Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-11 / 37. szám

Hetedik évfolyam. 37.

Pest, sept 11. 1864. PROTESTÁNS' EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helybeli : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. TÖRTENELMI TÁJÉKOZÁS KÁLVIN ÉS A KÁLVINIZMUS ÜGYÉBEN. (Vége.) L e d 1 e r. Geschichte der presbyterial und synodal Verfassung. Leiden. 1854. 36, 38. 1. „Kalvinnak a egyházról és egyházalkotmányróli fogalmában az a sajátságos, hogy ő egy, a polgári hatóságtól különböző sajátlagos egyházi hatóságot kiván az egyházi fegyelem gyakorlására." .... Az egyházat és államot Kálvin e'pen oly élesen megkülönböztetni és egymástól elválasztani, mint bensőleg egyesíteni tudja. Miként az emberben a test és lélek, ugy a világban a polgári és egyházi élet egymástól igen különbözők, de mégsem ugy kell felfogni őket mint ellentéteket. Mind az egyház, mind az állam óvakodjék saját határainak átlépésétől. Ellenkeznék az a Krisztus igejével ha az állam az egyház kárával emeltetnék, és ha pl. az állam egy törvényesen hívott lelkipásztort önhatalmúlag letenne. Viszont az is visszaélés lenne, ha az egyház oly dolgokba avatkoznék, a mik ö reá nem tartoznak, ha pl. világi hatalmit venne magához vagy kényszeritő eszközhöz nyúlna" stb, stb. R i c h t e r , Lehrbuch des katholischen und evangelischen Kirchenrechtes. 4-te Auflage. Leipzig. 1853. 72. 1. ,,Kálvin a presbyteri egyházalkotmánynak a világi felsőséghez való viszonyát, a helyi viszonyokhoz képest különbözőleg fogja fel. A hol a felsőség is az evangyéliomot vallja, ott az, mint a törvény mindkét táblájának őre, az egyház hatóságaival oly viszonyba lép, a mely szerint mindkettő az Isten igéjének vetvén alá magát s egyenlő cél által egybeköttetve, sokszorosan hatnak egymásra, egymás által és egymás mellett, s ekként mindketten az Isten országának szolgálnak. A hol ellenben a felsőség az evangyéliomnak ellensége, ott a körök külön válnak és az egyháznak saját külön élete van. Az első felfogás Kálvin saját közreműködése mellett Genfben valósult meg, mig a második szerint a franciaországi egyházalkotmány alakult." S c h e n k e 1, Das Wesen des Protestantismus. 2-te Auflage. Schaffhausen. 1862. 700—701 1. Kálvin szerint ,.az egyház saját maga készíti alkotmányi, istenitiszteleti és egyházfegyelmi rendtartásait. . . Állam és egyház közt oly nasy különbség van mint az ég és féld között. Az államra, melyet tisztelni kell, a világi, nem pedig az egyházi kormányzat van bizva." — Schenkel azonban mindemellett is k özépkori theokratiai gondolatnak nevezi azt, hogy Kálvin szerint az egyház, az állam védelmét és fegyverét igénybe veszi, s igen kemény ítéletet mond e nézet felett, mint szinte a Kálvinnál egyező Melanchthon és mások felett is. Magát az e g yházalkotmányt és egyházi kormányzatot illetőleg azonban ismételve nyilvánítja, miszerint a kalvinista egyházalkotmányi typus, a zwingliféle állami egyházkormányzattal ellenkezőleg „azon előfeltételen nyugszik hogy az egyházkormányzat az államkormányzattól szigorúan elkülönítve legyen." 718 1. Nyilvánítja továbbá, hogy „a kalvinista országos egyházakban csodálatra méltó próba tétetett arra nézve, hogy az egyház kormányzati önállósága az államhatalom ellenében megóvattassé k." 722 1. Mindezek alapján én, ismételve kénytelen vagyok állítani, miszerint Kálvin az egyház és állam jogi önállóságát s kölcsönös függetlenségét tisztán és erélyesen hirdette, s mind alkotmányra mind kormányzatra nézve az egyház számára valódi autonomiát kívánt biztositni. Sz. F. úr azonban, mint ezt már fentebb megjegyzettem, nem is Kálvin saját tételeivel argumentál ellenem, hanem a második helvét, a francia és a skot h i tvallások egyes pontjaival, és ezekből azon tételt húzza ki, hogy „a symbolumok, a kalvinista egyház codexe szerin^. az egyháznak alárendeltsége és az államhatalomtól függése a kálvinizmus hivatalos nézete, ugynevezhető confessionalis tana." és hogy ama confessiok vagyis a kálvinizmus szerint: ,,a

vallás ügye* a világi hatóságot illeti " stb. Tisztelt ellenfelemnek a francia és skót hitvallásokra való hivatkozása reám nézve annyival érdekesebb, mert én is azt mondára hogy a XVI-ik századi