Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-05-08 / 19. szám

liák írásának és előadásának a gyakorlatból elvont szabályait, hanem az apologetika maga az a tan, a mely a tudomány fegyvereivel védi a keresztyénséget, s minden szükséges érvekkel igazolni törekszik azt. Ily értelemben az apologetikai működés a keresztyénségnek első — ama küzdelmes századaiban született meg, midőn magán a keresztyénségen kívülről minden oldalról jöYŐ gyanúsítások és támadások ellenében részint a fönállott államhatalom irányában kelleti magát igazolnia ; részint pedig az idegen (görög-római) műveltség és tudomány részéről eszközlött támadások ellenében kellett szinte a tudomány fegyvereivel védekeznie. Igy látjuk, hogy mindjárt a 120 év körül Quadratus athéni püspök védiratot nyujtoll be Hadrian császárnak, majd később Justinus martyr lön hasonlót, a ki apologiáját vérével pecsételte meg. (163-ban.) — A tudomány terén, azon kor elsőbb rendű gondolkodói közöl különösen a neoplatonikus Celsus, Lucián, Porphyrius, Hierokles bythiniai kormányzó, s a IV. században Julián császár voltak a keresztyénségnek jelentékenyebb megtámadói. Ellenükben a nevezetesebb apologeták: Tatian, Aíhenagoras, Theophil, alexandriai Kelemen, s ennek nagy tanítványa Origenes, 2

) Eusebius, alexandriai Cyrill; 3

) nyugoton: Tertullian, Cyprian, majd a ragyogó elöadásu Lactantius 4

) (f 325), a keresztyén Cicero névvel diszilelt egyházi iró. Ez egész korban a keresztyénség tudományos élete lényegesen az apologeticai munkásságban állott. Sőt mondhatjuk, hogy elsőben is a tudományos megtámadások serkentetlék, s mintegy kényszeritették a keresztyén egyház kiválóbb elméit arra, hogy saját vallásuk igazságait szinte tudományosan megvizsgálják, az ellenvetésekkel való küzdésben kifejtsék, megállapítsák, s ekkép az ellenséges világnézet ellenében igazolják; és a kor értelmiségében magával a gondolkodás érveivel szerezzenek a keresztyénség iránt meggyőződést. Ezért láthatjuk, hogy e századok minden apologetái kiválóan azt igyekeznek bebizonyi*) Két apologiája maradt.fon, de amelyekben inkább csak magukat az üldözött keresztyéneket, s azok természetes jogait védi, és inkább csak azok érdekében mellesleg mutogatja, hogy a ker. vallás józan gondolkozás, igaz vallás, és mind az erkölcsöket nemesíti, mind az állammal megegyez. 2) Legjelentékenyebb a Celsus ellen irt nyolc könyve. Főleg az evangyéliom erkölcsi tisztaságát és erkölcsi hatályosságát emeli ki. Felhozza a jövendöléseket is, s Krisztusnak és az apostoloknak csudáit is, s azt igyekezik kimutatni, hogy az igaz csudának mindig erkölcsi célja van. 3) Tiz könyvet irt igen csípős hangon Julián császár ellen. Előadja, hogy az igaz vallás is csak lassanként, az ember előhaladó műveltségével egyenlő lépést tartva fejlődhetik k i. *) „Institutiones divínae" müvének alapgondolata: hogy a ker. vallás az egyedül igaz philosophia. Mert a bölcsesség a legfőbb jó ismeretében áll, a legfőbb jót pedig egyedül Istenben és az ő tiszteletében találhatjuk fel, ugy a mint azt Krisztus tanította. — A polytheismust az okos gondolkodás szempontjából cáfolja. tani, hogy a keresztyénség nem csak nem ellenkezik a kor szükségeivel, de sőt ép azon igazságoknak, és ama tiszta boldogságnak a valósult világa, a melyek után azon társadalmi irányaiban szétzilált, hitében meghaasonlott s erkölcsi életében, naponkint jobban erjedő világ jobbjai oly epedve sovárogtak, és a melyeknek saját műveltségük rendszerében csak hiányait ismerhetik föl, csak az utánuk való vágyódást szerezhetik meg. Ezért helyeznek oly különös súlyt a keresztyénségnek már kész eredményekben tapasztalhatott erkölcsi — s ez által társadalmi üjjászülö erejére, s ezért igyekeznek kimutatni, hogy nem a keresztyénség, hanem az ókori világnézet és vallásos képzetek ellenkeznek a gondolkodó okossággal, s hogy egyedül a keresztyén vallás, — az igazságot szomjúhozó szellemet kielégítő igaz philosophia! Valósággal, a már kezdetben fölmerült kételyek, és direct tagadások által előidézett apologetizállással született meg maga az egész keresztyén tudományosság, a mely a csupa védekezés teréről nemsokára győzelmes, s a ker. polgárisodást vezérlő hóditó hatalommá emelkedett. Századok harcaiban az emberiség viszonyai átalakultak, a szerepek megváltoztak. Az előbb védekező keresztyénség legyőzte s egész műveltségével magába olvasztotta az antik világot. Többé nem hogy a nem keresztyén népek culturája ellenében kellett volna önlétél megmenteni, hanem az egész emberiség kifejlődésének, a világtörténetnek irányadó, s uralkodó vezére a keresztyén polgárisodás lön. Keresztyénség és polgárisodás, polgárisodás és igaz szabadság, szabadság és az összes emberiség végcélja; egy jelentésű kifejezések, mindez egy fogalom. A föld kerekségének minden zugát átjáró, a legvadabb népek lelkéhez is el-beható íme hóditó szellem ellenében már az annyi évezredeken keresztül uralkodott vallásrendszereknek és culturáknak léte, és nem hóditó de önfentartásukért küzdő harcai csak időszerű kérdések. A keresztyénség mai elterjedésével, és megszilárdultával, sőt uralkodásra jutásával tehát, az apologetikára, mint védekező tudományra, a keresztyénségen kívülről jöhető támadások ellenében nincs, legalább oly nagy szükség, hogy az a theologiai tudományok rendszerében mint önálló studium rendesen taníttassék. De igenis szükséges az egyfelől a keresztyén theologiai tudományért, és másfelöl a ker. hitnek az érdekében is, magában a keresztyénség körében felmerülhető, és naponként föl is merülő kételyek, és támadások ellenében. A ker. theologia s illetőleg a dogmatika, mint a ker. vallás hitigazságainak a rendszere (tehát a szorosabb értelemben vett tulajdonképi theologia), előre bizonyosokul föltett igazságokból indul ki. Nevezetesen, anélkül hogy elébb bebizonyítaná, igazul föltételezi, nemcsak azt hogy van Isten, hanem hogy Istennek épen a keresztyén öntudatban élő fölfogása az igaz, valódi Istenfogalom; nem bizonyítja, hanem föltételezi, hogy az embernek benső szüksége Istenhez emelkedni, vele viszonyban élni, vagyis vallással bírnia, nemcsak, hanem épen azt föltételezi, hogy az embernek azon Istenhez-viszonya vagyis vallása az abso-