Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-05-01 / 18. szám

kig fenállott egyházfegyelmünkben tán a skótokon kivül leghüvcbben visszatükrözénk Kálvin szellemét; és ma is alig van protestáns, ki büszkébb volna Helvécia nagy reformátorával való rokonságára, ki nagyobb önérzettel viselné a kálvinista nevet, mint a magyar református: és mégis magyar egyházi irodalmunkban mindekkorig hiányzott a mü, mely e háromszázad óta vezérképül álló hősét, alapitóját egyházunknak részletesebben megismertette volna, mely megmutatta volna miként gyuladt lángra, mily viharok közt, merre, s minő sikerrel lángolt, s végre miként aludt ki a szövétnek, mely oly sok millió lelkeket felvilágosított a mennyei igazság szent, átható világával. E nagy hiány még inkább érezhető most, midőn közeledünk a naphoz, melyen a harmadik évszázad borul reformátorunk sírhalmára, melyen a kegyeletes protestáns kebelben önként felébred a vágy annak emlékét felelevenitni, nagy szellemét, keresztyénilcg hős életét ha csak egy kis időre is előidézni, abból tanúságot, erőt, bátorságot, kitartást, szilárdságot meríteni. E nagy hiányt pótolá ki Révész űr jelen müvével, melyben ismeretes alapos tudományosságával, úgy a régi kútfők mint az ujabb jelesebb munkálatok felhasználásával, szokott egyszerű, értelmes, világos nyelven feltünteti előttünk (kevés hiján 300 lapon keresztül) Kálvin életét, s (3 — 4 íven keresztül) a Kálvinizmus t.—E hiány pótlása mellett még egy más szolgálatot is tett szerző e müvével jelesen egy emléket emelt Kalvinnak a magyar ref. egyház körében. Nem szükség feltüntetnem századunk szoboremelö jellemvonását; ha itt vagy amott egy vagy más téren valamely nevezetesebb egyén fel- vagy is inkább letűnik, azonnal emlékszobor, s más ilyes félével igyekszik irányában a világ kegyeletes háláját leróvni; sőt felkeresi múltja hőseit, s igyekszik helyrehozni azt, mit egy korábbi korszak lenni elmulasztott. Igy emeltettek a többek közt a testvér protestáns egyház örök emlékű reformátorainak kiilömbféle emlékek, így Luthernek a porosz király által Wittembergben 1818-ben, — az öszszes protestáns nép százezreket tevő adakozásiból a legközelebbi években Wormsban. És helvét reforrnatorinknak ? Sehol. Hasztalan utazod be Helvécia bérceit, völgyeit, valamely nagyobbszerü emléket — kivéve helvét testvéreink példás vallásosságát, egyszerű, de tiszta, nemes erkölcsiéitöket — hasztalan keressz. Kappel sikján egy faragatlan nagy szikladarab egyszerű felirattal jelzi a helyet, hol Zwingli hős lelkét kiadá, ennyi az egész; Kálvinért még enynyi sem történt, még közönséges fejfa sem lön sírja fölé léve, annyival kevésbé valamely századokkal dacolni kész emlékkő; és pedig épen magának Kalvinnak tilalma, és a svájci puritán irányú reformáció szelleme folytán. Hogy helyesen történt és történik-e e nagy purilanismus minden külsőségben ? és hogy általában kárhozatos volna e némely ártatlan külsőségek által a vallásos- s erkölcsi érzelem s kegyelet felébresztésére hatni és hatni akarni, bármily tisztelettel viseltetem is Kálvin s a kálvinizmus magasztos szelleme iránt, alig merném állítani: de azt igenis, hogy Kalvinnak s átaljában reforrnatorinknak hozzájok méltóbb s nemesebb emléket nem emelhetünk, mintha azok szellemét, tiszta keresztyén elveit szíveinkbe átültetjük és azokat nemzetségröl-nemzelségre átörökítjük. Ily emlék állítását célozá szerző másrészről jelen müvének Kálvin háromszázados emléknapja körül történt világba bocsátásával. (Folyt, köv.) — BELFÖLD. A PESTMEGYE! EVANG. ESPERESSÉG KÖZGYŰLÉSE. Folyó évi april 12. 13. nt. Juhász Ferenc esperes és mlts. b. Podmaniczky Ármin esperességi felügyelő elnöklete alatt tartatott Pesten a pestmegyei ev. esperesség közgyűlése. Esperes úr imával, esperességi felügyelő úr rövid beköszöntővel nyiták meg a gyűlést. Első tárgy volt a bányakerület által bizottmányilag átnézett és véleményadás végett az esperességi egyházakkal közlött Harnaliar-féle utasítások. E célra az egyházak esperességi bizottmány által egyesitelt véleménye vétetvén vitatás alá, a kerületileg leküldött munkálaton következő módosítások tétettek. 1. A tanítóról szóló cikken. — A tanitó ne csupán a presbyterium jelöltjeiből, hanem a presbyterium óhajtásainak tekintetbe vételével az esperes jelöltjeiből választassák. — A hivatalt kezdő tanitó (ha tanitóképezdét végzett is) a hitjelöltek módjára esperességi gyűlés v. bizottmány, ne csupán a körlelkész által vizsgáltassák meg. — A hiványokért járó dijak, mint méltányos járulékok, ne az özvegy- árva- intézetet illessék. — Azon hely: „Ha valamely gyülekezet önhatalmúlag mozdította cl a tanítót" egyenesen igy fogalmaztatott: Gyülekezetnek tanítót önhalalmilag elmozdítania nem szabad. — A 32. pont azzal egészíttetett ki, hogy, a hol több tanitó szolgál, a szolgálatot nem tevő is köteles legyen tanítványaival a vasárnapi istentiszteleten megjelenni. — A 33. pont szabatosabban igy fogalmaztatott: A mely gyülekezet a rendes, tizhavi folyamon felül szünnapokban vagy vasárnapi iskolában kívánná iskoláztatni gyermekeit, annak külön, méltányos dij mellett szolgáljon a tanító. — A kertekben levő 10 éven alóli fák méltányos váltságdíj mellett az utódnak átengedendök. - A 41. pont, mint magán uton elintézhető, kihagyassék. — A segédtanítóra nézve, a 18-ik év elégségesnek találtatott, a félévi vizsga előtt pedig állomását el ne hagyhassa. 2. A lelkészről szóló cikken. — Azon kitétel helyeit: „Az egyházlátogalásilag megállapított fizetés," az esperesség autonómiájával egyezőbben igy fogalmaztatott: Az esperességileg megerősített fizetés. — Hogy a lelkész hiványán „legalább 12 presbyler" alá legyen irva nem állhat, mivelhogy kevesebb számúak is vannak sok helyütt. — A hiványi dijak, az önhalalmu elmozdítás és a kerti fák kérdései ugy fogalmaztattak, mint fölebb a tanítókról szóló cikkben. — Az özvegy- árva- kegyelmi idő — az espe-