Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-03 / 1. szám

rv Í részvét, a tiszta vallásosság nemes virágai is meg­örvendeztettek néha-néha. Büszke önérzettel ol­vassuk. midőn törhetlen lelkíi mission áriu­saink — Czelder és Nagy Jószef — e gy-e gy felépült vagy felszentelt szerény imaházról, is­koláról tudósítanak. Tudjuk, hogy a mi vékonyan eresztgetett ily célú filléreinek, a Gustáv-Adolf egylet négy, ötszázezer forintjai mellett keveset nyomnak a latba, tudjuk, hogy mi a vallás s nemzetiség kettős kötelékével hozzánk kapcsolt moldva-oláh magyar hitrokonunkért századrész­nyit sem áldozunk, mint némely angol, vagy ame­rikai biblia- vagy hitterjesztő társaság az egészen idegen pogányságért: de minket boldogít, cse­kély áldozatunk tudata' is, elég szép áldozat tőlünk azon néhány száz arany is, melyet a mult ínséges évünkben elküldheténk. — Ily nemes virágként tűnnek fel a külömböző egy­házkerületekben külömböző név alatt gyűlt, aránylag nagy adakozások, mint p. o. a duna­melléki ref. egyházkerület ez évben létesült házi­pénztára, melyből a többek közt, úgy egyes szűkölködők, mint szűkölködő egyházak gyámolit­tatnak; — vagy a rokon célú ev. egyetemes egyházi pénztár. Ily kedves virág a prot. árvaintézet, legényegylet s több ilyféle intézet, melyek mint mindmegannyi evangeliomi mustármagvak korábbi szerény alapjokban ez évben is fenállottak, sőt tán még némileg gyara­podtak. Végül vessünk még pár pillanatot egyhá­zunk beléletére a theologiai tudományos­ság terére, s az ezen történt főbb mozzana­tokra. Valóban méltó csodálkozással fordulhat fe­lém a t. olvasó, midőn theologiai tudományossá­gunk terére akarom átvezetni s theologiai iro­dalmunk termékeivel megismertetni. Fájdalom hiában lapozgatom át az 1863-ban megjelent könyvek jegyzékét, hiában olvasgatom a könyv­birálatokat, alig téved szemem elé egy két könyv­eim, melyet e pontban felmutathatnék. A mily nagy feladat volna csak a kis helvétia vagy francia prot. egyház — hagyján Németország s Anglia — theologiai irodalmának egy évi termé­keit hűn elősorolni, nálunk oly könnyű volna nem egy év, de évtized szüleményit elszámlálni; — nem nagy munka volna megnevezni a nap­fényt látott egy két iskolai kézikönyvet — Dog­matikák, Erkölcstan, egyháztörténelem, s Kate­chetika. a biblia pár könyvének fordítása s ma­gyarázata — és ezeken kivül még a könyváru­sok raktáriban porosodó egy két munkát, p. o. Dévai Biró élete, monumenta, concordantia és tán még egy kettő. Mi ez 3 millió lelket számláló protestáns egyházunkban. Mi ]ut az on, munkák­ból közelebb elmúlt évünkre ? Tekintetbe sem jöhető csekélység! Es én mindemellett kevésbbé bosszúsan válok meg e tekintetben is lefolyt évünktől, — s mindezek dacára némi reménysu­garak villanak fel lelkemben a leáldozó év utolsó óráiban. Különösen két jelensége a közelmúltnak az, mely engem a desperatiótól megóv, s mely egy szebb kort enged reménylenem. Egyik a Krisztus testi és szellemi feltámadása kérdésében vivott harc, a „Tá­jékozás" „Szellőztetés" és az ezeket követett kü­lönböző szellemit „ismertetések1 ' s „Birálatok." — Sokan, kik külföld theologiai irodalmával csak kissé is ismeretesek, mosolyogni fognak remé­nyem horgonyának gyengeségén; hány röpirat, polémia megjelenik évenkint más protestáns egy­házban — fogják mondani, — minő küzdelmek folynak a külömböző theologiai iskolák között, és im a világ még egyszer sem esett ki sarkából ? Nálunk pedig ha két theologus ledorongolja egy­mást : már egy uj korszak kezdetét reményijük V Mások kellemetlenül érzik magokat, ha e polé­miát csak említetni is hallják, s szeretnék, ha soha nem történt volna, — vagy ha meg van, a feledékenység fátyolával örökre letakarni. Mái­én részemről másként vélekedexíi e küzdelemről. Tudom hogy külföld polémiái mint 'terjedelem­ben, mind még szenvedélyben is jóval túlhalad­ják a mienket, — azt is tudom, hogy azoknak ott rendkívüli hatásuk nincs, és mégis merem hinni, hogy nálunk e kis harc is felettébb jótékony volt. Mit számit az alpesek közt egy-egy zápor, hol egy nap többször is esőzik ? de alföldünkön vajmi nagy áldásu lett volna egy nyári eső. így künt, hol minden szakban száz meg száz munka jelenik meg, hol a tudomány, művészet, ipar, ke­reskedés minden ága több rendbeli napi lapok s folyóiratok által van képviselve (igy p. o. fény­képirás alig él egy évtized óta, és számos folyó­irat, Monatsheft tisztán csak ezzel foglalkozik, —

Next

/
Thumbnails
Contents