Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-12-06 / 49. szám

ott elmondottakat megolvassa, körülbelöl mindazt megtud­hatja, a mit a külföldön e versről irtak. Fordítása igy hang­zik: „Nem távozik el Judától a királyi pálca és a törvénytevő, az ö maradéki közül, mígnemeljö a Siló és neki lesz engedel­meskedése a népeknek." (Folyt, köv.) EGZHÁZFEGYELMI TÖRVÉNYJAVASLAT. (Vége) §. 38. Az egyházkerületi törvényszék ha­tásköre. Kiterjed a felebbezett ügyekre, az egyházmegyei s kerületi tisztviselőkre, hivataltól elmozdítás esetében a fő­iskolai tanárokra, és végre az önkormányzati jog megsér­tésével világi hatósághoz folyamodó egyháztagok vagy testületek s gyülekezetekre. §. 39. A felebbezési esetek. Ha valamely lelkész, ekklézsiai gondnok, presbyter, káplán, tanitó vagy kántor, az egyházmegyei törvényszék által az azon gyülekezetben vagy egyházmegyében való hivatalviseléstöl — melyben szolgál — felfüggesztetvén vagy végképen elmozdittatván, ügyét az egyházkerületi törvényszékhez felebbezi (1. §. 37.) : ügye e törvényszék által megvizsgáltatik, s az ez alapon hozandó ítéleten kö­teles mind a felebbező egyén, mind az egyházmegye meg­nyugodni. Az egyházkerületi törvényszék rnég súlyosbít­hatja is az egyházmegyei törvényszék ítéletét azzal, hogy az illetőt az egész egyházkerületben felfüggeszti vagy el­tiltja a hivatalviseléstöl. Lehetnek esetek, midőn egy egész gyülekezet fegyel­mezendő. Például, ha a gyülekezet az egyházmegyei vagy kerületi törvényes felsőbbség határozatainak ellensze­gülne; — ha lelkészét, tanítóit s tanárait, kántorát, pres­byteriumát háborgatná, üldözné j — ha tartozásait teljesí­teni vonakodnék; — ha a vallástalanságnak, erkölcstelen­ségnek kaput tárna stb. — Az ily gyülekezet a körülmé­nyekhez s vétségekhez képest megdorgáltatik, jogai gya­korlásától felfüggesztetvén az egyházmegyei vagy kerü­leti törvényszék gyámsága alá helyeztetik, rendes lelkész vagy tanitó választási jogától megfősz tátik. §. 40. Az egyházmegyei s kerületi tiszt­viselők. Az egyházmegyei s kerületi tisztviselők — mint ilye­nek — ha netalán botránkoztató bűnökben lélekzenének, nem különben ha tisztökben hanyagok volnának: az egy­házkerületi törvényszék által dorgálással s hivatalvesztés­sel fenyíttetnek. §. 41. A főiskolai tanárok. A főiskolai tanárok — a mennyiben presbyterek vagy megyei s kerületi tisztviselők nem volnának — a pres­byterium fegyelmi hatásköre alá tartoznak; tanári hiva­taluktól azonban csak egyházkerületi törvényszék ál­tal mozdittathatnak el, mely elmozdítás okául szolgálj ha a tanár netalán kellő képesség hiányának adná jelét, vagy hanyagnak, vallástalannak, erkölcstelennek tapasztal­tatnék, vagy pedig ha az anyaszentegyház békéjét zavaró tévtanokat tanítana, — mely azonban nem azt teszi, hogy irodalom terén s a tanácskozás asztalánál a symbolicus könyvektől eltérő nézeteket szabadon ne nyilváníthasson, söt a hittanárnak még kötelessége is, hogy az eltérő néze­teket s véleményeket a lelkészi hivatalra készülő tanítvá­nyaival a rendes lecke órákon is lehetőleg megismertesse, mely kötelességét ha elmulasztaná, megdorgáltassék, s en­nek sikertelensége esetében tanári hivatalától megfosz­tassák. §. 42. A világi hatósághoz, az önkormány­zati jog megsértésével folyamodó egyház­tagok, vagy testületek s gyülekezetek. Találkozhatnak oly egyháztagok, testületek vagy gyülekezetek, kik az egyházkerületi törvényszék vagy köz­gyűlés ellenére, a protestáns egyház önkormányzati jogá­nak megsértésével, világi hatósághoz folyamodnak. Ezek ügy tekintendők, mint atyáink vérén vallott drága öröksé­günknek — önkormányzati szép jogunknak — elárulói, — melyhez képest az ily egyháztagokat — ha a dorgálás nem használna — a gyülekezetből is ki kell rekeszteni, az ily testületeket pedig fel kell oszlatni s újból szervezni, a gyü­lekezetet is — mely a dorgálásnak nem engedne — gyám­ság alá kell helyezni. §. 43. Az egyházi fegyelem gyakorlásának módja az egyházkerületi törvényszéknél. A dorgálást az elnökség végzi levél által, mely levél — ha gyülekezethez vagy egyházmegyéhez szól — annak közgyűlésében felolvasandó. Ha a szükség kívánja, a gyüle­kezetben katedrai dorgáló beszédek is tartandók, melyek­nek ki által s mi módon tartatásukról az egyházkerületi törvényszék intézkedik. Az e 11 i 11 á s jegyzőkönyvileg történik. A presby­terium s egyházmegyei kormányzat feloszlatása esetében, az újból szerve^s eszközlésére küldöttség neveztetik ki, vagy pedig maga az egyházkerületi törvényszék rendel bi­zonyos időre a gyülekezetnek s egyházmegyének elöljá­rókat. Ismétlem, mit e lapok 1387-ik hasábján *) alatt nyil­vánítottam, hogy t. i. legelső s legfőbb dolognak tartom a presbyteriumok egyházfegyelmi működésének kerekeit hozni mozgásba, — ezért mellőzém az egyházmegyei s kerületi törvényszékek hatáskörének s működésének bővebb részletezését. Egyházi fegyelemre kétségtelen szükségünk van, — s hogy annak egyedül helyes alapja és célja csak az lehet, a melyet az 1-ső és 2-ik §-ban felhoztam: ez meggyőző­désem. De kérdés, hogy ez alapra és e cél szemppontjából

Next

/
Thumbnails
Contents