Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-24 / 4. szám

vali ker. gyűlés, 55 mérő gabona tartozásából is mindenkorra átengedett a lőrinci tanoda javára 15 mérőt. És ezeket nevezi cikkíró morzsalékoknak, melyek néha néha hullottak az egyházkerület asztaláról a lőrinci iskolának, méltán adja-e ezen adományoknak e nevet, ítélje meg az elfogulatlan olvasó. Ugy látszik cikkíró nem ismeri közelebbről kerületünk asztaiát, különben nem használta volna az arra nem alkalmas gazdag hasonlatot. Ne képzelje magának, azt oly igen gazdagnak. Ha a fölhozott törvényhozási cim hajdan megyéjének szorgalmas népére is illett, ránk illik az most mindnyájunkra, s kerületünk nagyobb részének körülményei e tekintetben bizonyára kedvezőtlenebbek mind Tolnáéi. Oh ha tudná cikkíró minden egyháznak terheit, melyek között vannak olyanok, melyek a tolnai egyházakra kevésbbé súlyosodnak, — és ha tudná, hogy legtöbb helyütt egyidő óta, — nem levén egyébbütt is más jövedelem forrás a perzselynél, — mind inkább szaporodó kiadások födözhetése miatt, a minél igazságosabb kivetési kulcs foglalkodtatja a híveket; meggyőződnék arról, hogy valamint a Sopronyra adott köntös sem oly cifra még, hogy egy kis meleg bélés ne férne rá ; úgy nincs tehetségében kerületünknek másoknak is cifra köntösöket és drága csemegéket bőkezűen osztogatni. — Nem tudom mit ad a bányai ker. a verbászi, vagy a dunáninneni a inodori tanoda föntartására; de arról megvagyok győződve, hogy valamint eddig segélyezés nélkül fön tudta tartani a 44,000 lelket számláló tolnai egyházmegye tanodáját; úgy most a fönebbi segélyezés mellett további buzgóságának hozzájárultával nemcsak azt bírja virágzó állapotban megtartani: hanem a ker. anyaiskola iránti kötelezettségének ís eleget tenni. — Panaszkodik azon cikkíró, hogy kénytelen az egyházmegye fiait más felekezetű iskolákba bekönyörögni. De hát mért nem jönek Sopronyba, hol nemcsak nem kellene azokat bekoldulni, hanem érdemök szerint az intézet minden jótéteményeiben is részeltetnének. Egyébiránt az itten tanuló és tanult tolnai ifjak számára nézve, mielőtt azt oly csekélynek tette ki cikkíró, kár volt az iskolai tudósitványokat gonddal át nem forgatnia. — Végül azt hozza föl cikkíró panaszul, hogy a kerületi 600 frt segély is, az egyházmegye hátralékainak fejében le szokott foglaltatni. Ez igen természetes dolog. Csakhogy minden félreértés elkerülése tekintetéből itt nem lefoglalásról kellett vala szólnia, hanem azt mondauia, hogy az egyházmegye 600 frttal kevesebbet fizet a megszavazás idejétől a soproni főtanodához, mint mennyivel azelőtt tartozott. Annak, hogy a befizetéskor ezen 600 frt nem pénztárában marad, hanem a hátralékos rovatok számaiban, ennek ismét nem az egyházkerület az oka. Itt a bajon, csak a szigorú rendtartás segít, t. i. hogy ne legyen hátralék. De elvégre is megemlíti cikkíró a legfőbb bajt, mely abban rejlik, hogy az egyházmegyének kebelében vannak gyülekezetek, melyek tartozásukat, a soproni főtanodához eleitől fogva makacsul megtagadták. És ez elég szomorú, sajnos dolog, de ennek is nem az egyházkerület az oka. Hála Istennek a többi megyékben ilyen gyülekezetek nincsenek. Ha voltak is néhol hátralékok, a ker. gyűlések többször megújított utasításánál fogva, az egyházmegyék azoknak behajtását szükség esetén törvényszéki ítélet nyomán is eszközölték. Mért nem jár el, ha szükség van rá, Tolna is igy? ha ezt teszi, iskolai dolgai rendbe jönnek, a 600 frt segélyt magának otthon fogja s készpénz helyett annyi összegről nyugtát küld, — ha ezt teszi, a 2500 frt átengedett összegből is, melyet Önkényt elejtett, drága csemegét szerzendett tanodájának. Cikkírónak még némely kifejezésére lehetne észrevételem, melyeket a kerületet dicsőítő szavaival s az aziránt tartozó tisztelettel nehezen lehet megegyeztetni, — de híven fönebbi nyilatkozatomhoz, kerülni akarok minden recriminatiót. Azonban az olvasóközönség ítéletére levén bizva ez ügy, szabadjon még csak azon föltételeket megemlítenem, melyekhez kerületünk a subventiót kötötte a tolnai egyházmegyének. Kiirom szórói-szóra az 4858. jegyzőkönyvből p. 55 : ,,ennélfogva a sz. lőrinci algymnasium a soproni fötanodával mindig szoros kapcsolatban álljon, s benne a tanítás ugyanazon tanterv és tankönyvek szerint történjék; valamint az intézet anyagi állását tárgyazó számadások, ugy a tanárok működésére vonatkozó jelentések is évenkínt az egyházkerület elé terjesztessenek ; az egyházmegye által szabadon választott tanárok megerősítés vegett szinte a kerület elé terjesztessenek, végre azoknak, kik a sz. lőrinci algymnasiumból a tanítói pályára készülnek, alkalom nyittassék a praeparandiai tanokhoz való előkészüléshez." — Itt is egy kérdést tehetnék, de ezt is elhallgatom, mert én is sokakkal és cikkíróval is őszintén óhajtom a kívánt egyetértésnek és meglazult testvéries bizalomnak helyreállítását. Ám de ne elégelje ezt cikkíró csak kívánni, hanem buzgóságának és szép tehetségeinek egész erejével igyekezzék a tolnai jó népre akként hatni, hogy az egyházak, minden kivétel nélkül, a kerület iránt, a testületi szoros és testvéries viszony buzgó érzésével rójják le pontosan tartozásukat. — Isten, a békesség Istene legyen velünk ! P á I f y József. ZEMPLÉNBŐL. Jan. 10. 1864. Nt. szerkesztő úr I Jó szándék vezérli tollúnkat, ez okból szíveskedjék következő soroknak becses lapjában egy kis helyet engedni. Sorainkat intézzük a sárospataki főiskola számvevőszékéhez, mely szokás szerint e hó 25-én ül Össze a pénztárnoki számadás megvizsgálása végett. Tárgy: a tanári fizetés kiosztásának rendezése és a faiskola. A sárospataki főiskola tanárainak, superintendentialis határozat szerint évnegyedenként kell fizetéseiket utólagosan kapni; azon oknál fogva, mert a főiskola tökéi után a kamatok nem előre hanem utólagosan szoktak befolyni. E törvényt mult 1863. évben az erélyes rector-professorok, hivatalukhoz nem illő kéregetéssel is, és sürgős fizetendők félretételével, előleges és havonkénti fizetésre próbálgatták változtatni; utoljára is átlátták, hogy más a theoria, mint a praxis.j