Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-13 / 11. szám

Magnus ab integro saeclorum nascitur ordo.79 ) Századok új, nagy, s fény teljes rendje derül fel. Az emberiség ez isteni jóltévőjének éltét leiró könyv felett végre nállunk is fejlett-ki egy sajátságos ellen­t é t, — voltakép a világi és egyházi hatalom meghason­lást. Légyen szabad ezt is, rnint Renan könyvére tartozó adatot, nem érdektelen történelmi tényt érinteni. Bár Renan hírneves munkája, mint lehet gondolni, a keresztyén hit körébe vágó tartalmánál fogva, Bécsben sa német örökös tartományokban is rendkívüli nagy figyelmet gerjesztett, s mély benyomást lett, — az még is ott el nem tiltatott, miután az alkotmány értelmében sajtószabadság és a sajtóügy törvény által szabályozva van. Ezért midőn a mondott tartományokban, mint ez fenebb is említve volt, némely túlbuzgó államügyészek az állítólag veszélyes könyvnek lefoglalása iránt rendelkezni szüksé­gesnek vélték, állarnminister ö excja, az úgyis inkább tudo­mányos körök számára irt munka ellen kiadott intézvényt megszüntette, s igy annak a Lajtán túl nyilván és szabadon árulása többé semmi akadályra sem talált. Másfelöl, hogy bécsi érsek és cardinál Rauscher Othmar ö eminen­tiája az egyház részéről Renan könyve ellen valami tiltó, annak olvasását gátló rendeletei adott volna ki, — köztu­másra nem jött. Magyarországon eleinte volt ugyan e részben egy kis nehézség, de később az elhárittatott, s a könyvnek itt szabadon árulása, terjesztése, olvasása a kormány által megengedtetett. Minő részvéttel fogadta itt a közön­ség e könyvet azon körülmény mutatja, miszerint annak fenebb emiitett magyar fordítása után nemsokára már egy második ilyen fordítása is jeleni meg. Ezek: „Jézus élete. Irta Renan Ernő. — Az eredeti francia hetedik kiadás után magyarra fordítva. — Bécs , 7 9 ) Virgilius Bucol. Ecl. IV. 5. Azon római consul, kinek régi sibyllai jóslatok szerint egy új korral a világra beköszöntő gyermeke születését akarta V i r­g i 1 i u s idvezelni, C. Asinius Pollio volt Róma ép. u. 714-d.Kr. e. 40-d. évben, midőn e consul és barátja Maecenas közbenjárására az Octavianusés Antonius közötti polgári hadat darabig megszün­tető béke Brundusiumban megköttetett; s e boldog időpontot költői szabadsággal használta Virgilius, mi­dőn azon ókori jóslatot idézte. — Hogy azt már a ke­resztyén első századokban Krisztusra alkalmaz­ták és róla értették, — bizonyos. „Vaticinationem Sí byllae de Christinatalibus expressam esse, quam Virgilius ingeniose ad natales nobilis pueri transtulerit, jam Lactantius Instit. VII. 24. sta­tuebat, et Constantinus M. in „Orat. ad Sanctor. coetum" Eusebii libris de „Vita Constanlini" adjuncta — — demonstrare voluit," mint Heyne irja. L. Publ. Virgilii Maronis Opera, — — Tom. I. Lipsiae 1788, pag. 66. Virgilius ugyancsak e gyer­mekről mondja, Ecl. IV. 49. Cara Deűm soboles, magnum Jovis incrementum! Isteni gyermek, s nagy Zeüsnek drága neveltje ! Sz. F. 1864. (Kiadja Beck Frigyes egyetemi könyvkeres­kedése.) 8." 1-399 1. „Jézus élete. — Irta Renan Ernő. — Lipcse. (Kiadja Wigand György.) 1864. 8." I—VIII. 1-399 1. Ez utolsó, mint tudva van, Lipcsében nyomott pesti ki­adás.— A magyar r ó m. k a t h o 1. egyház azonban maga kötelességének ismerte a hitveszélyes könyv terjedésének és olvasásának gátlására erélyesen fellépni, s e szent tö­rekvésében a kathol. egyházi és világi hírlapi sajtó által buzgón gyámolittatik. Esztergomi érsek és eardi­nal Scitovszky János ő eminentiája Renan könyve ellen mult év vége felé a budapesti könyvkereskedésekhez intézett, következő főpásztori levelét bocsátotta-ki, mely több könyvárus boltokban darab ideig kifüggesztve olvas­ható volt. 349. sz. 1863. Bibornok érsek és Magyarország herceg prímása, Ö eminentiájának meghagyásából a budapesti könyvkereske­dések ezennel értesíttetnek, miszerint Renan „Jézus élete" cimü istentelen könyvének megszerzése, olvasása, tartása, terjesztése és másokkal közlése — bármely nyelven is az kiadva — minden keresztény híveknek súlyos bűn terhe alatt tiltva van, ugy annyira, hogy szoros kötelességünkké tétetett, ezentúl oly könyvkereskedőtől, ki elég keresztény­telen lenne ezen istenkáromló könyvet árulni, vagy bárki­nek is megszerezni, más akárminemü könyvek vevésére, vagy megrendelésére nézve is őrizkedni. Kelt, Ó-Budán 1863-ki dec. 4-én. Brunner János, budapesti kerületi esperes. Herceg primás ő eminentiájának példájára több p ü s­pökök részint a megyéjükbeli papokhoz, részint a hívök­hez intézett körlevelekben, az elsőknek utasítást adtak, hogy a népnek Renan munkájára nézve felvilágosításában magukat mihez tartsák, s e részben mit tegyenek, az utol­sókat pedig főkép az evangyéliomból és kathol. tudomány köréből merített okokkal, a vallást és erkölcs,öt megvesztegető, a törvényes fejedelmek iránti hűségtől elidegenítő, s a polgári rendetis felforgató istentelen könyvből rá­juk káromló veszélyekre és lelki károkra hathatósan figyel­meztették, s annak olvasását tilalmazták. Ily főpásztori le­veleket adtak ki: Ranolder János veszprémi, R o s k o­ványi Ágoston nyitrai, Farkas Imre székesfejérvári, Girk György pécsi, Simor János győri püspökök stb. Több helyeken az egyházi szószékekből intik a népet ezen könyv olvasásától őrizkedni; igy Pesten mull febr. vé­gén Roder Alajos esztergomi cimz. kánonok és egye­temi hitszónok az egyetemi templomban kezdett ilyen szent beszédeket tartani. A kathol. hírlapok is külömböző módon, irány­cikkekben, Renan könyve ismertetésében, bírálatokban stb.

Next

/
Thumbnails
Contents