Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-24 / 4. szám

mag elvettetik és kikelvén ápoltatik — terem magyar prot. anyaszentegyházunk dicsőségére harminc-, hatvan-, és száz annyi gyümölcsöket. -- Miután pedig ma már képviselési gyűléseink vannak, e részben legtöbbet, mondhatni mindent — mint illetékes helyen oít lehet tenni — egy a tárgyat kimerítő indítvánnyal. Nem hiszem, hogy lenne oly egyházmegyei közgyűlés, — melynek zöld asztalánál ezen indítvány tétetvén — az nagy többséggel határozattá ne mondassék ki! — És ekkor minden meg van. Fájdalom borongott át, és még most is borong lelkemen, hogy olvasám a „Visszapillantás'4

sorai közöt — melynek irója pedig a központon élve az ügy folyamáról valószínűleg tudomással bir, — hogy e társulat él-e, hal-e, és mikor indul működésnek? az a jövendő dolga. Én azt hiszem erre nézve, hogy eljött az idő teljessége. — Hol legnagyobb a baj: ott legközelebb a szabadulás. Hol mély a sülyedés : ott következik a felemelkedés. Nincs más hátra tehát, nehogy egy évet ismét elveszítsünk — mert Révész I. ur megjegyzése szerént csakugyan „nem csekély dolog, bármely nemes ügy életében egy évet (vagy többet is) elveszteni" — mint hogy e ránk derült esztendő folyamában elkövetkező gyűléseinken emeljünk szót az ügy érdemében. Nyilatkozataink a kerületek zöld asztalain összetalálkozva — a legnagyobb lökést fogják adni a társulat megszületésére, megalakulására. — És hogy ez igy legyen, helv. hitv. feleink közt 38-, ág. hitv. testvéreink között 34 ügybarát kell, a hány egyházmegye létezik t. i. hazánkban — kik megtegyék az indítványokat. Ennyi pedig csak lesz. Én leszek közülök egy — egyházmegyénkben. Vajha már látnám ez eszme-magot, mint jó földbe elültetett s kikelt sarjadzó csemetét, mely előttünk felnövekedve nekünk is gyümölcsöt teremne, főképen terebélyes fává létele után tenné a protestáns névre méltóvá fiainkat, a jövő nemzedéket s általok és bennök a mivelt világ előtt tiszteletessé és tekintélyessé a magyar protestáns anyaszentegyházat; mint valának egykor apáink, a múltban a protestantismusért bajnokilag küzdött őseink, kik dicsőén futották meg pályájokat! írtam, Őszödön Somogymegyében január 8. 1864. Fábián Mihály. % ref. lelkész. TÁPIÓ-SZ.-MÁRTON , jan. 17. — E lapok második száma hozá néhai Mocskonyi Náthán, irsai evang. lelkész, váratlan rendkívüli halálának gyászhirét. A megfagyottnak családja — épen e váratlan csapás következtében — ínséget örökölt, folytatásául azon szegénységnek, mely a családfő éltében is osztályrésze vala. Ily állapot szemlélése után, mint szomszédja az özvegynek és árváinak, segélyezés végett több rendbeli gyüjtőívekkel bátorkodtam a pestmegyei és budapesti evang. esperességeket megkeresni, azon kötelezettséggel, hogy az adományokról e lapokban koronkint számolni fogok. E célra egy kis tért kérve a nt. szerkesztőségtől, megkezdem e számadási. — Saját ívemen adakoztak eddigelé : Tápió-Sz.-Mártonban, — Tek. Kubinyi Géza űr 3 frt, Trautmann Károly úr 2 frt, Láng Ádolf, ev. lelkész 1 frl. Albertiben: nt. Juhász Ferenc, esperes 1 frt, Poszpísil József 1 frt, Zorkócy Lajos 1 frt, Novotrii Endre 1 frt, Ferency Ferenc szolgabíró 1 frt, Pelendy eskütt 1 frt, Zsarnovicky Dániel gyógyszerész 2 frt, Trebits Dávid 50 kr. — Összesen: 14 frt 50 kr o. é. Láng Ádolf, tápió-sz.-mártoni ev. lelkész és körlelkész. U J KÖNYVEK. „A psychologia vázlata." Dr. Erurnann I. Eduárd alapján tanításaihoz vezérfonalul irta Molnár Aladár. Pesten, 1864. Kiadja Osterlamm Károly, (XX és 144 lap. Ára 1 frt). E munka, — bár önálló egészet képez, s igy magában is teljesen érthető, — a bölcsészet egész rendszerére való tekintettel Íratott, s benne a psychologia a vele legközelebb rokon bölcsészeti tanokkal (u. rn. a természetbölcsészettei és az ethikával) egybefüggésbe adatik elő, helyenként kiemeltetvén egyszersmind a nevelésben is szem előtt tartandó jelentékenyebb lélektani mozzanatok. — — A bevezetés kezdetén szerző a psychologiai vizsgálódások feladatául tűzi ki, hogy az embert — mint subiectiv szellemet: — létezésének minden oldalaiban, s tartalmi különféleségeinek egész teljességében fölfogja. — A bevezetésben, miután a psychologiának a bölcsészet rendszerében való helyét, s a többi tudomány ágakhoz való viszonyát kijelölte, a természet és szellem közötti viszonyt fejtegeti, s a természet bölcsészetéről a szellem bölcsészetére való átmenetelt adja elő. — Ezentúl az embernek mint szellemi lénynek kifejlődését három részben tárgyalja, u. m. I. (anthropologia), az embert természeti létezésében vagy egyediségében ; II. (phánomenologia) az embert mint tudatos egy-ént, — és III. (pnemnatologia), az embernek mint szabad értelmiségnek (intelligentia) és szabad akaratnak kifejlődését vizsgálja. — Az előszóban e rövidebb vázlathoz a psychologiának bővebb levelekben (szinte Erdmann után) átdolgozását is igéri szerző. A „magyar prot. irodalmi társulat" részvényes tagjai közzé léptek : G á 11 i k Sándor, három évre évenkint 2 frt. Két évit már befizetett. Bölcskövi Dániel cs. kir. kapitány: három évre, évenkint öt forint, 10 frt befizetett. Kovács Ferenc kapitány: 3 évre évenkint öt frt, 10 frtot befizetett. A HÁLAÉRZET SZÉP NYILATKOZATA. Nt. úr. Még az iníézetbőli kijövetelemkor föltettem magamban, hogy ha rectoriámmal szerencsés leszek: nem mulasztom el hálámat az intézet iránt, melynek szerencsém