Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-21 / 8. szám

jobbra taníttatni: úgy az egyházi hatalmat és fegyelmet illető cikkre nézve is a szent könyvet vették alapúi s kiindulási ponttúl. Az első reformátorok értelme s tudománya e tárgyban következő pontokba foglalható. — Az egyházi hatalom 1-ör Kútfeje. Krisztus az egyház feje, ura, igazgatója. O adta tanítványainak a kulcsok hatalmát Máté 16, 19. Megkötni, maga Krisztus magyarázata után, annyi mint megtartani, — mególdani annyi, mint megbocsátani a bűnt. A kulcsok hatalma tehát nemcsak, mint némelvek tudni vélték, az igehirdetés, és kegyeszközöknek kiszolgáltatása által eszközlendő tanitás, intés, és jobbításban áll, hanem a fegyelem gyakorlásában is. Voltak ugyan, mint Erastus, Colomannus, kik tagadták ez utóbbit, állítván, hogy a kulcsok hatalma pusztán az igehirdetés, és sákramentomok kiszolgáltatásában áll; az egyházi fegyelem gyakorlását pedig, melynek használatában van az egyház, a világi hatóság átruházásából vagy engedélyéből nyerte. E tan szerint a hatóság vagy fejedelem nem eshetik egyházi fenyíték alá. De Krisztus rendelete Máté 18, 1.2. világos. Nem mondá ő, hogy a botrányos életüeket a jeruzsálemi tanácsnak kell feljelenteni, hanem a gyülekezetnek. A sátánnak által adni, nem azt teszi: átadni a polgári hatóságnak,hogy a bűnös megölettessék ; hanem kirekeszteni az egyházból, melyen kívül a sátán országa van, hogy a test gyötörtetvén, a lélek megtartassék. 1 Kor. 5, 2 — 5. 1. Tim. 1, 20. Hogy a fegyelem gyakorlása az egyházat illeti, világos, különösen akkor, midőn a polgári hatalom feje nem is tartozván az egyházhoz, a fegyelmet sehogy sem gyakorolhatja. De világos ez az egyház és polgári hatalom természetéből is. — Ugyan is a) A polgári hatóság lehet nem keresztyén kezében, gyakoroltathatik nők által is; de nem az egyházi. b) A polgári hatalom inkább úri, parancsnoki (autocratica); az egyházi inkább hivatali (ministerialis oeconoraica). c) A polgári hatalom testi fenyítéket használ; mig az egyházi csak a lélek fegyvereivel él. d) Amannak tárgya a külső ember, s világi dolgok; ennek a lelkiismeret, és a lelki dolgok. 2-or: Köre. A reformátorok értelme szerint az egyházi fegyelem köre nem terjed ki azon apró mindennapi gyarlóságokra, melyeknek az emberek közönségesen ki vannak tétetve, mint kevélység, hiúság, keményszívüség stb. Sem azon nagyobbszerü bűnökre, melyek a társadalom fenállása ellen vannak, annak jólétét lerontják, békéjét zavarják, s ennélfogva a polgári büntetés tárgyai: hanem azokra a bűnökre, melyek ezek közt állanak, az egyházat magasztos célja elérésében akadályozzák, intézményeit, s azok üdvös működését veszélyeztetik, és a melyek közbotrányt okoznak az egyházban ; mert az egyházi fenyíték célja a bűnös jobbításán kívül, a botrány elhárítása, nehogy mások isarosz példa által hitökben, s erkölcsökben megingattatván, elcsábíttassanak. Minthogy pedig az ily tettek, vagy nyilvánosok, és közönségesek, vagy magányosok és titkosok, az eljáiás is különböző a szent könyv és első egyház gyakorlata szerint. A titkos és magányos bűnökre nézve a fegyelemnek két foka van. Első, midőn a bűnös egyes személy által intetik és feddetik. Ha vétkezendik te ellened stb. Máté 18, 15. s ha megtérend, bocsáss meg neki (a(peq aura>) Luk. 17, 3. 4. Ha pedig meg nem térend. a fenyíték másik foka áll be. Ha meg nem hallgatánd, végy magadhoz két vagy három tanút Máté 18, 16. kiknek feladatuk az intést és feddést folytatni, s a bűnös jobbítására, és a botrány eltávoztatására r minden lehetőt elkövetni. — Es ha ezen foka is a fegyelemnek meghiusulna, beáll a 3-ik fok a nyilvános és közönséges fenyíték foka, midőn a gyülekezet elé vitetik. Ha ekkor sem hallgatand meg, mondd meg a gyülekezetnek Máté 18, 17. A mikor a feddés és intés a község vagy többek által történik. (sTUTifxta tmv TT^SÍOVÍUV.) a mint Pál szól 1. Kor. 2, 6. Es ha e bűnös akkor is makacsul megátalkodván, bűnében megmaradna, az ilyenre Krisztus azt mondá: Legyen te előtted olyan mint a pogány és a fukar. A pogányra való hivatkozásban a tudománybeli tévelygés, a fukar vagy publikánus személyében az erkölcstelen élet értetvén. Ennyire terjed köre, s itt van határa a prot. egyházi tudósok szerint a fegyelemnek, mert ezen szavakban az egyházbóli kirekesztés van kimondva. Az ilyen át van adva 15 *