Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-18 / 38. szám

alatti intézeteknek ezen szervezet alapján leendő minél előbbi rendezésére." Igy lépett életbe 1861. sept. 1-én az erdélyi ref. főtanodák nj szervezete, mely az azóta lefolyt 3 tanodai év alatt, a növendékek haladására és a tanodák szellemi életének emelésére, minden tekintetben célszerűnek bizonyult A Szervezeti Javaslat 28 —37-ik pontjaiban (109 — 13 lap) részletezve olvashatók azon kiegészítő indítványok, melyeknek hosszasabb időt kívánó részletes tárgyalása és fokozatos elláttatása az állandó egyházi főtanácsra bízatott. A 36-ik pont igy szól: „Egyes tanodáinkban ugy a tanterv kivitele körül előforduló tapasztalatok, mint a köznevelés és tanítás mezején fölmerülő észrevételek és gyakorlati nézetek kölcsönös kicserélésére, a hiányok fölfedezése és orvoslására, — szóval az egész nemzeti nevelés és tanügy üdvös megvitatására nem lenne-e célszerű tanári értekezletet tartani? Hat: A köznevelés és tanítás, a tanterv és tanmód körül fölmerülő eszmék , tapasztalatok stb. kicserélésére igenis üdvös lenne. Azon kívül, hogy egyes tanodáinknál az ujabb időben gyakorlatban volt tanitói értekezletek legfölebb két havonkint ezután is rendesen megtartassanak, szükséges lenne főbb tanodáink (Nagy Enyed, Kolozsvár. Marosvásárhely, Udvarhely, Zilah, Szászváros és Sepsiszentgyörgy) .kebelében váltogatva, évenkint egyszer, általános tanári értekezletet is tartani; váltogatva mindeniknél, nemcsak méltányosságból, hanem azért is, hogy a különböző helyi körülményekkel, sajátságokkal színről-színre lehessen megismerkedni." Az állandó egyházi főtanács az előmunkálatokat elkészíttetvén s azokai véleményadás végett az egyes főtanodákhoz kiküldvén 1863. május 28 és következő napjaira, Nagy-Enyedre, kitűzte az I-sö tanári értekezletet és ahoz május 17-én tartott gyűléséből 262. sz. a. következő utasítást küldött: „1. Az értekezlet az ezen egy gyűlésre leküldött ideiglenes szabályok szerint szervezi magát. 2. Véleményt ad és felterjesztést tesz: a) Az 1861-iki tanszervezet 28—31 és 34 — 37. cikkeiről készült javaslatok felöl. . . . d) A dunamelíébi egyházkerületnek a népiskolai tankönyveket illetőleg püspök úrhoz intézett felszólításáról. e) Más az értekezlet által fontosnak tartott, akár a tanszervezetet, akár általánosan a tan és fegyelmi ügyet illető sürgősebb indítványokról." Ezen utasítás alapján az I-sö tan. ért. tanácskozásait megkezdvén, saját szervezkedése iránt következő javaslatban állapodott meg : „Az erdélyi e v. ref. anyaszentegyház fő- és középtanodáinak országos tanári értekezlete. 1. Az értekezlet helye. Az országos tanári értekezlet az erdélyi ev. ref. anyaszentegyházhoz tartozó fő és közóptanodák székhelyein tartandó rendre. A következő évi értekezlet tartási helyét mindannyiszor a megelőző értekezleti gyűlés jelöli ki. 2. Az értekezlet ideje s megnyitási módja. Országos tanári értekezlet évenkint egyszer és pedig Pünköst előtti hétfőn tartatik. A közrészvét felgerjesztése céljából az értekezlet a tanodától kitelhető ünnepélyességgel nyittassék[meg. 3. Elnöke az értekezletnek mindenkor azon tanoda igazgató-tanára (rektor), melynek kebelében az értekezlet történik; ennek lehető elfoglaltsága miatt azonban az értekezlet egy második elnököt is választ. 4. Az értekezlet jegyzője a megjelent tagok közül szabadon választandó, de csak egy értekezletre. Ugyanezt azonban a következő bármelyik értekezletre is újból megválaszthatja. 5. Tagjai az értekezletnek az anyaszentegyházunkban létező fő és középtanodáknak minden, — az értekezlet gyűlésén megjelent, — rendes és segédlanárai, a szaktanítók közül csak azok, kik már egyetemeket látogattak. 6. Az értekezlet, ülései nyíltak, s azokban — mint hallgató — minden ügybarát részt vehet, az értekezlet azonban, ha szükségesnek látja üléseit zárttá is alakithatja. 7. Az értekezlet költségeit legalább részben a tanodák elöljáróságai hordozzák, részint hogy azon tanoda, hol az értekezlet tartatik, túl ne legyen terhelve; részint hogy a gyűléseken megjelenés, minél több tanárnak lehetővé tétessék. Az értekezlet tárgyai: 8. Azon tanodának tanvezető tanára, melynek kebelében az értekezlet tartatik, ugyanazon tanoda kül- és beléletéröl részletes és kimerítő értekezést tart. Ennek tartalmaznia kell: a tanodának legalább a közelebbi hét év lefolyta alatti történetét, ugyanannak statislikai ismertetését; a jó példa hatásának céljából, azon jótevők és alapítók neveit és tetteiket, kik régibb vagy ujabb időben a tanoda emelésére egy vagy más úton lefolytak ; azon okokat, melyek a tanoda emelkedését elősegítik vagy gátolják; minők: olvasó- vagy önképző-társulat, gyűjtemények, a város és vidék történeti, természettudományi nevezetességei, népsajátságai; továbbá a tanári karnak egymásközötti, s a fiatalsággal fennálló viszonyát; végül a tanoda jelen hiányai orvoslására szolgálható módokat és eszközöket, — valamint a jelenben használt tankönyveket is. 9. Az értekezlet a tanodát és annak mellékintézményeit, gyűjteményeit vagy testületileg, vagy bizottságilag megtekintvén : azokról kimerítő tudomást szerez, s észrevételeit ugy ezekre, mint a tanvezetö tanár értekezésére nézve még azon gyűlés folytán megteszi. 10. Ugy a mult évben kitűzött, mint az egyik helybeli tanár által készítendőnek határozott értekezés felolvastatván, azokra az értekezlet megjegyzéseket tesz; ugy szinte az egyesek által tartandókra is.