Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-28 / 9. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egésa évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. EGYHÁZI FEGYELEM. (Vége) Ezért a megtisztított vallással életbe lépett szigorú fegyelmi eljárás a buzgóság hanyatlásával lépést tartva, gyengült, mignem az utóbbi időkben csaknem egészen elenyészett. A 18-dik századnak kétkedő', a keresztyén vallástól elfordult sőt sok részben annak ellene irányzott bölcsészete kényszerité az egyház tudós fér fiait a 16. és 17-ik század erős orthodoxiájával felhagyni s a vallás védelmére új térre állani, a mit a rationalismusban véltek feltalálni. Ily befolyás alatt készültek az 1791. budai canonok, melyeknek de disciplina, et censura szóló fejezetei alig halvány árnyékei a mult idők fegyelmi eljárásának, nem ugyan a lelkészek és tanítókra nézve, mert az egész fejezet leginkább ezekről szól, s irányukban elég szigorú, de az egyház tagjaira nézve, kikről csak a 49. canonban van említés, a hol mondatik, hogy az egyházban szükséges a fegyelem, de a mely szeretettel és szelidséggel mérséklendő s a melynek legfőbb foka az úrasztalától való eltiltás, de a melyet soha sem a helybeli egyh. tanács, hanem az egyh. megyei consistorium mondhat ki. A kiengesztelésre nézve pedig elégnek tartatott a töredelmesnek a helybeli lelkész előtt megjelenni, magát bűnbánóul kijelenteni; a lelkész ekkor tartozott őt egy két tanácsnok jelenlétében elfogadni, s legelső alkalommal az úr asztalához bocsátani. Azonban a fegyelemnek ezen legfőbb foka nem jött gyakorlatba, legalább értekező nem tud rá példát. A n. t. Fördős úr által ismertetett „Fegyelmi törvényjavaslatában az Ur asztalától való eltiltás sőt az egyházból való kirekesztés is igen gyakran alkalmaztatik. Vájjon megbírja e ezt a jelenkor vallásos érzülete ? Ha a „javaslatiban eltiltással s kirekesztéssel fenyítendő bűnök és erkölcstelenségek tömegét megtekintjük, félő hogy némely helyen az eltiltattak s kirekesztettek száma majd nem túlhaladja a bennmaradottakét, és vájjon fenyiték leend-e ez azon egyháztagokra, kik akár könnyelmű közönyből, akár teljes hitlenségből évek hosszú során sem járulnak az Úr asztalához, s kiken semmi keresztyéni nincs azonkívül, hogy tudtuk nélkül a szent keresztség által beavattattak a k.egyház kebelébe, és szinte tudtok nélkül, egykor annak szertartásaival fognak el is temettetni. Nem lehet kétségbe vonni, hogy a népek míveltségi haladásával párhuzamban kell járni a fenyitéki rendszernek ugy a polgári mint egyházi társaságban. Sőt a népek természete s jelleme is tekintetbe veendő. Ily szempontból legyen szabad hozzá szólni a fennemlitett „javaslatban foglalt uzsora és kártyázás bűneihez. Az uzsora par excellence zsidó fogalom és tan volt kezdettől fogva, s az ma is. Jézus nem látta szükségesnek ez eszmével foglalkozni. Az ő vallása a szeretet vallása: Hirdessük ezt mint ilyet szószéken. Beszéljünk, s ha tetszik feddőzzünk az uzsoráskodás ellen; de hagyjuk érintetlenül fegyelmi szabályainkban. A mai kornak fogalma a pénz hasznosításáról, nagyban elüt a régi fogalmaktól. A mely országokban a pénz bőven van, ott ismeretlen az uzsora, a hol pedig a pénz szűk, semmi törvény és fenyiték sem pes azt meggátolni. Nálunk hat száztólin kölcsön adni, uzsora, holott biztos vállalati