Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-25 / 39. szám

hogy a csudák túlságos előtérbe tolása által csak a gyermek jövőjének ártunk. Ismerek és pedig iskolákat végzett egyéneket, kik épen a tévesztett gyermekkori nevelés miatt vallástalanok, s kik saját vallomásuk szerint csudákkal, s csudákat kisérö idétlen magyarázatokkal megterhelt és megrontott gyermekkoruk emlékezete miatt nem tudnak magoknak békét eszközlő ker. vallásos meggyőződést teremteni. A csudákhoz Ítélet kell, s a még fejletlen gyermeki szellemnél belölök csak annyi alkalmazható, a mennyi öntudatos, biztos és dönthetlen alapot, vagyis a józan ész és a szent irás között édesen megnyugtató harmóniát eszközöl, szerepelvén itt természetesen a tanári ügyes magyarázat is. És e tekintetben e könyv, melyet most szerencsém van ismertetni, meglepő, sőt mondhatom csaknem páratlan. Benne, bárha hit és erkölcstani része el van is különítve, a hit s a rajta alapuló élet, vagyis az erkölcsi alkalmazás, még pedig a nélkül hogy ez kivivó lenne, egyesülve van. S a mennyiben szerzőnek tiszta ész törvényei szerint járó gondolatai a krisztusi tanokkal mindenütt harmóniát alkotnak: e vallástan a gyermek részére oly vallásos meggyőződést eszközöl, melyet a jövő, s a képzettség és élettapasztalatok által megizmosulandó Ítélet is, nem hogy eldobni, de még inkább tiszteletre méltóvá fog tenni. Az élet vétkei közt biztos nyugalmat adó vallásos meggyőződésre pedig, óh mily nagy szükségünk van e próbáitatások helyén! — De álljon itt a rövid vázlat is. Mint már emlitém, az egészet egy igen kedves krisztusi szellemtől áthatott bevezetés előzi meg, melyből mintegy gyiirüzetkint fejlik ki a következő három rész, melyre e vallástan felosztva van. Miután ugyanis a bevezetés ama világba lép, hol a krisztusi vallás minden vallások feletti fénynyel tündököl, e következő cimeket találjuk a könyv egyes részeinek homlokzatán: 1, Mit kell hinni az embernek Jézus tudománya szerint? 2. Mit kell tenni az embernek Jézus tudománya szerint ? 3. Milyennek kell az embernek és mi által ? S ez utolsó rész valóban az egész mü koronájának mondható; mert a benne egyesülő hit- és erkölcstan, vagyis erkölcsi eszmény állal, az éleibe kilépő gyenge kis polgár, egy mindig elölte lengő, s öt az élet vészei közt megőriző szent talizmánt nyer védangyalul. Ezek után jóformán bezárhatnám ismerletésem, ha a fénypontok mellett, az árnyoldalt is nem lenne kötelességem megemlíteni. Először ugyanis dr. Tisehernek nem vagyok teljesen kibékülve némely bölcsészeti elnevezéseivel, továbbá pedig a gyakran előforduló s különösen a bevezetés legelső cikkecskéjében értelemzavaró helyesírási hibákkal. Mivel azonban az első alkalomszerüleg cerusával is igen könnyen javítható, — a másodiknak oka pedig Losonc, hol magyarító űr lakott és Pozsony, hol a könyv nyomatott egymástóli nagy távolsága, s igy a pontos revideálás lehetlensége volt, mig ama bölcsészeti neveket illetőleg is, tekintve a fordítási "hűséget, Margócsy urat semmi nem terheli. Az azonban igenis, hogy e vallástant — midőn t. u mit erősen hiszek, iskolai használat által elfogy, — a nevelés és oktatás szent ügye iránti tartozásból el ne felejtse mint újra átdolgozandót szükségképen elvégzendő üdvös kötelességei közé sorozni, még pedig ugy, hogy félretetetvén a fordítói hűség, a második kiadáson már a szabadon tett átdolgozás kedves nyomaival is találkozhassunk. Végre pedig azon megjegyzésem mellett, hogy e tankönyv — a mennyiben benne a kath. és mindkét prot. sakramentomi nézet adva van — algymnasiumi tankönyvül mindkét prot. felekezetünkben használható: bátorkodom kül. a tisztelt tanári kar figyelmét reá ismételve felhívni, s használatához minden sikert és áldásokat tiszta szívemből kívánni. B. J. Általános földirat, különös tekintettel Magyarországra, gymnasiumok, real- s mindennemű tanodak számára kézikönyvül irta Sztankó Sámuel, a pesti ev. ref. gymnasiumban a földirat és német nyelv ny. r. tanára. Pest, 1864. Ráth Mór bizománya. Bár a földiratot ugy kell tekintenünk, mint a történenelem segédeszközét, mindazáltal senki sem tagadhatja annak szükséges voltát, hogy azt mint külön álló tantárgyat is kell tanítani iskoláinkban; mert a földirat nagyon sokat tartalmaz olyat, mi nem teheti tárgyát a történelemnek, s az életre, az általános műveltség kiegészítésére okvetlenül szükséges; azért középtanodáinkban a történelemből már most is különválva taníttatik. Nyelvünkön e szakban több jeles munka jelent már meg, de mindannyi egy hiányban szenved t. i. hogy sokat és keveset tartalmaznak; sokat a kezdő gyermek gyenge tehetségéhez mérve, keveset az érettebb ifjú fejlett észlehetségére s a középtanodák felső osztályainak magasabb igényeire nézve. Szerző jelen munkájával e hiányon akart segíteni s célját nagyrészben el is érte, E csinos kiállítású munkában a dunamelléki ref, egyházkerület határozatához képest a földirat tudománya két bevégzett folyamban tárgyaltatik. Nevezetesen. I. Az első gymnásiumi osztály számára mathematicai és physicai általános geografia alapvonalaiban, Magyarországé részletesen van tárgyalva; a második osztályra nézve pedig a föld országai és népeinek általános ismerete adatik elő. Szerzőt munkájának ilyetén beosztására egyrészről abbeli igyekezet vitte, hogy mentül könnyebb mónyujtson a tanulóifjaknak azon ismeretek megszerzésére, melyek a történelem tanulására okvetlenül szükségesek; másrészt pedig szerző e beosztással azt óhajtja elérni, hogy az iskolából már itt kilépő és földművelést v. valamely mesterséget kezdő ifjú .annyi ismerettel bírjon a geográfiából, a mennyire neki az életben mindenesetre szüksége leszen. Csak méltányolni lehet szerző dicséretes igyekezetét és müvének gyakorlati beosztását, mert vajmi sokszor megtörténik, hogy még jó észtehetségü ifjúnak is szülei szegény állapota miatt az első vagy másodtk osztályból ki kell lépnie a gyakorlati életpályára; ő szegény tanult s korához képest sokat is tud a lalinnyelvből, melynek