Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-08-07 / 32. szám

f 32. PROTESTA S ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helybeli : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Előfizetési figyelmeztetés! Lapjaink január-juniusi félévi folyama már lejárván, kérjük t. előfizetőinket, hogy megrendeléseiket a julius-decemberi folyamokra mielőbb megtenni szíveskedjenek. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálhatunk. Szerkesztőség. TÁJÉKOZÁS - A MEGÜRÜLT LELKÉSZ-ÁLLOMÁS BETÖLTÉSE KÖRÜL. (Folytátás.) A történelmet illetőleg. Kétségtelen — hogy 1061-ig a római főpapokat is, kik magokat 605-ig egyszerűen püspököknek, — leg­felyebb patriarcháknak címezték, kezdetben a római tanács, és nép, — későbben magok az egyházi személyek ezekkel együtt választották, — gyakran pedig a császárok nevez­ték ki. De volt reá eset, hogy mint Hildebrand fegyveres kézzel foglalta el a pápai széket. És ámbár II. Sándor pápa rendeletéből — a pápák a cardinálisok állal — leltek vá­laszthatók, megtörtént mégis 1335-ben hogy XIV. János helyett, — kit a császár hivatalából elmozdított, ismét a római nép választotta V-ik Miklóst pápának, és a választást, mint az elölt is — ismét a császár erősítette meg (Gavin­nak a római pápák éleiéről irt könyve szerint). A reformált püspökök választásának jogát eleinte — az egyházi hivatalnokok, — annyira monopolizálták, hogy abból a világiakat a 17-ik század elejéig csaknem egészen kizárták. Sinai Miklós tiszántúli, egyedül az egyházi hiva­talnokok szavazatai áital választolt,— és épen azért hivata­látelvesztett püspök, — a világiak ellen folytatott erre vo­natkozó perében azt akarta bebizonyítani, hogy a tiszán­túli egy.kerületben 1685-ig a világiak nem vettek részt a püspök választásban (mint ezt Tóth Ferenc pápai tanár 1808 iki a protestáns ekklézsiák históriája cimü munkája 242 lapján olvashatni). Mind a mellett bizonyos hogy a püspök választás már a komjáthi IV és V-ik kánonok sze­rint — 1626-ban az egyházak — be folyásával történt. A mi a pap választást illeti: — az a reformatió kez­detén, egészen magokra az egyházakra volt hagyva, ré­szint azért, mert az azzal egybekapcsolt üldöztetés miatt a papi hivatal nem volt igen kapós, részint mert épen e mi­att, arra kevesen készülvén, az egyházi elöljáróság, ha akart volna, sem rendelhetett minden megüresült egyházba alkalmas lelkészt. Volt is reá eset Tóth Ferenc idézett munkája 229-ik lapja szerint) midőn a Csallóközben 10— 16 falunak — egy papja volt. Igy mit a kénytelenség tett szükségessé t. i. a lelkész szabad választása, az az egyhá­zaknak hosszas gyakorlat által kétségtelen jogává vált. — Mit Tóth Ferenc a 228 lapon igy indokol. — „Az első re­formátorok minden módon azon igyekeztek, hogy az akár mi módon üresen maradott prot. papi kalhedrák, mindjárt prot. lelki tanítókkal töltessenek be, nehogy más felekezet­beli tanitó a pásztor nélkül való nyájat foglalja el; azt is gondolták hogy semmivel egyel-egyel jobban — a Hierarchiának, melynek ezek felettébb való ellenségei voltak, alá nem lehet ásni, mintha a prédikátor kiválasz­tását, és hivását, az ekklézsiáknak adják által; a melyhez igaz is a népnek eleitől fogva volt szólója: ezen okon épült az a kánon, melynek még ma is megvan nálunk az ereje: vocatio est penes populum — vagy plebe m." Miután a pesti egyh.kerületben a komjáthi és gelei kánonok lettek az 1791. 26 t. c. által megerősítve, — ezek­ből a papválasztásra vonatkozó kánonokat, és az ezeknek végrehajtására keletkezett rendszabályokat — fogom érin­teni: Ugyan is. A komjáthi 2-ik oszt. 6-ik kánonnak ezek a szavai

Next

/
Thumbnails
Contents