Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-11 / 37. szám

« riileti bizottmány kivetett), az esperesség- az egyházak eddigi Ígérvényeit megszünteti. Különben elvárja, hogy tagjai közül is választassanak a pénzügyi bizottmány tagjai, minthogy — mig egyházaink áldozatra legkészebbek, a szóban forgó pénzügyi bizottmányban képviselve nincsenek. Az egyházkerületi gyűlésre küldendő követeknek pedig különösen az adatik föutasitásul, hogy a zsinat megtartását sürgessék. Ez ügyben pedig nem feledhetjük azon körülményt, hogy mig a bányakerület a Hamaliár-féle utasításokat kidolgozza, azokat az esperességekkel közli s igy legalább akaratot mutat egyházi ügyeinek rendezésére, a mi dunáninneni kerületünk ilyesmire nem is gondol. Baj az, ha minden kerület más-más utasításokkal bir, és kár, az egy egyházat igy a négy kerület szerint, négyre fölszabdalni. Azért jó volna, ha az egyetemes gyűlés zsinati előkészületekről gondoskodnék. Hasonlókép indítványozza esperességünk, hogy a pápjelöltek ordinálása ügyében a superintendens, ki ismeri őket ne függjön az egyházkerülettől, mely nem ismeri, hanem utasítás nélkül, mint püspök, legjobb belátása szerint ordinálja őket. Egyébként gyülésünk szívélyes, szeretetteljes egyetértésben, távol a sok esperességbe beharapozó fagyos kyriarchicus feszességtöl folyt le, ugy hogy majdnem bizalmas conversálássá lett, a nélkül, hogy a tanácskozás folyama szenvedett volna. Felesleges is megemlitenem, hogy az egészet barátságos ebéd követte, melynél esperességi felügyelőnk, tek. Weinberger Endre űrra, újonnan választott fö- és alesperesünkre, valamint főt. Geduly Lajos superintendens és mélt. Szentiványi Márton kerületi felügyelő urakra lelkes fölköszöntések történtek. Frecska Lajos Iimbachi ág. hitv. ev. lelkész. Az 1864-ik évi augustus hó 20-án szabad, kir. Pozsony városában nagytiszteletü Pálfy József igazgató elnöklete,' nagytiszteletü Kirchknopf Mátyás s Tomka János esperes, tekintetes Hauser Ernő, Major Pál s Jeszenszky József felügyelő, Ebner Károly gálosi s U 1 b er Mátyás soproni tanitó urak jelentében tartott bizottmányi gyűlés jegyzökönyve. X. A mult évi egyház-egyetemi gyűlés jegyzökönyve 11-ik pontja alatt azzal bízatott meg az alólirt választmány „hogy azon városokkal, melyek tanítóképezde fölállítására már valamely, akár meglevő épületekből, akár más vagyonból álló alappal bírnak; ugy szinte más városokkal is, hol ily intézet felállítása célszerűnek s létesülhetönek mutatkozik, magát érintkezésbe tévén, szólítaná fel azokat az iránti nyilatkozatra, hogy minő és már meglevő alappal birnak, vagy 'minő áldozattal lesznek készek ily intézet felállításához járulni, s mi volna erre nézve tervök ? ugy szinte másokat is szólítana fel, hogy a kinek e célra valami terve volna, azt vele közölje, — s az igy összegyűjtött adatok, — tervek és vélemények nyomán terjesszen a jelen évi gyűlés elé egy véleményt" minek következtében az elnök jelentette, miszerint általa nem ugyan irányadással hanem csak némi tájékozás végett saját igénytelen nézeteit a felállítandó képezdékre vonatkozólag közrebocsátotta, melyek több magyar, német és sláv lapokban megjelentek s külön lenyomatokban is közöltettek; — közölte továbbá megbízatása nyomán a soproni tanítóképezde tervét mind a négy superintendentia egyházaival s tanintézeteivel ; felszólította az illető superintendentiák űtján, a selmeci, szarvasi és eperjesi tanintézeteket, ha hajlandók volnának-e maguk mellett egy tanitóképezdét is elfogadni, s minő előnyöket nyújthatnának nekik ; — érintkezésbe tette magát a nyíregyházi s felső-lövői tanitóképezdókkel felszólitván azokat, mutatnák ki minő alappal birnak, s mennyire volna még szükségük, hogy fönnállásuk biztositassék ? — végül felkérte a főtisztelendő superintendens urakat, különösen főtisztelendő Geduly Lajos dunáninneni superintendens urat, hogy szíveskednének azon városokat egyházkerületeikben kijelölni, melyek egy képezde befogadására alkalmatosaknak látszanának , hogy azokkal érintkezésbe tehesse magát. Ezek folytán 2. előterjesztette elnök úr a hozzá beküldött véleményeket név szerint a) főtisztelendő Geduly Lajos dunáninneni superintendens úrnak folyó évi julius 29-én 506 sz. a. kelt levelét, s ezzel kapcsolatban b) a modori egyházi elöljáróság nyilatkozatát c) a selmeci lyceum igazgatójának t. Breznyik János urnák főtiszt. Székács József superintendens úr által hozzá küldött nyilatkozatát; d) a szarvasi gymnasium igazgátójának t. Tatay István úrnak f. aug. 8-án kelt levelét; e) főtiszt. Máday Károly tiszai superintendens úrnak f. hó 8-án kelt levelét, s vele kapcsolatban f) a nyíregyházi tanítóképezde anyagi állásának kimutatását ; g) a felső-lövői conferentia véleményét az elnök által közrebocsájtott igenytelen nézetekre; h) a soproni presbyterium és; i) a soproni tanári karét; s végre k) a medgyesi gyülekezetét; mely beküldött vélemények nyomán, kiindulási pontul vévén az elnök úr által közrebocsátott „igénytelen nézeteket" a következőkben nyilvánítja a kiküldött választmány a képezdék ügyébeni véleményét. Az igénytelen nézetek I. számára: az ott közlött statistikai adatok helyeseknek találtatván, szinte helyesli a válásztmány az indítványozó azon nézetét, miszerint egyházunknak legalább is négy tanitóképezdére van szüksége. Azon kérdésre nézve pedig, hogy a már fennálló soproni, nyíregyházi és szarvasi képezdénken kivül, hol állíttassák fel még egy negyedik sláv ajkú képezde, — erre nézve a választmány véleménye oda járul, hogy miután főtisztelendő Geduly Lajos [superintendens úrnak nézete szerint is Liptó Sz. Miklósról a jelen viszonyok közt alig lehelne szó, — Modor ígéri ugyan, miszerint ha a képezde olt határoztatnék felállíttatni, azt minden hatalmában álló eszközökkel kész volna gyámolítani; —