Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-25 / 39. szám

gabonamennyiséget a takarékmagtárba kamatjával együtt beszállítani, — mit ha az év september hava utolsó napjáig tenni elmulasztana, ellene az elnök hivatalos feljelentése folytán a városi elöljáróság azonnali végrehajtást eszközlend. Békésen kivül más város vagy falu lakosai számára — kivéve talán valamely rendkívüli elemi csapást — kölcsön nem adatik. Helybeliek közül kölcsönért folyamodónak becsületessége, családja népessége, kezesei által nyújtott nagyobb biztosíték, előlegesen történt jelentkezés stb. előnyt nyújtanak. — Ha a gabonatőkének egy része öszszel vagy tavaszszal eladatni rendeltetik, az ekként bejött pénzösszeg vagy takarékpénztárba tétetik, vagy kezesek mellett biztos helyre, és pedig mindig gyülésileg megállapított illendő gabonakamatra kikölcsönöztetik. Mivel pedig ezen összegből a legközelebb következő aratási munkálatok bevégződése után ugyanannyi gabona veendő, mint a mennyi eladatott: tehát ennek september elején már ismét a gazda kezei között kell lenni, — az ő köréhez tartozván az emiitett gabonamennyiséget az igazgató választmánytól nyert utasítás alapján s meghatározott áron beszerezni. A részvényesek által évenként befizetett csekély mennyiségű pénzből a kezelési költségek fedeztetnek. A takarékmagtár ugyanis alapítási céljához híven tisztán buza és árpa készletből fogja segélyezési működését megkezdeni; de az alapítók reménye szerint eljő az idő, a mikor a jogosultakat készpénzzeli segedelm ezésben is részeltetheti. És épen e cél elérhetésére való tekintetből mind az évenként befizetett részvényekből a kezelési költségek levonása után fenmaradt összeg; — mind a gabona készpénzérti eladásakor a tőkegabona isméti beszerzése után megmaradt pénzmennyiség; — mind a takarékpénztárba betett, vagy kölcsön adott pénzre fizetett kamat, illetőleg kamatérték tőkésittetvén: mihelyt ezen összegecskék 100 f r t r a nevekednek, ennek most már készpénzbeni kamatja a jogosult részvényesek között egyenlően felosztatik. A mint azonban az első, ekként kiegészített 100 frt. kamatilletékét osztani elkezdették: az illetők köréhez tartozik a második, majd a harmadik stb. 100 frtnak hasonló módoni kiegészítésén működni; minden ujabban kiegészített 100 frt. kamatja a jogosultak közt felosztandó lévén. Ha a tökepénz 500 frtra. emelkedik, a következő 100 frtok. kamatai három vagy ennél kevesebb jogosult közt nem osztatnak fel, hanem uj 100 frt. tőke kiegészítéséül szolgálnak. Ha ellenben háromnál több lenne a kamatosztalékhoz jogosultak száma, ez esetben 1000 frt. tőke összegig a k amatok mindig egészen kiosztandók évenként. — Egyébiránt a tökepénz szaporítása, növelése, és biztos helyekre több időre lendett kikölcsönzése, a kamatok beszolgáltatásáróli gondoskodás a körülményekhez képest legcélszerűbbnek látszó intézkedések megtétele stb. a közgyűlés, vagy ennek megbízása folytán az igazgató választmány teendői közé tartozik. Segélyezés nem elébb, mint a részvényesek sorába történt belépéstől számitandott hat első év eltelte után történik. — Segélyezési évi járulékul egy részvényes, vagy egy jogosult törzs számára öt köböl buza, öt köböl árpa minimum van megállapítva, — mely ha a jogosult törzsek száma és a magtár ereje engedi, tiz köböl buza, tiz köböl árpa maximumra emeltethetik. Jogosultak a segélyzéshez; 1. Magok a részvényesek, ha testben vagy lélekben elnyomorodás vagy elgyengülés miatt hivatalukat letenni kénytelenek; vagy önhibájokon kivül attól megfosztatnak. 2. Az elhalt részvényesek özvegyei, mig a férj nevét viselik s tisztességes özvegységet élnek; — sőt ha második házasságra lépnek is, mig az első férjtőli nevetlen gyermeknek vagy gyermekeknek gondját viselik. Ha az özvegy az elhalt részvényesnek második neje volt is, kapni fogja a segélyilletéket azon megjegyzéssel, hogy ha a részvényesnek első házasságbóli gyermekei iránt hidegséggel viseltetni, s azokról gondját levenni tapasztaltatnék: a segélyilleték csak fele részben bocsáttatik rendelkezése alá; — másik fele, vagy ennek pénzértéke az első házasságbóli gyermekek szükségei fedezésére fordittatik. 3. A részvényesnek apát, ányát vesztett gyermeke, vagy gyermekei, nevezetesen : a figyermekek, mig önállóságra nem jutnak, vagy a 24 évi teljes kort be nem töltötték; — nőgyermekek, mig férjhez nem mennek; — testben, lélekben nyomorékok ekként munkára teljesen alkalmatlanok — fiak leányok egyiránt—egész halálukig, a mennyiben a takarékmagtár ereje engedi, külön is segélyezendők. Több testvér egy törzsül tekintetvén, egy segélyezési járulékot kap együttesen, — ezen járulék aránylagos elosztása az igazgató választmány köréhez tartozik, s mindaddig kiadatik, mig a testvérek közül mindenik önállóvá vagy nem lett, vagy a törvényes kort be nem töltötte. 4. A kevés vagyont, de több gyermeket hátrahagyott b e 1 h i v a t a 1 n o k azon fiárvája, ki jó erkölcsi viselete m el lett különösen kitűnő észtehetséggel bírónak ismertetett fel, mindaddig , mig tanulói pályáján mindenből kitűnő osztályzatot képes felmutatni, még azon esetben is, ha a több gyermekű édes anya életben van, ennek illetőségén felül, ha csak a takarékmagtár ereje engedi, egy segélyillétményben lesz évenként részesítendő; mely az igazgató választmány által pénzzé tétetvén, részletenként fog a szép reményű ifjúnak mindaddig kiszolgáltatni, mig tanulói pályáján oly állomást tudand magának kiérdemelni, melybennapi élelmérőli gondosgodás reá nézve feleslegessé válik. 5.A részvényes bár középszerű észtehetséggel biró^, de jó erkölcsű fiárvái, akár a tanulói, akár az iparos pályára lépnek a mennyiben a takarékmagtár ereje engedi az igazgatóválasztmány által időnként a körülményekhez képest