinti állása. Középtanodánknál, mely jelenleg, egy rendes igazgatótanács vezetése alatt álló 8 osztálytanítóval, 4 elemi, és 4 gymn. osztályokból áll, az iskolai év buzgó fohász, megnyitó beszéd, és iskolai törvények olvasása után september 2-án ünnepélyesen megnyittatott. Nevezetes tehát iskolánk életében sept. 2-ika, a midőn 300-an felül Íratták be magukat az iskola növendékei közé, kik között — örömmel írhatom — többen találtatnak a Barcza-vídéken lakó lutheránus magyar, ugy szintén németajkú fiak, kiket szülőik a magyarnyelv szabályos megtanulása végett hozának iskolánkba. Mennyire igazolja e körülmény is iskolánk nagy horderejű hivatását ? ! De ha nevezetes nap volt sept. 2-ika, melyen megnyílt iskolánk — még sokkal maradandóbb emlékkővé vált előttünk sept. 6-dika, mint a mely napon n. m. gr. M i k ó Imre űr ö excellentiájál, mint sepsi-szt-györgyi iskolánk első főgondnokát körünkben tisztelhetök. 0 excját az igazgatótanár és osztálytanítók vezérlete mellett gyönyörű osztályzászlóik alatt ünnepélyes sorban felállított ifjúság , valamint az iskolai gondnokok, papok, és világiak ünnepélyes csöndben várák, s megérkezését szívből fakadt ,é 1 j e n'ekkel üdvözlék. Rövid tisztelgés után a nmltgu főgondnok urat, gondnoktársai M. Székel Gergely fő-, M. Lázár Mihály és I. Donáth József al-gondnok urak, az igazgató tanár t. Vajna Sándor és esperes Gödri Ferenc űrral egyetemben elkisérék a gondnoki gyűlésterembe, hová, bár az ily gyűlések nálunk zártkörűek szoktak lenni — a nm. főgondnok úr engedelme folytán, iskolánk ügyét szívén hordozó több világi és papi egyén is bebocsájtaték. E gyűlés tanácskozása tárgyai- és határozatairól szólni nem lehet feladatom, de örvendő lelkem annyit megjegyezni ösztönöz, miszerint a gyűlés azon teljes reménynyel oszla el, mikép, amaz, a mltsgos egyházi főtanács, és a Rikán belöli egyházközönség (vulgo: Communitas) közötti ismert függő kérdésnek: „hogy emiitett egyházközönség az iskola ügyeibe, jelesen a gondnokok választásába befolyjon-e" megoldására, egy nagy és végső lépés tétetett, s ugyhiszem, hogy egy nemsokára tartandó communitás-gyülésben azon, sok félreértésekre, balmagyarázatokra okot szolgáltatott kérdés, sepsi-szt-györgyi s több jelenleg fenálló erdélyi iskoláink biztonsága érdekéből az általánosan fenálló iskolai rendszer javára befejez-*