Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-11-15 / 46. szám

jerességi iskolánk legalább eddig a kerület ezen kedveznényétöl is elejtetett. A kerületnek másik irányunkban lyilvánult kedvezménye 15 mérő gabona, a melyet a soponi tanoda javára ránkrott, de amúgy is kétszeresen megerhelt és a soproni tanoda javára áldozati tehetségük java észéből már kimerült gyülekezeteink által még soha elnem állatt 55 mérőből nagy lelküen sz.-lörinci tanodánk javára ngedett át. Az első kedvezménynyel a kerület tehát ismét sak első szülöttjét fedezi és biztosítja, a másikat nem kapatjuk meg. ítélje meg az olvasó, hogy ezzel mennyire van egitve rajtunk, és ez mennyire képes egyházmegyénk keelében a reményeikben elcsüggedi kedélyeket megnyugatni! Vajha ugy lenne, mint ezt legutóbbi ker. gyülésünk gyík közlője e lapokban oly édes kilátásba helyezte! ajha a kerület egyházmegyénk sebeinek fájdalmát megrtve abban saját sebeit ismerné fel, és azokban — minél Dvább maradnak gyógyulás nélkül — saját életerejének lvérezését érezné! vajha midőn igy az eddig felölünk taín csak rosszul informált kerülettől a jobban informálthoz jlyebbezzük ügyünket, az szeretetével felénk hajolva seitné helyre állítni a nálunk senki által őszintébben nem ivánt egyetértést és meglazult testveries izalmat. Ritter István, gyönki ev. lelkész. A TISZÁNINNENI HELV. HITV. EGYHÁZKERÜLET, endes őszi gyűlését, sept. 27-én tartá e folyó évben, tornalegyei, görgői egyházban, ft. Zsarnay Lajos sup. és m. id. b. Vay Miklós urak elnökletök alatt. — E gyűlés dyamát nem szándékom leirni, mivel azt, avatottabb kéz >gja tenni. Ft. Zsarnay Lajos űr, a tiszáninneni h. h. egyh.kellet, jelenlegi superintendense, — született az 1802 ik év n. 1-sö napján Torna megye Zsarnó falujában, az alig jrmadfél száz lelket számláló kisded anyaegyház kebeléin, tekintélyes s vagyonos szülőktől. De élet leírást nem tarok tenni, hanem ama megható jelenetet leirni, melynek ;emtanui voltunk, midőn a püspök úr, szülő hazájában, ssebb fitestvérénél tek. Zsarnay Imre úrnál beszállva, gadtatott, (hárman vannak testvérek, kik között a püspök középső). A püspök úrral jött, mint útitárs, az egyház-3rületi, egyházi főjegyző úr, s az uri háznál, hova száltt, voltak a s.pataki főiskola, egyházgytilésre küldölt nárai. Miután a szerető testverek, szívélyesen köszönték yymást, a zsarnóiegyház tanácsosai, a helybeli lelkész veítése alatt, annyival nagyobb örömmel üdvözölték az e.;rület, egyh.kormányzóját maguk közt, mint e kis egyház ülöttjét, mert az már második püspököt adott az egyházriiletnek (néhai Apostol Pál úr is Zsarnón született). A szíves üdvözlet után, ft. püspök úr nyilvánította ismerését s meglepetését, mit nem gyanított, s nyilvánitá, szerint: vágyva vágyott meglátni, boldog gyermeki kora lyét, szülő hazáját, hol a kegyes, vallásos buzgó, boldogílékii édes anyától tanulta , ismerte a vallásosságot, hol minden hely, oly édes emlékű, előtte. — Megköszönvén, az őszinte, reá meglepően ható öröm nyilvánítását, imaszerű óhajtását s áldását adá kisded egyházunkra, hogy az idők végéig fenn maradva virágozzék s adjon egyháznak s hazának sok jeleseket. A lelkésznek ajánlva, az Isten kegyelmét az egyház vezetésében s a buzgóságot. Megható az egészben az volt, hogy tiszteletünk tárgya a köztiszteletü s magasztos férfiú, általunk, kik ott jelen voltunk körül állva, mint szerető s tisztelő gyermekek azon apát környezik, kinek ajkáról jós igékéi, lesnek, — megható volt mondom a jelenet, mert kedves főpásztorunk, beszédközben könyezett s mi, környezői szinte könyeztünk, mivel a megboldogult anya emlékére, a legszebb sírbeszédet mondotta, midőn emlité, hogy édes anyjától tanulta a vallásosságot, — mert higyjék meg önök, — szólt, — hogy nem az iskola tanítja be a vallásosságot és az ebből eredő buzgóságot, hanem az édes anya karjai közt, szivárog az, a fogékony gyermeki szívbe, — melyért is, ajánlom önöknek, ápolgassák magukban a vallásosságot s igyekezzenek gyermekeik szívébe is beplántálni. —. Végezvén megható s előttünk felejthetetlen, kenetteljes beszédét, egykori kortársaihoz menve, velők leereszkedő szívélyességgel társalgott. Valóban, e véletlen, jobban esett szívünknek, mint bármely fényes, előirt, zajjal tett tisztelgés. Hogy Zsarnón létének emléke maradjon, egyházunk azon régi óhajtását, — bár nem egészben — valósítani akarva; miszerint, meglevő egy kis harangunkhoz, nagyobb öntessék, 20 o. é. frtot ajándékozott. A példa ható!', mert negyed nap mnlva, több buzgó hívek, már ama feutirttal 82 o. é. frtot ajánlottak harangra, Zsarnó, 1863. okt. 5. Erdélyi M. János rnk. TÁRCA. NYÍLT LEVELEK DR. BALLAGI MÓR ÚRHOZ. h Nagyliszteletü úr! Oly szerencsés vagyok, hogy ígért tudósításaimat mindjárt azon kezdhetem, hogy ügyünket *) maga 0 cs. kir. apostoli Felsége is kegyeskedett *) A belső somogyi, csurgói ev. ref. egyháznak itt szóban levő ügye, lehető röviden im ez: Ez egyház, midőn 1805-ik felállt, felállása csak azon körülménynek kifolyása levén, mert Csurgón a dicső emlékű magyar Maecenas, Tolnai gróf Festetics György egy prot. gymnasiumot állított föl, tagjainak csekély száma s szegénysége miatt nem szervezte, nem szervezhette magát úgy, mint egS házaink rendszerint szervezve lenni szoktak, minek'e-ölte az anyaegyházzá létei jogát megnyernék. Lelkésze inkább csak tanár volt szintén 1858-ig; elemi iskolásai 1853-ig a gymnasialis épületnek egy termébe jártak, egy-egy tanuló által tanitatván ; templomul ugyan ez épület legtágasb he-94 *