Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-06-05 / 23. szám

A REF. EGYHÁZ DUNAMELLÉKI KERÜLETÉNEK TAVASZI KÖZGYŰLÉSE. *) Miután az egyházmegyék s főiskolák megjelent papi és világi képviselőinek a névsora felolvastatott, a tanácskozás megkezdődött, s az egész 27-ig naponként (vasárnapon kívül) tartott üléseiben, időrendileg e következő nevezetesebb tárgyakban hozott határozatokat a közgyűlés: Superintendens úr jelenté, hogy mind a papi, mind a világi tanácsbirák közöl némelyek elhaltak, mások távollétük, vagy egészségi állapotuk, vagy egyéb magán körülményeiknél fogva éveken át nem jelentek meg a kerületi gyűléseken, annyira, hogy jelenben is csak két világi tanácsbiró van jelen. Erre nt. Fördős Lajos úr fölállt, s kijelenté, hogy miután mult alkalommal 3 évre vállalta fel a tanácsbiróságot, s e -8 év a legközelebbi ősszel Ietelend, az ö helyét is megürültnek kéri tekintetni. — A megürült helyeket a közgyűlés elhatározá uj választások által betölteni, de ugy, hogy azon világi tanácsbirák, a kik edd;

gelé gátló körülményeiknél fogva nem jelenhettek meg, továbbra is tanácsbirókul tiszteltetnek. Ekkép legközelebb 3 papi és 7 világi tanácsbiró választandó. Superintendens űr jelenté, hogy korábbi határozatok értelmében, a most elsőben elválasztott ifjú lelkészek 22-én az isteni tisztelet alkalmával fognak felavattatni. Az ünnepélyről közgyűlés nem létében, s az általai jóváhagyás reményében ugy intézkedtek, hogy főt. Dobos János ker. főjegyző tartand egyházi beszédet, s utánna a superintendens szónokoland, szónoklatában vonatkozva a most több országokban megünnepelt Kálvin emlékére, de a melyre nálunk külön egyházi ünnepély nem fog tartatni. — Az intézkedés helyben hagyatott. Ezentúl a papválasztás és a lelkésznék özvegyi évének szabályozására az egyházmegyéknek a mult őszi közgyűlés felhívása folytán beadott nyilatkozatai kerültek szőnyegre. — Az első tárgyban beadott vélemények bizottságnak adattak ki, előleges egybeállítás végett, a második ügy tüzetesen tárgyaltatott. Az özvegyi évre vonatkozólag, az egyházmegyéknek az egyes gyülekezetek közvetlen nyilatkozatai alapján hozott s ide benyújtott véleményeit a közgyűlés egybevetvén, hosszasan megvitatván, végre a többség (6 egyházmegye 2 ellen) értelmében határozta, hogy : az elhalt lelkész özvegye, az eddigi gyakorlat szerint azon év szent György napjáig (papválasztás és egyházi számadások évfordulója) mint rendes özvegyi évben, férjének egész fizetését húzza ; *) A mult számban tévesen az mondatik, hogy a gyűlést főt. superintendens úr nyitotta meg. Ez nem áll. A főt. superint. úr imádsága után, mint rendesen ugy most is, inéit. gr. Ráday Gedeon fögondnok úr nyitotta meg szép üdvözlő beszéddel a gyűlést, melynek folyását ritka tapintatosságával és példás kitartással mindvégig vezette. És csak ezután olvasta fel főt. superintendens úr a mult számban közlött előterjesztését. S z e r k. onnét számítandó egy évben pedig, mint kegyeleti évben a gyülekezet kérelme nélkül is szinte az egész fizetést megadandja neki az egyházmegye, de egynél több kegyeletév nem adható. Ez idő alatt a gyülekezetben segédlelkész szolgáland. A lelkész jelölteknek megvizsgálásával superintendens úr elnöklete alatt foglalkozott bizottság jelentése olvastatott fel. 22 ifjú jelentkezett a második, és 5 az első vizsgára. A vizsgálatot mindnyájan kiállták ugyan, de az osztályzatok tanúsítása szerint nem oly szép sikerrel, mint csak a mult alkalommal is. Ennek azonban nem annyira abban keresendő az oka, mintha jelenben kevesebb készültséggel jelentek volna meg, hanem inkább abban, hogy a vizsgálók léplek fel szigorúbb mértékkel és fokozottabb igényekkel, az ifjaktól nem pusztán iskolai kivonatos kéziratokból adott feleletet, hanem önálló tudományos tanulmányt várván meg. A közgyűlés jó néven vette a bizottság tapasztalt szigorát, s felhívja, hogy jövőre is teljes szigorral járjon el, és a kiknél önszorgalmat, önálló tanulmányt, és a haladó tudomány jelen színvonalán álló theologiai képzettséget nem tapasztaland, azokat kíméletlenül utasítsa vissza a lelkészi pályáról. — Es egyszersmind elhatároztatott, hogy a kik más egyházkerületből jönnek ide második vizsgára, azok szinte az itt második vizsgára kijelölt tantárgyakból vizsgáltatnak meg, és azon tantárgyakból, a melyekből amott netalán nem adtak vizsgát, de itt kötelezett studium. *) A gyűlés második napján, május 22-én, a közgyűlés személyzete isteni tiszteletre a templomba ment, hol a gyülekezet előtt zsinati beszédet tartott nt. Dobos János ceglédi lelkész s egyházkerületi főjegyző, Lukács evangyéliomának 14-ik része 51. és 22-ik versei fölö tt, elmélkedvén eme tételről: Mégis üres hely vagyon. Utánna Török Pál superintendens lépett a szószékbe, és hivatkozva a schweizi reformált egyházak példájára, hol a pünköst utáni űrnapon szokás szerint évenkint a reformatio emlékünnepe szokott megtartatni, (mivel ott a reformatiót a pünköst folytatásának, a második pünköstnek tekintik) emlékbeszédet mondott a reformált egyház háromszáz év előtti ügyállásáról. Reszéde alkatrészei s főtárgyai voltak: a symbolikus könyvek, u. m, a heidelbergi katekhismus, mely 1563-ban adatott ki, — az utóbbi helvét-hitvallás, mely 1564-ben készült, -- Kálvin János, a ki 1564-ben halt meg, — a trieszti zsinat, a mely 1563-ban záratott be, — a jezsuiták, kiknek rendök 1540-ben felállítva, 1560 táján már nagy erélylyel munkált és hatott. Az utóbbiak által előidézett ellenreformatiót s annak áldozatait tekintve, a superintendens eme szavakkal rekeszté be szónoklatát: *) E pont megértésére meg kell említenem, hogy mig a többi egyházkerületekben az első vizsgát az e.meigs- gyé"? és a másodikat, (szinte mind ugyanazon tantárgyakból) az egyházkerületen kell a papjelöltnek letennie; nálunk mindkét vizsgát az egyházkerületen teszi le, s pedig az elsőt az elméleti-, a másodikat a gyakorlati tanokból és a magyar ref. egyház történetéből. r. r. —