Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-11-29 / 48. szám

tenénk; igen de igazi mély, komoly vallásos jel­lemet, feddhetlen erkölcsöt igen gyakran épen e vallástalanoknak látszók közt találunk, — ezek által ápoltatnak a leghívebben, s foganosittatnak nem ritkán a keresztyénség magasztos eszméi, az emberi méltóság, szabadságnak megfeleló'k, küzd tán az egyház fizetéses Őreivel, de kész szívvel áldozza fel vagyonát, éltét embertársai boldogságáért, — nem látod a templom előrészé­ben farizeusi kegyeskedő képpel, de nem hiány­zik az áldozók sorában, — kinevet némely, szá­zadok tekintélvébe burkolt szertartást, külsősé­«/ 1 get, de falatja felét odaadja, ha a keresztyén jó­zan felvilágosultság, műveltség érdeke kívánja; — tán hideg közömbös az ös bit alakzathoz, de hőkeblü s türelmes ember társai irányába. Nem! ezekre nem merem a vallástalanság s erkölcste­lenség kövét dobni. Kisértsük meg inkább e har­cot a történelem világánál felderíteni. A keresztyénséggel egy uj elv lép be a vi­lágba, egy uj világ kezdődik, még pedig olyan, mely a réginek merőben ellentétese. — Az ó vi­lág szelleme, melyben a kevesek, egyes osztá­lyok, vagy épen egyesek zsarnok uralma kifejlő­dék, parancsolni akará a világnak: „állj,'4 — meg akará akasztani az emberiség fejlődését, s egyrészt a zsarnoki vaspálca őrködék a felvilá­gosultság s haladás paradicsoma előtt, másrészt a tudatlanság s babona sötét köde fedé be az em­beriséget, hogy ne mozdulhasson, az uj világ szelleme ellenbén, vagy a. keresztyénség szövét­neket gyújt, a ködöt szétoszlatja, megmutatja az lítat, melyre az. emberiségnek lépni kell, melyre ez van irva „haladj," igyekezz tökéletes lenni, mint a te menyei atyád tökéletes. Az ó világban ott áll a korlátlan hatalmú úr, — lába alatt ál­latsorba aljasitott rabszolgák milliója. Az uj ezt mondja: ti mindnyájan szabadságra hivatta­tok, nincs görög, nincs zsidó,Isten előtt egyen­lők vagytok. Az ó világban az erősb, hatalmasb ugy egyes ember, mint egyes nemzet vas pálcát és jármot visz ellenségként tekintett embertár­sára, vagy a szomszéd nemzetre. Az új világ igy szól: Egy atya gyermeki, testvérek vagytok^ az erős gyámolitsa az erőtlent, a hatalmas az ügyefogyottat, a dús a koldust. — Mint ég és föld, ugy állnak ez elvek egymással, az új világ az óval szemközt; és a mely percben ez uj eszmék megszülettek, megkezdődött a harc, mely módo­sított alakokban foly 18 száz év óta, a nélkül, hogy végét csak sejthetnénk is. — Hosszú idő az igaz 18 század, de perc az örökkévalóságban; s ha évek kellenek, mig az enyészetnek indult fa kidől s gyökerestől kivész: mi csuda, ha azon ó szellem s intézmények, melyeket évezredek állí­tottak elő, az idők teljessége után még 18 szá­zad múlva sem enyésztek el egészen? 8 ha napok kellenek, mig egy elvetett búzamag kicsi­rádzik, — évek, mig egy növény gyümölcsöző fává növekszik: mi csuda ha ez uj növény 18 szá­zad óta sem növekedett gazdagon gyümölcsöző terebély világfává? Lassankint múlik az éj se­téte, — lassankint erősbül a feljövő nap vilá­gossága. Hogy miként enyészett az ó világ sötété, mint erősbödött az uj világ világossága: itt mel­lőzöm, elég legyen megemlítenem, hogy e két vi­lág szelleme örökös küzdelemben állott egymás­sal^ elég legyen e két szellem 1500 éves, vagyis a reformatióig nyúló küzdelmét csak párvonás- , ban jellemeznem. Jelesen: Az uj szellem azon keveseket, azon felvilágosodott, vagy felbuzdult kegyeseket, kik az első századokban az uj világ­nak, a keresztyénségnek polgárai lőnek, annyira áthatá, hogy ezek az ó világ szellemével teljesen szakitnak, annak minden intézményét ez uj társa­ságban lerombolják, s annak fiaival, a pogány­sággal a legnagyobb önfeláldozást igénylő harcot folytatják; a mint azonban a 300 éves vérke­resztségből diadalmasan felemelkedő ker. szellem előtt meghódolnak előbb az ó kor ismeretes né­pei, majd az 5—12. századokban az uj történelem alkotói az európai uj, german-sláv népek, — még pedig meghódolnak valódi metanoja nélkül, leg­nagyobb részt császárai s fejedelmeik tekinté­lyére, parancsolatira: e nagy tömegen nem volt képes ez uj szellem azonnal teljesen áttörni, nem volt képes a nagy tömegek által áthozott .ó vilá­gias. szellemet, pogány babonát, gondolkodásmó­dot, szokásokat, intézményeket egyszerre meg­semmisíteni, úgy hogy habár kitűnik ez uj szel­lem isteni ereje az ezt ha csak látszólag is befo­gadott népeknek vallási, egyházi, családi, erköl­csi, társadalmi életében, de tagadhatlan, hogy a benyomult pogány szellem is visszatükröződék a társadalom minden rétegében. Es ép ezért az 97*

Next

/
Thumbnails
Contents