Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-06-19 / 25. szám

Mire e sorok napvilágot látnak, akkorra tán a Kolozsvárt folyamatban levő föconsistorium már tárgyalás alá veendi e fontos kérdést. Másnap Takács János kolozsvári tanár olvasta fel a tanári özvegy és árvái segélpénztár alapítási tervét: melynek kidolgozására a mult évi gyűlés állal bízatott meg. Oly formán szól, hogy a tanárok fizetéseik bizonyos százalékát fizessék, mely összegből az özvegyek férjhez menetelökig, s az árvák is bizonyos ideig segélyeztessenek. Következő napokon a gyűlés tagjai a maros-vásárhelyi főiskola tanrendszerével ismerkedtek meg, melyről általános elismeréssel és dicsérettel nyilatkoztak. Majd az iskolai mü- és könyvtárt vizsgálták meg; s azonkívül a város, sőt mondhatni az ország diszét, a Teleki könyvtárt (közel 80 ezer kötet.) Sajnálattal tapasztalták, hogy az ujabb (25 év ótai) magyar irodalom termékei tökéletesen hiányoznak; s határozatba ment, hogy a föconsistorium utján fognak oda működni, hogy a könyvtári alapítvány rendeltetése szerint kezeltessék. Ennyibe foglalhatjuk össze e nevezetes gyűlés eredményeit; s a végdöntvényekről a főconsistoriumi ülések végével azonnal tudósitni fogjuk olvasóinkat. Deák Farkas. -wCtw BELFÖLD. AZ ERDÉLYI REF. ANYASZENTEGYHÁZ KÖZZSINATA ; összekötve Kálvin háromszázados ünnepe s a reform, vallás hazánkban lett törvényes becikkelyezésének emlékével. Kolozsvárit, 1864 junius 5-dikén. A mult évben a széki egyházkerületben határozott közzsinatot a föegyháztanács azon okból, hogy Kálvin közbejött háromszázados ünnepe- s vallásunk törvényes becikkelyezésének emléke országos fénnyel tartatbassék meg, az ország fővárosába Kolozsvárra hivta össze folyó év junius 5-re. Püspök Bodola Sámuel ö méltósága a zsinat megnyitását más nap reggeli 8 órára határozta a gr. Bethlen Domokos király utcai nagyteremébe, hol a tractusokból összegyűlt törvényes tagokat üdvözölvén s hálát adván, hogy Isten a zsinattartását megérniök engedé, ezennel már most 15-szer Isten kegyelméből megnyitja a közzsinatot, egyszersmind időközben elhalálozott közfőjegyzö Fogarasi Sámuelről méltányló részvéttel emlekezvén meg. Legelőbb a felszentelendő lelkészek számbavétele került szőnyegre, miközben két esperes kiküldetik: hogy a mlgs egyházi főtanácstól kinevezett követ urakat ünnepélyesen hívják meg, kik is kevés idő múlva testületileg megjelenvén, püspök ö mlga által üdvözlő szavakkal ünnepélyesen fogadtatának, mire id. gr. Teleki Domokos rövid velősen válaszolt, felhozván a zsinat fontos tárgyait, s ajánlván a tanácskozásban való egyetértést és higgadtságot. A felszentelendő fiatal lelkészek bizonyítványai és ajánló-leveleik felolvastatván, szintén püspök ö mlga fontos hivatásukra atyai velős és megható szavakkal figyelmezteté s censor t. Garda József nagyenyedi theologus tanár úrhoz utasitá, kinek vezérlete alatt a templomba vonuljanak be. E közben elérkezvén a templomozási idő, ö mlga intézkedett a harangoztatásról s a templomba leendő ünnepélyes bevonulásról, a zsinat folytatását jövő keddre tiizvén ki, még pedig a legnevezetesebb tárgy, a közfőjegyzö választására, mert — úgymond — hétfőn egyházfŐtanácsi közgyűlés leend, mely hihető a délutáni órákat is elfoglalandja, két tanár választása mellett több fontos tárgy fölött kelletvén tanácskozni. A zsinattartási időt reggeli 8 órától délig és d. u. 4 órától estig tűzték ki. A isteni tisztelet a b. farkas utcai nagy templomban 9 óra után megnyílt. Az országból összegyűlt s a helybeli értelmiség alig fért a templomban, mely a rendes székek melletti ideiglenes ülőhelyekkel is sürün el volt látva. Mindemellett a nép nagyrésze nem fért be a templomba. Nagy ünnepélyt várt az egész ország, s ezerek óhajtották élvezni. Az istentisztelet orgona kíséretében a gyülekezet vallásos énekével nyilt meg, majd a ref. fölanodai ifjúság zene- és énekkara hármoniás éneke következett, minek folytán püspök Bodola Sámuel ö mlga szószékbe lépi, s azon ihlettséggel, mely lelkét hasonló esetekben elszokta tölteni, imát emel az éghez, s a sziveket vallásos áhítatba olvasztja össze. A magasztos ima végeztével püspök ő mlga a szószékből lelépett, s megzendült a városi tagokból alakult zene- és énekkar oly elragadó fönségben, hogy a lelket a szó teljes értelmében az egekig emelte. Ezután kolozsvári lelkész Nagy Péter lépett fel Kálvin emlékére kitűzött beszéddel, alapigéül vévén. Cselek. V. 38. 9. Ha emberektől van ez a tudomány, ez a dolog önmagába összeomlik, de ha Istentől van, fel nem bonthatják az emberek. Nagy Péter annyira hangjánál volt, s előadásában akkora kerekdedség, művészi számítás, ihletés és hatás volt, hogy ön magát látszott felülmúlni, s a hallgatóságot valóságosan lebüvölte. Egy koporsó és egy bölcső áll előttünk — kezdi beszédét — melyek közül mindenikhez nagy és szent eszmék tartanak lekötve. 300 esztendő fekszik azon koporsó és azon bölcső között. A koporsóban Kálvin János halt teste, és a bölcsőben reformált anyaszentegyházunknak ugyanazon időtájban törvényes becikkelyezése, s püspök választási joga fekszik. Kálvin teste a koporsóban rég elporhadt, de volt valami benne mi meg nem semmisülhetett, miről mint a szent asszonyok Krisztus koporsójánál mi is elmondhatjuk: nincsen itt, mert feltámadott; ez Kálvin szelleme volt! ez nem rothadott el, ez kitört a sirból és uralmát elfoglalta a földön, ez a reformatio, ez a haladás szelleme, melyet az erőszak és az üldözés le nem fojthatnak, s mely áttör és győzedelmeskedik minden akadályon. És a bölcső, melybe Kálvin halála után mindjárt hazánkban a csecsemő, az általa tanított uj reformatio, fektetteték, reformált anyaszentegy-