Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-10 / 2. szám

megértetni, megnöveltetni; mi módon keli tanítás közben a gyermek fgyelmét megkötni, s átalában és főképen az iskolai fep-yelmet ez uton is gyakorolni és fenntartani. \) A vezérkönyv a kézikönyvben röviden előadhatott ta

rvargyat szélesebbre tágítsa ki, hogy az olyan tanitó, kinek módja és alkalma nincsen a tantárgyból többet tanulni, mint a mennyit a gyermek kézikönyvéből tanulhat, az elébe szabott tantárgy bővebb megérthetésére nagyon szükséges ismereteket vezérkönyvében fellelhesse, tanítását az innen merített s szélesbitett ismeretekkel alaposabbá tehesse. c) Mindenik vezérkönyv fejtegető (socratesi) s oktatva tanító modorban legyen irva. VI. Készítessék történelmi kézikönyv három folyamban. Az első folyam a bibliai történelemhez csatlakozva tartalmazza a bibliai történelemben szereplő s a zsidó néppel szoros viszonyban élt szomszéd és a szent történelemre befolyást gyakorolt népek lakhelyeik szerinti megismertetését, s ezzel összeköttetésben ezen népek nagy férfiainak életrajzát. A második folyam tartalma legyen mindazon nevezetes népek történelme egész átalánosságban, melyek a magyarok mostani hazájokba jöveteléig a világ színpadán szerepeltek, és ennek folytán „a magyarok történetének főbb vonalai" kiemelve abban főleg a magyar nemzet nevezetesebb férfiait. A harmadik folyam tartalma : Magyarország történetének főbb eseményei, beolvasztva a második folyamban megismertetett férfiak életrajzát. Ezzel összeköttetésben az egyetemes világtörténelemből az emberi mívelodésre nagy befolyással bíró népek és események fővonalai. Ebez készíttessék vezérkönyv, mely utasítást adjon a tanítónak, mikép bánjék a kézikönyvvel, egyszersmind 'micsoda módszerrel adja elő s tegye érthetővé és kedvessé az abban foglalt tárgyakat. A történelmi kézikönyv első folyama 2 — 3, második folyama 2 harmadik folyama 5 ívnyi lehet. Bővebb utasítást vehet pályázó a Népiskolai Szervezet 15.16. és3l — 34 lapjain. Mindezen pályázatoknál az első rangú kézikönyv jutalma nyomtatott ívenként 12, másod rangúé 6 darab arany. Első rangú vezérkönyv jutalomdíja 8, másod rangúé 4 darab arany, mindenütt 30 ezer garmond betűt számítva egy nyomtatott ívre. A pályamunkák olvashaíólag leírva, bekötve, lapozva, 1865. év március 15-ig Sárospatakra nagytiszteletú Hegedűs László esperes és egyetemes tanügyi bizottmányi elnök úrhoz lesznek beküldendők. A szerzők a pályamunkákat saját nevök alatt is beadhatják. KÖNYVISMERTETÉS. Tiszta észtan irta Kerkapoly Károly bölcsészettanár és m. acad. 1. tag. Első füzet: Ismerettan (121 lap, ára 1 frt) és második füzet: Gondolattan (140 lap, ára 1 frt) mindkét füzet megjeleni Pápán 1863. (Folytatás.) Innét érthető meg, hogy valamint a bölcsészetnek sem lehet ignoralnia az egyébb téreken eszközlött tudományos búvárlatok vívmányait, ugy viszont mind e napig nem volt, és nem leend idő, melyben azon kor bölcsészeti iránya s rendszere a tudományok minden ágára idomitó befolyást ne gyakorolt volna. Van e mellett a bölcsészetnek még egy nagy jelentősége, melynélfogva az, a szellem semmi nemű egyébb működése, semmi egyébb tudomány által nem pótolható, t. i. az, hogy mig a többi tudományok mindegyike akar az elmélet világának akar a gyakorlati munkásságnak csak egy egy körét vizsgálja, a bölcsészet az emberi tudalom egész rendszere levén, valamely kor, avvagy valamely nemzet uralkodó bölcsészete, valósággal azon kor, avvagy azon illető nemzet a világról és önmagáról, szerzett, s életének és tevékenységének minden rétegét, minden irányát átható, öntudatának rendszeres kifejezése. Ebben áll a bölcsészetnek ugy az egész emberiség, mint egyes nemzetek magasabb művelődésében való nagy jelentősége. Valamely kor, avvagy nemzet a műveltség minden irányában való önálló tudatosságának bizonyságául és mérsékeiil szolgál önálló bölcsészeti gondolkodása. E szempontokból tekintve nagy örömmel kell fogadnunk minden oly kísérletet, mely irodalmunkban az Önálló bölcsészeti vizsgálódást fejleszti, s gondolkodásunkat az e téren egyébb nemzeteknél már elért magaslatra törekszik emelni. Az ujjabb korban egész De Cartes óta a külföldön nem igen merült föl oly bölcsészeti irány, — melynek hazai tudományos művelődésünkben valamely nyomait ne találnánk. És mégis, mi az oka, hogy mind nagy közönségünk bölcsészeti ismerete, mind philosophiai irodalmunk oly mondhatatlanul hátrább van a nyugoti népek philosophiai műveltségétől és irodalmától ? mi az oka hogy e tekintetben sokkal hátrább vagyunk a tudomány jelenkori színvonalától, mint a tudomány bármely egyéb ágában ? Meggyőződésem szerint a többek között, ennek több okait abban látom, hogy a külföldön föltűnt rendszerek nem az eredeti forrásokból, hanem legnagyobb részben csak másodrendű, az eredetit elvizenyösiíö irók műveiből lettek ismeretesekké (p. o. Kant philosophiája leginkább csak Krug felszínes iratai után tanittalőtt), — és hogy ekkép is, a bölcsészet csak az idegen munkákból másolt rövid kézirati kivonatokban taníttatott iskoláinkban, és megmaradt az iskolák falai közölt töredékes kéziratokban, melyeknek azután igen kevéssé lett az életre és irodalomra termékenyen kiható eredményük. — Bölcsészeti iro-