Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-06-12 / 24. szám

iskolát kelljen végezni annak, ki rendes tanítóságra igényt tarthat, s még segédtanítónak sem bocsáttatnék olyan, ki neveléstant nem hallgatott. Ugy vélnénk, legalább hat gymnasialis osztály nyilvános tanulása szükséges volna. Folyó hó 29-én Pápán tartandó kerületi Kálvin ünnepélyem megjelenésre egyházmegyénk a maga részéről küldöttséget nevezett ki. Melynek tagjai: egyházmegyénk hivatalnokain kívül világi részről, tekintetes Konkoly Pál, báró Nyáry Adolf, tek. Pólya József, tek. Szabó János ügyvéd s Pomoti Gábor urak, egyháziak közül, tisztelendő Barla Lajos, s Göbel Gerzson, t. Patay Károly, t. Szalay József s Beke József lelkészek. Végül egyházmegyénk érdemdús gondnoka gyülésünk utolsó órájában is tanújelét adá fenkölt szellemű, nemes buzgalmu lelkületének, 5 o. é. forintot adván át pénztárnokunknak, hogy legyen egy csira, egy mustármag oly töke alapításához, melyből tűzvész, kárvallás vagy más szerencsétlenség által sújtott egyházi hivatalnokok segélyeztessenek. Göbel Gerzson, s Szobi Pál lelkész urak azonnal 2 - 2 forinttal járultak hozzá. Ezen töke gyarapítása azonba a jövőnek hagyatott fen. Vajha minden közügy — ugy vallási mint társadalmi téren oly nemes buzgalmu férfiakkal dicsekednék, mint köztiszteletű gondnokunk! Lelkének minden óhajtása, szivének minden dobbanása az egyház, a nevelés szent ügyében öszpontosul. Hatná át bár példája mindenki szivét, s szállná meg a lelkesedés égi szikrája mindazokat, kiknek a föld muló javaiból több adatott, s kiktől azért többet is várni feljogosítva van az egyház, a haza s az emberiség szent ügye. Varsány-Hontmegye, máj. 24. 1864. Beke József, helv. hitv. lelkész. Alapítvány. Fájdalmasan érezzük, miként a közerkölcsiség naponkint sülyed, a mit jelen szerencsétlen helyzetünkön kívül annak kell tulajdonitanom, hogy népnevelésünk is hiányt szenved, és azért tennünk kell a szent ügyért a mit lehet. Én megkezdem a mit jónak látok, a mihez a közügyért lelkesülve, — igen csekély kivétellel anyagi viszonyaihoz mért arányban mindenki hozzá járulhat, természetes én is csekély mértékben, és egyedül szódói ref. sz. egyházunk érdekében: mert szabad rendelkezésemre tartozó csekély vagyonomat tekintve — többet nem tehetek. Tegyenek, és reméllein tenni fognak a közügyért többet azok, kiket a gondviselés többel megáldott, és viszonyaik az enyimnél kedvezőbbek. 1. Én a szódói ref. sz. egyház és iskola jövőjének biztosítására és emelésére, örökös alapitványkép lekötök 15 szapu rozsot azaz 30 pozsonyi mérőt, melyet e folyó évi termésből a szérűn általadandok. 2. és 3. pont alatt alapitványoz 300 az az háromszáz pengő forintot, három jó értékű ezüst húszast számítva egy forintb. 4. p. a. Mind a pénz mind a gabona alapítvány tökésitessenek, és teljesen a tökéhez csatoltassanak folytonosan 5 évig. 5. Ót év elteltével az összes kamatoknak fele csatoltassék a tökéhez, a másik fele kamatokon pedig évről-évre osztozzék a szódói egyház lelkésze az iskolatanitóval egyforma részletben, ugy kész pénz, mint gabonában mindaddig, mig a növekedő kamatok mindegyikök részéről az egy ezer, összesen tehát a kétezer forintot p. p. meg nem haladja, soha számításba nem vévén eddigi jövedelmeiket, bár mily mértékben növekedjenek is; mert én azt látom, hogy a közügy érdekében jobbat nem tehetünk, mintha lelkészeink s tanítóink terhes állását tekintve, akkép díjazzuk, hogy az élet gondjaitól szabadulva, hivatásuknak, és polgári állásukhoz méltólag élhessenek. 6. Hozzá kötöm mindazonáltal az isk. tanítókra nézve, hogy azon évtől kezdve, midőn ezen alapítványom jövedelmei, az isk. tandijat megütendik, a tandijaknak minden neme a tanítványokra nézve megszüntessék, és pedig minden valláskülömbség nélkül. 7. s 8. p. a. A lelkészek s tanítók szorgalma, példás magokviselete, a hívek erkölcsi és szellemi emelkedésére célzó törekvései kívántatnak az egyházi szolgáktól. 9. Bekövetkezvén az 5-ik ponti eset, rendelem, hogy midőn a lelkész és tanitó urak sorsának javítása — jelen alapítványomban határozott tetőpontot elérte, akkor az évenkénti két ezer forint levonásával, az egész töke kamatjaiból, nyujtassék kellő segély az elaggott, vagy máskép tehetetlenné vált szódói lelkész és tanitó uraknak, hogy végső napjaikban ez által is könnyítve legyenek, s özvegyeik, s utódaik sorsa, némileg ez által is enyhittessék. Ezen segedelem, legyen évenkint annyi, hogy avval a segédek tartása teljesen födve legyen, s díjazásukban azáltal legkisebb csorbát se szenvedjenek. 10. Az elősorolt esetek kivételével, minden kamat folyvást a töke növekedésére fordittassék, s ezekből az egyházépületjei fentartassanak. 11. Ha a gabona kezelés azon nehézséget szülné, hogy a tömeg növekedése miatt, azon haszonnal többé nem kezeltethetnék, mint bizonyos mennyiségig kezeltethetett: akkor megválasztott időszakban jó ár mellett, az illető fölösleg adassék el, és a bejött összeg azon szerint, mint a készpénzbeli tökét eleitől fogva, takarékpénztári kezelés alá adni rendelem, — szinte azon mód kezeltessék. Kelt Szódon május hó 18. 1864. esztendőben. Öreg Szabó János. Közli Beke József. A MAROSI REF. EGYHÁZMEGYE máj. 18. 19. 20. 21. napján tartotta Pünköst utánni igen népes részi, zsinat gyűlését M.-Vásárhelyt 1.1. Péterfi József esperes űr elnöklete alatt t. Dósa Elek algondnok úr jelen létében. A felsőbb rendeletek közt legelőbbb olvastatott fel a közzsinatot Szék városa helyett, a Kálvin halála, erdélyi ref. anyaszentegyházunk megalapulása, és az erdélyi legelső ref. püspök választatása, elrendelt háromszázados emlék ünnepélyei tekintetéből Kolozsvár városába, egybehívó főt. püspöki körlevél.