Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-07-05 / 27. szám

pöki gyönyörű beszéd után elkezdődött a papok vizsgálata, közben az emiitett zenekar templomi zenéje hozá vallásos ihletésbe a kebleket, felváltva műkedvelők harmóniájával, melyben Roth Pálné gyünyörü magánéneke tűnt ki meglepő fönségében. Délben fényes ebéd a kisdedóvóban, melyet Yéér Farkas és b. Vesselényi Ferenc adtak; délután Elekes György igeni pap szónokolt tudományosan. Kidolgozott beszéde nyomtatásban is megjelenik. Estve Hubai színigazgató díszelőadást rendezett. „Szigetvári vértanuk'1

1 felvonása adatott, a ref. tanodai zenekar 6 darabot játszott, végül néma képletben a nemzeti egyesülés. Színház után fáklyászene Véér Farkasnak és b. Bánfi Dánielnek. Ennyi a 2 nap története. Junius 14-én a főtiszt, püspök úr ö mlga a felszentelendöket névszerint fololvasván, s azok kikérdeztetésének szükségességét jelentvén ki, felhivá a censorokat hivatásuk betöltésére. Felszentelendő, ifjú lelkész, 21 voltjelen, a két felszentelendő censorral egyben 23. A kinevezett censorok: Décsei János és Garda József, n.-egyedi theologiai tanárok voltak. Egyik censor, tanár Garda József, a szószéket elfoglalván, rövid szavakban felszentelendő társait üdvözölte: a kérdést megkezdette egy két procedensnek néhány kérdést tévén. Mely után a délelőtti ünnepély a dalárda énekével berekesztetett. Lehetetlen ez alkalommal meg nem említeni a zöld galyakkal, virág füzérekkel díszesen felékitett templom legnagyobb ékességét, az új szószék-takarót, melyet a dézsi ref, egyház buzgó no hívei, sajálkezeikkel hímezve a templomnak ajándékoztak. A takaró sötét megyszin bársonyból van, gazdag arany paszomáuok, és hímzésekkel díszítve. És hasonlólag nem mellőzhetem dicsérő elismerés nélkül a dalárda gyönyörű dalait. És nem lehet elhallgatni hogy ezen dalok csalogány királynője ifj. Roth Pálné volt, kinek bájos hangja már annyi élvezetet szerze közönségünknek. A délutáni ünnepély nagyobb része a felszentelendök kikérdezésével telt el; a zsinat további folyama más napra halaszta tván. Junius 16-án nevezetes egyház-közjogi kérdések merültek fel. A választásokra nézve azon szabadelvűbb nézet győzött, hogy kétfoku választás történvén, a három legtöbb szavazatot nyertek kijelölteknek tekintessenek — s ezek közül lesz választandó a lelkész absoluta pluralitással; a káplán következése eltöröltetett. A n.-sajói káptalan, mely a mult évi zsinat határozata következtében eltöröltetett vala — most visszaállíttatott. A desolaták birtokai a szomszéd megyékhez csatolta tni határoztaltak; ilyenek nem létében eladatnak s egyházi közcélra fordíttatnak. Jun. 17-én diszes templomi ünnepély volt, a két napon át megvizsgált s szigorlatot állott 24 pap felszentelése, kik között voltak Garda és Décsei n.-enyedi hittanárok, mint censorok, és Gyulai Sándor gyéresi lelkész, ki a megvizsgáltak közt első helyen emültetett, mint kitűnő készültségü. Az ev. ref. roppant egyház a fulladásig tömve volt, műkedvelők hármoniája nyitá meg és fűszerezé az ünnepélyt, melyből ismét gyönyörűen tűnt ki ifj. Roth Pálné művészi éneke. A censor leszállva a szószékből, püspök ő mlga állott fel s egy gyönyörű könyörgés után egyszerű de velős beszédet tartott a papi kötelességekről és elhivatásról, útmutatásul a szárnyra bocsátott ifjú papoknak, köszönetet mondott a városnak, egyháznak s minden felekezetbelieknek a szíves fogadtatásért, megáldá azokat. A felszentelés szertartásos ünnepélye után, mi a szokott vallásos ceremóniákkal végződött, ő mlga még egy rövid könyörgést tartott, s ezzel az ünnepély berekesztetett. Délbe ebédet adott a dézsi egyházmegye, a kisdedóvó diszes termében, 130 személyre, hol szebbnél szebb felköszöntéseket lehetett hallani. Estve fényes táncvigalmal adott a casino termében a dézsi társalkodási egylet, hol kivált a vidék szépen volt képviselve. A püspök ő mlga épen a felszentelési szertartásokat megelőzőleg kapta a királyi hivatalossá lett kineveztetéséröl szóló decretumot, a julius 1-én okvetlen megnyílandó országgyűlésre, mint a rendező irat mondja, a melyben van mellékelve az országgyűlési ügyrendtartás és utasítás egy példánya. CSŐVÁR, junius 14-én 1863. — A csővári ág. hitv. evang. egyház hármas ünnepet ült ma — a mennyiben új lelkészének tiszt. Miklóssy János úrnak hivatalába beigtatása, — a nt. pestmegyei evang. esperességi elnökség vizitációja és a helybeli új, csinosan felépített lelkészlak beszentelése történt meg. Szabadjon azonban, a kérdéses ünnepélyről kissé terjedelmesebben szólani. Volt szeretettt nt. lelkészünk, Kemény János úr, Kis-Kőrösre hivatván el tőlünk helyébe, egyházunk bizalma t. Miklóssy János, aszódi gym. tanár, és volt hely. lelkész urat egy szívvel lélekkel választá meg lelkipásztorául. — Kinek ünnepélyes beigtattatása nt. J u h á s z Ferenc pestmegyei evang. főesperes és nt. Elefánt Mihály acsai ev. leik. urak által, érdemdús, és szeretve tisztelt egyházi felügyelőnk, mltós. báró Podmaniczky Ármin úr ő méltósága, s számosan egybegyűlt helybeli, és vidéki hívek jelenlétében vitetett végbe, ugy: hogy nt. Elefánt Mihály lelkész úr, az ismert egyházi költő, jeles alkalmi tót nyelvű hitszónoklata után nt. Juhász Ferenc, főesperes úr, magyar nyelven tett előadással, az oltár elöl álnyujtá uj lelkészünknek az egyházi jelvényeket, megbízva öt az esperesség nevében, a papi hivatal pontos vezetésével. És minekutánna a beigtatott lelkész úr a végáldást adta volna a gyülekezetre, — magas vendégeink nt. Juhász Ferenc főesperes — és mltgs báró Podmaniczky Ármin úr, mint a pestmegyei evang. esperesség felügyelője által meg kezdetett az egyházi látogatás. Miután pedig a nt. esperességi vizitáció kellő tudomást szerzett volna magának egyházunk állapotáról , áldáskivánatokkal elbocsátá a gyülekezetet.