Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-06-19 / 25. szám

közepette szükség felemelni a szigorú halvány arcú erkölcs birót, ki mint az Úr, életével hatott, hadd lássa meg hallgató és tanitó, hogy mi csak névvel vagyunk Kálvinisták, de valódilag nagy számmal vannak köztünk féktelenségre hajló lihertinek ; azért tartók meg ez ünnepélyt, mert irva van, hogy az alkalmatosságot áron is megvegyétek, s hogy az alkalom olyan mint az arany alma ezüst rostélyon; azért tartók meg, hogy általa a vallásosság, erkölcsiség elömozditassék, és az istennek szent neve, ki egyedül űr itt, égen és földön dicsőítessék, hisz megíratott: ugy fényljék a ti világosságtok, hogy mások is látván, dicsőítsék a menyei atyát. Nem tesszük mi fel a kérdést: ennyien s ennyien tisztulánk meg, hol van a többi ? mindenki meggyőződése tiszteletre gerjeszt; csak annyit mondunk, hogy Pápán ez ünnepélykor nem volt ám külső fény, gyász fátyol, de igen buzgó nép, messze vidékről. Mint hajdan vándorolt izrael ősei városába, ugy most is jöttek hölgyek is Bars, Hont, Komárom megyékből. A körül levő nép, élén lelkészeivel, tömegesen megjelent, úgy hogy ősz pásztorunk, ki az ünnepélyt inegnyitá, ott látá körüle kerülete nagy részét, ott a dunántúli ág. ev. kerület derék superintendensét, inspectorát, főjegyzőjét s sok más jeleseket. Az ősz pásztor után, beszélt e.kerületünk e.főjegyzője főt., Széki Béla úr, valódi apostoli tűzzel és nyelven, — utána mindvégig a legnagyobb érdekeltséggel és figyelemmel kisért önkészitett életrajzott olvasott fel nt. Kis János hittanár úr. Végül t. Stettner Ignác lelkész űr olvasott fel egy önkészitette jeles alkalmi odát. Közbe az ifjásági énekkar működött szép öszhangzat és igyekezettel. Sajnálandó az, hogy a karénekek ki nem nyomatták, mivel Révészünk szerint is lealázó az a mi népünkre, ha az isteni tiszteletben legalább hü érzelmével is részt nem vehet. Az is óhajtandó, hogy a külömben igen jeles életrajz kiadásakor az igen lényeges „is''" szócskát beletegye a tudós szerző, mert valóban többen is valának a nagy hitbajnokok. — Végül föpásztorunk atyai szívből fakadott áldás kívánása zárta be e külsőleg ugyan egyszerű, de következményeiben mégis nagy horderejű ünnepélyt, mely nem a holtért de az élőkért tartatott. Adja az ég, hogy nagy Kálvinunk egyszerű szigorú igazságszeretete, erkölcse, önmegtagadása, bátorsága, jellemszilárdsága, iránya, minden utódjában éljen, mert bizony, bizony hiába hirdeted puseista az igét, ha kezed tisztátalan s ajkad nem szenteltetett az Úrnak, ha a mi legfőbb dolog: az erkölcsben, meg nem tartod magad. Bizony mondom neked, jaj lesz vége sorsodnak. Az egyházkerületi gyűlés kezdődött május 30-án, miután elébb 9 s.lelkész felszenteltetett. Nem tudható, hogy a censorok voltak-e valódi censorok, vagy ők nem azok éneiknek, annyi áll, hogy a helyben maradhatás elve irányukban könnyen védhető. Az elnökök: főt. Nagy Mihály superintendens és nagylekintetü Sárköz y József űr voltak, miután fögondnok úr ö méltósága még mindig gyengélkedik : Főbb tárgyak : 1. Főt. úr hatályos megnyitó beszéde után, nagytekintetü világi elnök úr, mint főiskolánk fáradhatlan buzgalmu gondnoka, elöadá a főiskola állását, melyből a gyűlés örömmel hallá, hogy főiskolánk mind anyagilag, mind szellemileg emelkedik. 2. Főt. superintendens űr felemlité azon örvendetes tényt, hogy gr. Teleki Gyula ö méltósága, egyházkerületünk főgondnoka, hozzája küldött levelében reményét fejezi ki közbizalom adta széke elfoglalásához: „mihelyt a gondviselés kegyelme által meg fogyott erőmben gyarapodni fogok, lelkem legmagasztosabb örömével sietendek folytatni főgondnoki kötelességei me t," hangzanak a levél szavai. A legmagasztosabb öröm lengé át a közgyűlést ezen nyilatkozat hallatára. 3. Főt. sup. úr által fölemlittetett, hogy a belső-somogyi egyházmegye, espereséül nt. Ha lka Sámuel egyházmegyei főjegyző urat választá 34 szavazattal, az 1864 martius 13-án kinevezett felbontó bizottság jegyzőkönyve szerint, azonban nevezett esperes úr által egy ránézve árnyat vető egyházmegyei ítélet is levén ide felebbezve, az a kérdés merül fel: letegye-e esküjét ezen kedvezőtlen ítélet tárgyalása előtt ? Mire midőn a jelenlevő seniorok egyhangúlag ,,igent" mondtak, megtörtént az eskületétel, s azután az ügy tárgyalása, — melyben ő, mint az ötvös-konyi helv. hitv. lelkész úr ellen, hivatalos jegyzőkönyvben hamis vádat emelő lön elmarasztalva az egyházmegyei consistorium által. De a kerületi consistorium nt. esperes urat, mint hivatalában buzgó és erélyes hivatalnokot felmenti, és egyhangú nyilatkozatával örömmel fogadja zöld asztalához, az illető lelkészt megdorgálandónak rendelvén. 4. Nevezetes a marosi ügy. Ennek rövid története ez : a dunántúli egyházkerület, az egyházmegyék óhajára elhatározta hogy az egyházi hivatalnokok fizetése folyó osztr. értékben fizettessék. A kivitel, a végrehajtás, nem egyes tekintélyes küldöttség, vagy az esperes, hanem a helybeli lelkészre bízatott. Most a bátrabbak megkezdék, a gyengébbek nem. A nép, látva a hullámzást, felemelé tagadó szavát. S a lelkész, ki küzdött a törvény mellett, áldozat lön sok helyen. Igy történt a többek között Nagy-Maroson, Visegrádnak szemközt, a duna mellett. T. Kis Ignác úr a törvényszabta díjt követeié, s eddig helyes. Miután a nép ellenmondott, azon előttünk eddig ismeretlen térre lépett, hogy ezen készfizetést beszedetvén a városi hatóság által, azt a város pénztárából utalványozva huzá. Ez nem a mi elvünk szerinti. 1861 ben a nép —a hatalom az ö kezében levén — ellenszegül. 0 folyamodik a járásbiró, majd a megye főnökéhez, de nem az egyházmegyéhez. A nép tilalma folyvást tart, a templomot kerüli, szent jelekkel nem él. Ekkor a főbíró által mint engedetlen makacsok börtönre ítéltetnek a főbbek. — Ök ezt készek kiállni — mint mondák — az igazságért, minden hivatalnok, elöljáró, curator, harangozó lemond, a templom üresen maradt. Ekkor jő csak az ügy a rendes folyamba, a kerület küldöttséget nevez a hely színére ; az nem talál a lelkészben canonicus hibát, cserét javasol. A csere marad, a nép zug. A