Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-12-27 / 52. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIABO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETESI DIJ : Helyben : házliozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 irt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIBDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. IFJABB COQUEREL LEVELE RÉNANHOZ. Jésus ne fut pas un theologit n, un phi­losophe ayant un systéme plus ou moins bien composé. Pour etre disciple de Jésus, il ne fallait signer aucune formulaire, ni pronon­cer aucune profession de foi ; il ne fallait q'une seule chose, s'attacher á lui, l'aimer. II n« disputa jamais sur Dieu, car il le sentait directement en lui. L'écueil des |iubtilités mé­taphysiques, contre lequel le christianisme alla heurter des le IlI-e siécle, ne fut nulle­ment posé par le fondateur. Jésus n'eut ni dogmes, ni systéme, mais nne résolution per­sonelle fixe, qui, ayant dépassé en intensité toute antre volonté créée, dirige encore á l'heure qu'il est les destinées de l'humanité*). Rénan, Vie de Jésus, pag. 46. Édes tudós barátom! Nagyon gyermekies dolog volna önt avval vádolni, hogy ön el nem fogadja mindazt, a mit az evangyéliomok Jézusra vonatkozólag elbeszélnek. Hisz az ön müvének épen ez a célja, söt mondhatni, lényege és létezésének oka. Ön azt akarta kikutatni és felmutatni, mi marad meg Krisztusból, ha megfosztjuk öt nemcsak isteni előjogaitól, hanem még attól is, a mit a héberek eleitől fogva az ö látnokaik, isten-embereik tulajdo­nitmányának tartottak: a prófétálás és csodatevés kettős adományától. E tekintetben az ön tanulmánya valódi és magosabb rendű érdekkel bir; érdekes és tanulságos látni? mivé idomul az üdvezitö élete az ön kezei között. Nem-de Michel Angelo vállalta volt magára, hogy egy óriási, de be nem végzett köszobrot, melybe művésze bele unt volt, * Jézus nem volt se theologus, se philosophus, kinek in­kább vagy kevésbé helyesen szerkesztett rendszere lett volna. A ki tanítványa akart lenni, annak nem kel­lett aláírni semmi nemű kötelezvényt, nem kellett val­lást tenni hitéről, arra csak egyetlen kívántatott: ra­gaszkodni hozzá, szeretni őt. Ö soha se vitatkozott az istenről, mert az istent közvetlenül érezte magában. A metaphysicai subtnlitasok ama szirtjét, mely a har­madik évszáz óta a keresztyénség botrányköve lön, koránt se az alapító tette le. Jézusnak nem volt se dogmája, se rendszere, hanem igen is volt személyes szilárd eltökélése, a mely feljülmulván bensöségben minden teremtmény akaratát, még a jelenben is intézi az emberiség sorsát. egészen másnemű, de kisebb terjedelmű szoborrá idomít át? Épen így, ön megtámadja a Jézus hagyományos képét; a márványt saját képzelete szerint "faragja s belőle egy sokkal kisebb, de új és figyelemreméltó képet állit elé. Avval, a mit Jézusról tudunk, ön nem csak azt mi­velte, hogy kimetszette belőle mindazt, a mi az ön érzel­meit botránkoztatta. Megkísértették ezt már ön előtt sokan és számtalanszor; ön adni akart valamit az evangyéliomi festményekhez, és valóban oly páratlan szerencsével, a minő egy nemzetbeli theologusnak se jutott részébe, adott is ön hozzá és pedig olyasmit, a mi nagyrészben igaz, noha új és kétségkívül maradandó is lesz. Ön nemcsak ügyesen összeállított csoportokba gyűjtötte a Krisztus korszakára vonatkozó mindazon bizonyítékokat, melyeket Josephusnál, Philonál, a Talmudban és az Apokryphus könyvekben ta­lált, hanem, a mi ennél sokkal ujabb, ön az első, a ki az evangyéliomok jeleneteit gyönyörűséges szép és valódi tájképek keretjeibe foglalta. Igy szeretett Poüssin Miklós is felmutatni valamely eseményt vagy régi mesét a termé­szetben, mely az igaz nem volt annyira hü az égaljoz, mint az öné, de tárgyával bámulatos és jelentékeny öszhangzás­ban állott. Az ön müve eredetiségét ez az eszme teszi, hogy ön Jézust azokon a virányokon akarta felmutatni, a melye­ken élt. Ezt az eszmét foganatosította is ön stiljának bámu­latos segédeszközével. Az a mosolygó és kedves Galilea, melyet ön beutazott és leirt, mindig ugy fog élni az embe­rek emlékében, mint az a vonzó és tiszta közeg, mely által lön kijelentve nekünk a mi mesterünk. De vajon nem élt-e vissza ön leiró jeles lalentomával ? nem sötétitte-e ön az ellentéteket. Előbb némi előleges megjegyzést teszek. Ön azokban a fejezetekben, melyekben Jézus növe­lését és azoknak az eszméknek rendjét adja elé, melyek közt Jézus fölnevekedett, áz ó-szövetségből csak Dánielt veszi szemügyre. Holott világos, hogy Jézus jól ismerte s rendszerint elméjében forgatta az egész ó-szövetséget, s kivált a prófétákat és a zsoltárokat. A zsoltárok kétségkí­vül nagyon különböző elemekkel vegyitvék, de bennök oly bámulatos tisztaságú, oly magasztos természetű vallásos aspiratiókra találunk, hogy ezekben sokkal inkább érez-,, hetjük a keresztyénség elöízét, mint más egyebütt akár.

Next

/
Thumbnails
Contents