Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-08-28 / 35. szám

megmételyezi gyülekezete -erkölcsi életét, méltán reszket, és reszkessen is az egyházlátogatók előtt! Végre az ily látogatások jegyzökönyvei megmentik az egyes gyülekezetek történeti emlékeit. Igaz ugyan, hogy a mi gyülekezeteink múltját nagyrészt sürü homály födi: mindazáltal itt-ott az anyakönyvek boriték lapjain látható még egy-egy alig olvasható jegyzet . . . mely híven kiíratott s félvétetett a látogatási jegyzőkönyvbe. Kitudja nem lehet-e majd a magyar prot. történetírás fejlődésével azon jegyzeteknek is hasznát venni, melyeket mi most csekélységeknek tartunk. Legérdekesb volna a surdi gyülekezet története; fájdalom azonban, hogy az 1754-ik évben pusztított tűzvész igen kevés emlékét kímélte meg ezen ős ev. egyháznak. Nem hallgathatom el még nt. esprres urunknak azon jelentését, hogy egyházmegyénk az egész dunántúli kerületben az egyedüli, mely mult évi tartozásait a kerületi, fötanodai stb. pénztárakba annak idejében hiánytalanul lefizette. Meg is dicsért bennünket ezért tek. Szabó József pénztárnok úr. Adja Isten, hogy el ne rontsuk jó hírnevünket ! HorváthSándor. A TISZÁNTÚLI EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése tartatott f. évi aug. ll-ikélől 17-ig. Az első két napon a felavatásra jelentkezett 53 ifjú lelkész szó és Írásbeli vizsgálata megtörténvén, aug. 31-én fölszenteltettek. A beszédet, mely a prot. lelkipásztor teendőit tárgyalta ft. Balogh Péter püspök úr tartotta, és pedig kitűnő egélyes buzgósággal s valódi presbyteri prot. szellemben. Azonban a legmeghatóbb volt azon valódi kenetteljes könyörgés, melyben az eskületétele után letérdeplett ifjú lelkészekre, az esperesi kar kezeinek fejökre tevése mellett, ft. püspök úr, áldást esedezett le rájok az egek úrától. Ez ünnepély a minő egyszerű — oly nagyszerű volt, s a nagy számmal felsereglett helybeli és vidéki gyülekezet meghatva távozott el. Azonban ez ünnepély tényezőinél hogy méltányosak legyünk még kettő kiemelendő. Egyik az ifjú lelkészek közül hitszónokul kijelölt s jelenleg a szathmári ref. egyház egyik leikésze Evécsi Miklós úr. Csak a közérzületnek adunk kifejezést, ha azt mondjuk, hogy az elmondott beszéd mind tárgyi mind alaki szempontból megfelelt az egyházi szónoklat igényeinek. Az alapige nem puszta jeligéül szolgált, hanem minden részben kimerítve volt. Azon kivül, hogy az egész beszéd nemesen népszerüleg fejtette ki a lelkész jellemét, tudományát és lelki győzelmét, emelkedettebb helyeiben a jelen korszellemet is híven ecsetelve — a műveltebb osztályt is kielégítette. — Másik tényező a főiskolai énekkar honnmaradt része volt: És ámbár mint tudva van, a főiskola jelenleg szünetel: e töredék énekkar közreműködésében, alig hagyott hátra-kivánni valót. Aug. 14-én a jogakadémia ügye került szőnyegre. Azon tanterv, mely a tanügyi bizottmány által, három éves jogtanfolyamra készíttetett, vétetvén elö, kiderült tárgyalás közben, hogy az a többi jogakadémiák tanterveivel nincs öszhangzásban. Hogy azért ifjaink egyik jogakadémiából a másikba fenakadás nélkül mehessenek által, határozatba ment, hogy a tanügyi bizottmány a jogakadémiára vonatkozó tervet, a többi e nemű tanintézeteknek már életbe is léptetett terveivel hasonlítva egybe egyeztesse meg. Mivel továbbá a n. m. m. k. helytartótanács is legújabb leiratában, némely jogtanok előadására több időt kíván fordíttatni, vétessék ez tekintetbe, s ft. püspök úr, a tanügyi bizottmány útján készítendő oly tantervet terjeszszen föl — melyre mint reménységünk van autonomiánk sérelme nélkül kijelentendi a m. k. helytartótanács jogakadémiánk nyilvánosságát. És ha e kedvező válasz — mint hisszük jövő oktoberi közgyűlésünkig leérkezik: akkor látja az egyházkerületi közgyűlés eljöttnek az időt, midőn a 3-ik jogtanszék betöltése is önkényt befog ott következni. Másik közérdekű tárgy még, a megürült hittani tanszék betöltése körüli intézkedés. Tóth Sámuel végzett senior úr, e megürült tanszékre még az áprilisi közgyűlésen megválasztatván már meg is hivatott, de oly feltétellel, hogy két évig magát az illető tanszakra külföldi egyetemeken képezze. Hogy e végre kellő költsége is legyen a ft. egyházkerület évenkint 600 frt. segély díj t volt kegyes számára megállapilni, azon kivül hogy seniori szokott 120 frtnyi díjját 200 frtra emelte, és azonkívül hogy mint ez évi tanári helyettesnek 200 frt. tiszteletdíjt rendelt kifizettetni. A mi pedig a megürült tanszékhez kötött hitianitudományokat illeti: ezek közül az egyháztörténelem állandó tanítását hetenkint 4 órán — ugy hogy a jogtanhallgatók is kötelezetten hallgathassák — Révész Imre debreceni lelkész úr volt szíves elvállalni — az egész egyházkerületi gyűlés közörömére. A többi hittani tudományok előadását ideiglenesen, addig mig az elválasztott uj tanár megérkezik a két rendes hittanár Menyhárt János és Tóth Mihály urak vállalták el oly formán, hogy az első a ker. különböző hitfelekezetek értelmét, a második a ker. hittant (dogmatica) fogják egymást fölváltva évenkint előadni. Végre még megemlitjük, hogy a világi főjegyzői hivatalra bejött szavazatok közül senkit nein ütvén az általános többség, miután a legtöbb szavazatot nyert Tisza Lajos úr, azon okból, mert lakását más egyházkerületbe tette át — magát a kijelölésből kihagyatni kérte, a bevett szokás szerint, viszonylagos többséget nyertek közül négyen n. m. Csengeri Antal, Kallós Lajos, Váradi Gábor és Szabó Bálint urak jelöltettek ki. LELKESZ IKTATÁS IRSÁN. Folyó hó 14-én iktattatott be hivatalába, az irsai ág. hitv. ev. egyháznak törvényesen elválasztott lelkésze nt. Zelenka Pál volt bányakerületi sup. segédlelkész úr, mely külömben is ünnepélyes egyházi szertartás, főleg az által lön az egész vidég protestáns közönségének közérdekű ünnepélyévé, mivel annak végbevitelére maga, egyházke-70 *