Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-14 / 7. szám

szitést rendezői ügyességgel igen jutányosán állitá elő ; Müller Károly gázdirektor, ki a gázvilágitást szinte fizetés nélkül adta; végül H a z a y Vilmos, M o e s z Károly urak, mint kik a jegyek eladásában dicséretes szorgalommal fáradoztak. — Összes bevétel volt 723 frt, költség 99 frt 71 kr. Tiszta jövedelem maradt 623 frt 29 kr. — Köszö­net a buzgó rendezőknek szíves fáradozásukért, a nemes keblű adakozók találják meg jutalmukat jó tettök ön­tudatában. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, jan. 20. Alkalmasnak vé­lem ez uj évben is beköszönteni önhöz levelemmel. Legel­sőben is a helybeli nazarénusokról elterjedi hírhez szolgá­lok némi felvilágosítással, annyival is inkább, minthogy a szomszéd Szegeden oly álhír kezde terjengeni, mintha Vá­sárhelynek egy tizede e tévhitet vallaná. — A tény, hogy itt nazarénusok, vagyis vallási főelvükben a kisde­dek keresztelését tiltó rajongók, nyilvános prédikálás által, a tudatlan nép tömegben némi hódításokat tettek, többé el nem tagadható; de nem áll az, hogy kiterjedése által ve­szélyt hozhatna akármelyik vallásfelekezetre is. Ily nagy­számú lakosság közt, hogy találkozik néhány ember, kiket a zűrzavaros eszmék elkábíthatnak, nem lehet csodálni. Oc­casio facit furem. Nem magában e városban támadtak e ra­jongások, ide Szabadkáról ülteté át egy csizmadia, Tóth Ferenc, ki tudományát elsőbben csak családja körében hir­deté és aztán alkalmilag terjeszkedők tovább-tovább. Majd fogamzást sejtve, jónak látta egy általa ismert s magánál hitábrándosabb előadásu mesterembert, Karczag vidékéről, missióiból, idehívni s vele együtt egész buzgalommal neki fogni a megváltási (szerintök) munkának. Ez az ujabb szó­nok, még fiatal embernek mondható, noha 13 évig gyilkos­ságért rabságban volt, s ezalatt holmi fanatikus munkák olvasásába merülve, minden tudományi alap nélkül, a téves hitek mélységeibe annyira lesülyedt, hogy cáfoló okokkal, szent írásból vagy észből, hozzá férkezni nem lehet. Uj embernek tartja magát, bün nélkül. Jártas a bibliában s annak holt betűje szerint hirdeti, hogy esküdni nem szabad ; (a házasságnál tehát csak áldás adatik a párokra, de mi erővel bir) fegyverviselet, vérontás tilos; tisztviselő nazarénus nem Jehet; a papság általános; („a papi fizeté­sek kívánása bün/' ezen elv legtöbb csáberővel bir) ; a a felebaráti szeretet gyakorlásában zavaros kommunisztikai elveket vesz föl stb. . . Átalában ész- és hitzavarból áll az egész prófécia, noha az embert Őrültnek nem lehet tartani. Prédikálásaiban mélyérzelmü s valódilag hevült volt, elfo­gatásakor Ryugodt s egyenlő lelkületű minden helyzetben, most pedig fogságában vértanúi (igy !) megadással ül. Va­lóban inkább szánakozásra, mint büntetésre méltó. — Két idegen ember hozta be tehát ide a nazarénusi hitábrándot s most az a kérdés, hogy ezeknek elfogatása után maradt-e az egésznek nyoma? Egy ideig még hírlett, hogy egy asz­szony vette át a prédikálok szerepét, de ez a hír is mind­inkább enyészik, ugy hogy bátran föltehetjük, miszerint rövid időn az egész mozgalomnak csak emlékezete Jesz, Eddig is a hír nagyobb volt a valónál, mert azért hogy kí­váncsiságból többen gyülekeztek az isteni tiszteletek he­lyére, bizton állithatjuk, hogy nazarénus köztük igen ke­vés volt. (P, U.) Nagy-Kőrösről irják a ,,P. N."-nak, hogy az ottani köztiszteletü lelkipásztor szép jövővel biztató intézményt hozott létre. Ezek közé tartozik a felsőbb leánynevelöin­fézet, s a felsőbb vasárnapi iskola. T. i. a helybeli iparos-és gazdaosztály számára a téli hónapokban vasárnap délu­tánonkint népszerű felolvasások tartatnak arra vállalkozó s az intelligens osztályba tartozó férfiak által. Az első fel­olvasáson vasárnap jan. 31-én, Filó Lajos megnyitó beszéde után, mely a felsőbb vasárnapi iskola programmját képezé, T a n á r k y Gedeon, képviselő a mult két országgyűlésen, értekezett az iparüzleti becsületességről, mint a nemzet­gazdaság egyik'fontosságáról. TÁRCA. FELHÍVÓ KÉRELEM. Szikszai György, — apja azon Szikszai Györgynek, ki a „Lelkiáldozatokai" irta, —- 1732 évben lett a helv. hitv. békési egyházban lelkipásztor, — s mint ilyen halt meg 1773. — Sok érdemei vannak ezen jeles férfiúnak, a békési egyházat illetőleg emlékezetbe hagyva. — Ez kez­dett nagy erélylyel az egyház rendezéséhez* — A víszon­tagos idők elpusztította anyakönyvek helyett, — Szikszai György ujjakat készíttetett stb. Sok nevezetest jegyzésbe vett a boldogúlt; s magáról a puszta néven kívül egy árva szócskát sem hagyott hátra. — Sőt bár több gyermekei születtek Békésen; az azon idők szokása szerint, csak az apa íratván be az anyakönyvbe, még azt sem tudhatni ki volt a neje? Hogy a nő túl élte férjét, innét tudhatni, mert 1773 előtt, mikor Szikszai György meghalt, a halottak közt nincs bejegyezve, sőt a halottak anyakönyveiben azután sem találtatván, e körülmény azt engedi sejtetni, hogy alkalma­sint szülő városába ment vissza férje halála után. A h. h. békési egyház történelme elkezdett megírá­sában, méltán nagy hiányul vetethetvén, ha Szikszai György­ről, — ki mint nt. Révész Imre tudósunk irja, Szikszai N.­György néven irt alá 1719 november 16-án a debreceni iskolai törvényeknek, s 1729-ben főiskolai senior volt, a puszta néven kivül egy szó emlékezet sem tétetnék : jelen felhívó kérelmemet bizodalmas tisztelettel oly célból te­szem közzé, hogy ha valaki, akár a Szikszai N. György le­származottjai, akár az anyakönyveket kezelő nt. lelkipász­tor urak közül találtatnék ki tudná, hogy Szikszai N. György — hol, melyik évben született ? hol melyik év­ben házasodott meg, s ki volt s hol halt meg a neje? vál­jon mit jelenthetett a neve közé irt N betű, melyet sem

Next

/
Thumbnails
Contents