Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-02-08 / 6. szám

tushivatallal elfoglalva ne legyen. — Ezen curatornak a gyűlésekben megtiszteltetni helye a pap oldala mellett van, s viszi az elnökséget: a) mikor a pap megakadályozva van. b) mikor ennek helye tirrességbe jött. Ezen intézkedés—ugy tetszik —a kettős elnökségnél egyszerűbb, egyliáziasb és tiszteletesb is. A presbyterium hatáskörének rajzában 36 §. 10-ik kikezdése alatt említtetik : mi szerint az egyház nagyobb képviselete a presbyterium tagjai közül választja a maga követét az egyházmegyei gyűlésre, kinek azután a presbyterium adja ki a megbízó levelet, de csak az épen következő' gyűlésre érvényest. A 14-ik kikezdetbén különös elhivatása a Presbyteriumnak a gyülekezetbeli árvák, özvegyek és szegényekroli gondoskodás. — Ezen kötelességre. mely a 39. és 40-ik §. apróra kifejtetik, választ a maga kebeléből két évre D i a c o -iiust, szegények gondviselőjét. A II. és III. fejezetből egybekötve jegyezzük ki, — s itt is lehető rövidséggel — azon §§-kat, melyek a 2-ik fokozatn vagy egyház -megyei képviseletről, és annak presby teriumáról vagy consistoriumáról, inkább csak az elveket fejezik ki. 73. §. Az egyházmegyei gyűlést (Tractualis v. partialis synodns) alkotják: a) Az egyházmegyei decan (esperes) b) Az egyházmegyei curator. c) A senior dékán helyettes. d) Minden egyes gyülekezetek papjai. e) A gyülekezetek ugyanannyi követei. f) Az egyházmegyei consistorium rendes tagjai és ennek póttagjai. 74. §. A gyülé s elnöke rendszerint a Dekán. 75. §. Ezen egyházmegyei gyűlés választ a maga tagjai közül egyházmegyei curatort, a ki a dekán meggátoltatása vagy távolléte esetében elnököl s a dékánnal a visitation is megjelenik. 79. Ugyanezen gyűlés választja: a) Az egyházmegyei dékánt. b) Az egyházmegyei seniort. c) Az egyh. consistorium tagjait és a póttagokat. d) Az egyh. pénztárnokot. e) az egyh. consistorium tollvivőjét, kí egyszersmind ezen egyházmegyei gyűlésnek tollvivoje, s mindegyik hivatalra megkülönböztetett szavazás történik. Ezen választás négy évre érvényes s mindannyiszor a fő consistoriumnak fel kell jelenteni. 80. §. Az egyházmegyei gyűlés választja a maga követeit az országos egyház képviseleti gyűlésére — (generális synodusra.) Mig tovább mennénk, megjegyezzük,hogy nekünk sokkal presby terialisabbnak tetszik amagyarhoni gyakorlat, inely szerint az esperestetés egyházmegyei gondnokot az egyes gyülekezetek presbyteriumai választják, még pedig ugyanazon egyelőre meghatárzott napon. 91. § Az egyházmegyei consistoriumot (esperesi széket vagy delegata partialis synodust) alkotják: a) az egyházmegyei dekán. b) — — curator. c) — — senior. d) Még két papi és három világi tagok, ülnökök. e) Ugyanennyi póttag a két rendből, kik a meg nem jelenhetettt vagy a peres felek kívánatára kilépett rendes ülnököket helyettesítik. f) atollvivő szavazat nélkül, a ki az expeditiókat az elnökkel együtt aláírja. 93. §. Az elnökség épen ugy van mint fennebb az egyházi képviseleti gyűlésben, A következő néhány §§.ban, ezen consistorium hatásköre s tárgyai számláltatnak elő; de a hol a váló-pereket nem találjuk. Mert ezeket a capitulumokbeli papok a dékánnal együtt kezelik in príma instantia, s fellebbezik felülvizsgálatra a püspökhöz, ki a magához vagy más helyre egybehívott dekánokkal s seniorokkal synodust alkot, s a válóperek itt láttatnak el. Megjegyzendő, hogy a válóperekről a szervezetben (Provis. Bestimm.) említés sem tétetik; sőt az egész IX. fejezet mely az emlékiratban (Denkschrift) épen a válóperekről szól, a szervezetből kihagyatott. Az emlékirat pedig azt mondja a 197 §-ban: a válóperekben az egyházat illető törvényhatóságot folytatják: a) A vizsgáló v. eskető bizottmányok. b) Az egyházmegyei consistoriumok.