Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-10-18 / 42. szám

„Die Authenthie des Pentateuch" (2 köt. Berlin 1836—39) II. 507 fg.) A mi a megálló napot illeti Josuánál (1. Jos. 10, 12 fg): minden felek bevallják már most, hogy e szavak: „Nap, állj veszteg Gibeonban és hold Ajalon völgyében," nem egyebek, mint 13. v. névszerint is emiitett amaz igazak könyvé^-ből vett idézet, mely 2 Sam. I, 18 szerint ugy látszik hősköltemények könyve volt. Elismert dolog továbbá és görög és' arab költó'kbol vett bizonyítékokkal eró'sitve van, hogy a szók ama dalkönyvben csak átvitt értelemmel bírnak. Josua kivánja, hogy nap- és holdvilág addig kedvezzenek neki, mig ellenségeit megsemmisítette. E felett többé semmi vita; a mi felett vitatkoznak csak az, hogy vájjon csupán ama vers van a dalból véve s a történetíró tévedve a költó'i szavakat saját értelmükben vette, vagy hogy az idézet egész a 15-ik versig tart és a történetíró maga is a szavakat átvitt értelemben vette. — Elsó' tekintetre ugyan az első tetszik legtermészetesebbnek, azonban az utóbbi nézet mellett is tekintetbe veendő okok szólnak (1. Keil, „Commentar über das Buch Josua" (Erlangen 1847). (Folyt, köv.) ben a német nyelvet nem kezdik már az első osztályban tanitani, hogy az iskolai év alatt igen is hosszú szüneteket tartanak, hogy ez évben parallel-elsöosztályt nem létesítenek — habár az első osztályban ez idén 9G-nél több a tanuló — azt hallgatással akarom e helyen mellőzni; de sajnálattal kell felemlítenem, hogy a különben igen tisztelt és becsült fögymnasium felvesz oly növendékeket, kik csak három elemi tanfolyamot végeztek, és kik még a tizedik évet el nem érték. Városunkban mind a rom. katholikusoknál, mind az ág. hitv. evangélikusoknál, mind pedig az izraelita községnél négy évi elemi tanítást kívánnak és iskoláik e szerint vannak berendezve. Történt mégis, hogy a ref. fögymnasium mind evangelikus mind pedig izraelita három elemi osztályt végzett gyermekeket felvett és felvesz, mi az evang. egyháznak, illetőleg izraelita községnek megsértése; és ugy látszik, hogy a reformátusok ezen intézkedése a más hitfelekezetbeliek boszantását és megrövidítését célozza. Igaz, hogy szüleik vitték oda a gyermekeket; de azért van a nevelés ügye avatott férfiak kezébe téve, mert egyes szülék akaratának nem lehet azt alárendelni. Ha a ref. fögymnasium illyetén intézkedését csak ideig óráig tartónak lehetne gondolnom, ugy e sorokat nem írtam volna: minthogy azonban a traktus és kerület gyűlésén a miskolci ref. három osztályú elemi tanoda mintaiskolának nyilváníttatott, ki kell mondanom, hogy nagyon örvendenék, ha soraimra felelne valaki és meggyőzne a felöl, hogy az országosan elfogadott négy évi elemi tanitás a gyermekre nézve hátrányos. * * * ISKOLAÜGY. MISKOLCZ, sept. 30. 1863. A nevelés szent ügye annyira szivén fekszik napjainkban mindenkinek, hogy annak kezelése módja iránt nemcsak tanitók viseltetnek érdekkel, hanem minden müveit emberbarát — habár nem tartozik is a nevelök közé — figyelemmel kiséri annak mozzanatait. Sikerült is a lelkesült törekvésnek örvendetes vívmányokat hozni napfényre; sikerült általános alapelveket állítani s ezeket alkalmazni minden tanodában. Az egyházi képviseletek kivívták azt, hogy tanodáik — a mennyire csak lehet — egyöntetűek lettek, nehogy a tanodát változtató ífju némely tantárgyat kétszer tanuljon, mást meg egyszer sem; kivitték azt, hogy az elemi tanitás mindenütt négy évig tartson, hogy a gymnasiumba csak négy elemi osztályt végzett fiuk vétessenek fel; szükségesnek találták kimondani azt, hogy — ha valamely osztály túlságos sok taniíványt számlál — osztassék az kétfelé, ugy hogy egy tanteremben egy időben legfölebb ötven tanuló üljön, stb. Ezen általános szabályok ellen tudtommal senki sem mert szót emelni és ezek el is fogadtattak minden hitfelekezetek által. Mégis a miskolci református fögymnasium ezek némelyikéhez nem ragaszkodik. Hogy az említett tanintézet-KÖNYVISMERTETÉS. A keresztyén hit védelme a Krisztus feltámadása kérdésében ; vagyis: szellőztetése Ballagi Mór úr „Tájékozás"-ának. Irta Filó Lajos nagy-kőrösi reform, lelkész. Első füzet 144 1. Második füzet 355 1. Mind a két füzet ára 1 frt 60 kr. o. é. (Vége.) XI. Confessió ós államjogi viszony. „Ezen két szó az — mondja szerző — melynek röpiratom utószavában megemlitéseért annyi kárhoztatás zudult fejemre, s miért?'4

mert ama két szóval csakugyan „helyeslésre nem számitható nézetek kötettek össze. Azonban e fejezetben bebizonyítani ígéri, miszerint, megemlítésükkel „semmi prot. érdeket sem kivánt gyöngédtelenül sérteni. Lássuk tehát. Miután megdicsérte Révész urat alapos fejtegetéseiért, s egyszersmind sajnálja, hogy polémiái horderejét nem illetékesen csak Szász K. űr ellen irányozta, és hogy a Táj. személyeskedéseit nem rótta meg, röviden elsorolván, hogy a magy. prot. egyháznak mindig volt valami confessioja, a fejezetet két részre osztja, tárgyalván 1. a hitvallási könyveket, tekintve az egyház körén belől j — és 2. Az egyház államjogi viszonyát a confessió szempontjából.